A Fővárosi Ítélőtábla Bf.191/2010/27. számú határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 53. §, 64. §, 65. §, 89. §, 256. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 287. §, 338. §, 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 386. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Lassó Gábor, Sebe Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1285/2009/29., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.191/2010/27.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.191/2010/27. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2011. év június hó 2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2009. év április hó 16. napján kelt 11.B.1285/2009/29. számú ítéletét megváltoztatja.

III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés próbaidejének tartamát 2 (Kettő) évre, a pénzmellékbüntetés összegét 500.000 (Ötszázezer) Ft-ra enyhíti.

I.r. vádlottat 300.000 (Háromszázezer) Ft pénzmellékbüntetésre,

II.r. vádlottat 200.000 (Kettőszázezer) Ft pénzmellékbüntetésre is ítéli.

A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén mindhárom vádlottal szemben 10.000 (Tízezer) Ft-onként egy napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni.

I.r. vádlott személyi igazolványának száma ....., II. r. vádlott személy igazolványának száma ......., lakcíme .............., tartózkodási helye: .........

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült 45.750 (Negyvenötezer-hétszázötven) Ft bűnügyi költségből I.r. vádlott 12.000 (Tizenkettőezer) Ft-ot, míg II.r. vádlott 33.750 (Harmincháromezer-hétszázötven) Ft-ot köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2009. év április hó 16. napján kelt 11.B.1285/2009/29. számú ítéletével I.r. és II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.256. § (1) bekezdés (2) bekezdés a) pontja) mint társtetteseket, ezért I.r. vádlottat 3 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat 2 évi 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 256. § (1) és (2) bekezdés b) pontja) mint társtettest, ezért őt 2 évi - a végrehajtás tekintetében 5 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre mint főbüntetésre, továbbá 5.000.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, és azt 14.000 Ft-onként 1-1 napi fogházbüntetésre rendelte átváltoztatni.

Ellenben mindhárom vádlottat felmentette az 1 rb. folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette kísérletének vádja alól.

Mindhárom vádlott esetében az előzetes fogvatartásban töltött időt - beleértve II.r. vádlott külföldön fogvatartásban töltött idejét is - kiszabott szabadságvesztés büntetésbe - III.r. vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtása esetére - beszámítani rendelte.

Rendelkezett a bűnjeleknek az iratoknál történő kezeléséről, illetve a lefoglalt személyi okmánynak a sértett részére történő kiadásáról. Kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére fellebbezést jelentett be a zsarolás bűntettének kísérlete alóli felmentés miatt, bűnösségük megállapítása érdekében, és súlyosabb fő- és mellékbüntetés alkalmazása végett. I.r. vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt felmentésért, másodsorban enyhítésért, II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF. 78/2010/3. számú átiratában - illetve képviselője a nyilvános ülésen tartott perbeszédében - az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta, míg a vádlottak és védőik által bejelentett fellebbezést nem tartotta megalapozottnak. Utalt arra, hogy a Fővárosi Bíróság az ügy tárgyalás során abszolút hatályon kívül helyezési okot megvalósító eljárási hibát nem vétett. Megsértette ugyan a tárgyalás folytonosságának a szabályait, amikor a 2010. január 15-én tartott tárgyaláson - bár az utolsó tárgyalás óta több mint egy év eltelt, és a tanács összetétele mindkét ülnök személyében megváltozott - az eljárást a vádlottak vallomásának felolvasásával ismételte meg. Ez a relatív eljárási szabálysértés azonban az érdemi döntésre kihatással nem volt.

A Fővárosi Bíróság a tényállást a rendelkezésére álló bizonyítékok mérlegelésével, megalapozatlansági hibáktól mentesen állapította meg, és részletesen megindokolta, hogy a sértett tanúvallomását azért fogadta el hiteltérdemlőnek, mert azt a vádlottakkal folytatott telefonbeszélgetések általa rögzített tartalma, hangtechnikai szakvélemény és a híváslisták tartalma, valamint a kihallgatott tanúk vallomásai is alátámasztották. Erre figyelemmel I.r. és II.r. vádlottak felmentést célzó fellebbezése a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadja, ami azonban a tényállás megalapozott volta miatt a fellebbviteli eljárás keretében eredményre nem vezethet.

Az ügyészi álláspont szerint a megállapított tényállásból a Fővárosi Bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, de cselekményük értékelése a minősített zsarolás bűntettének vádja alól történt felmentése nem felel meg a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. A vádlottaknak a tényállásban leírt fenyegetései ugyanis alkalmasak voltak arra, hogy a sértettbe komoly félelmet keltsenek. A vádlottak fenyegető magatartásának tényállásszerűségét ugyanakkor nem rontja le az, hogy a sértett a rendőrségen bejelentést tett ellenük. A vádlottak magatartása úgy a befolyással üzérkedés, mint a zsarolás bűntettének tényállási elemeit maradéktalanul megvalósította, a két bűncselekménnyel érintett jogvédte érdekek különbözőségére, és a bűncselekmények megvalósításának elhatárolhatóságára figyelemmel a két bűncselekmény halmazatának megállapítása nem mellőzhető.

A büntetést befolyásoló körülményeket az elsőfokú bíróság hiánytalanul számbavette, de az indítványban foglalt bűncselekménybe történő bűnösségük megállapítása esetén a vádlottakkal szemben lényegesen súlyosabb büntetés alkalmazása indokolt. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét változtassa meg, I.r. és II.r. vádlottak bűnösségét állapítsa meg további 1 rb. társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének a kísérletében (Btk. 323. § (1) és (2) bekezdés b) pontja), míg III.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében (Btk. 323. § (1) és (2) bekezdés c) pontja) és I.r. és II.r. vádlottakkal szemben lényegesen hosszabb tartamú fő- és mellékbüntetést, míg III.r. vádlottal szemben a felfüggesztő rendelkezés mellőzésével, hosszabb tartamú börtönbüntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta.