A Fővárosi Ítélőtábla Bf.36/2014/9. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 285. §, 296. §, 303. §, 348. §, 351. §, 353. §, 363. §, 370. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.71/2013/26., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.36/2014/9.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.36/2014/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2014. év május hó 14. napján tartott tárgyalás alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2013. év november hó 27. napján kelt 4.B.71/2013/26. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott élet elleni cselekményét az 1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés I. tétele szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének,

a vagyon elleni cselekményét a 1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő rablás bűntette kísérletének minősíti.

Büntetését halmazati büntetésként 20 (Húsz) év fegyházra enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli a 2013. november 27. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is.

A vádlott által elsőfokú eljárásban fizetendő bűnügyi költség összege helyesen 591.604,- (Ötszázkilencvenegyezer-hatszáznégy) Ft.

A másodfokú eljárásban felmerült 32.420,- (Harminckétezer-négyszázhúsz) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. törvény 166. § (1) és (2) bekezdés b.) pont] miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.52/2014/1. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával járt el, a vádlott és a tanúk figyelmeztetése szabályszerű volt, az iratok ismertetése megtörtént.

A törvényszék ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat a lehetséges körben feltárta, azokat a logika és életszerűség szabályai szerint értékelte.

A vádlott ténybeli beismerő vallomást tett, melyet alátámasztott a sértett vallomása, a szakértői vélemények és az okirati bizonyítékok.

A mérlegeléssel megállapított tényállás megalapozott, abból a bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény minősítése is törvényes.

Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

A védő a fellebbezés írásbeli indokolásában fenntartotta álláspontját, miszerint a cselekmény nem emberölés bűntette kísérleteként, hanem életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérleteként értékelendő. A téves minősítésre tekintettel a büntetés lényeges enyhítése indokolt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a határozatlan ideig - ténylegesen a terhelt haláláig - tartó szabadságvesztés büntetés nemzetközi szerződésbe ütköző, ezért indítványozta, hogy a bíróság kezdeményezzen eljárást az Alkotmánybíróság előtt és a vádlott ellen folyamatban lévő eljárást függessze fel.

- - - o o o - - -

A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 353. § (1)-(2) bekezdése alapján mellőzhetetlennek tartotta bizonyítás felvételét.

Ennek oka, hogy a tényállás az elkövetés eszköze és a sérülések keletkezési mechanizmusa tekintetében felderítetlen; illetve hiányos [Be. 351. § (2) bekezdés a.) és b.) pont II. fordulata].

Ezért az ítélőtábla a Be. 353. § (1) bekezdés alapján a megalapozatlanság kiküszöbölésére bizonyítást vett fel, melynek során beszerezte a büntetés-végrehajtási intézetben rendszeresített, az elkövetéshez használt eszközhöz hasonló, úgynevezett "bugyli bicskát", meghallgatta a szakértőt és asértettet, valamint bizonyítási kísérletet rendelt el.

A tárgyaláson bírói szemle keretében (Be. 303. §) a tanács elnöke felmutatta a büntetés-végrehajtási intézettől beszerzett kést, melyről a vádlott azt állította, hogy egy hasonló jellegű késsel követte el a cselekményt, melynek a vége lekerekített, hegy nélküli, az egyik oldala keskenyedik, azzal csak akkor lehet vágni, ha a másik oldalát mutatóujjal megtámasztják. A késnek a behajtható, vágó, egyenes felét a vádlott zárkatársa megélezte, a vádlott elmondása szerint az kifejezetten éles volt.