A Pécsi Ítélőtábla Bf.20/2017/9. számú határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 72. §, 217. §, 228. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 14. §, 38. §, 345. §, 396. §, 404. §] Bírók: Hudvágner András, Tóth Sándor, Túri Tamás

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.III.20/2017/9. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2017. évi szeptember hó 5. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és 2017. évi szeptember hó 19. napján nyilvánosan kihirdette az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és 2 társa ellen indult büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.21/2014/80. számú ítéletének I.rendű és II.rendű vádlott akra vonatkozó részét akként változtatja meg, hogy I.rendű vádlott gazdálkodás rendjét sértő cselekményét a Btk.404.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő csődbűntettnek minősíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás

A Zalaegerszegi Törvényszék a 3.B.21/2014/80. számú ítéletével I.rendű vádlott büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 396.§ (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében, 3 rendbeli a Btk.345.§-ában meghatározott, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint a Btk.404.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntettében állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre, 2.000.000 forint pénzbüntetésre, az egyéni vállalkozói és a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tevékenységtől 5 év eltiltásra, valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, amelyből a feltételes szabadság legkorábbi időpontját a büntetés fele részének letöltésében határozta meg. Megállapította, hogy a pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

II.rendű vádlott büntetőjogi felelősségét a Btk.396.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint a Btk.345.§-ában meghatározott, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tevékenységtől 3 év eltiltásra, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, míg a feltételes szabadság legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. Elrendelte a Nagykanizsai Városi Bíróság 3.B.249/2009/15. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását is.

Az elsőfokú bíróság ezen felül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Zala Megyei Kormányhivatal, valamint a kft1. polgári jogi igényeit elutasította. Emellett rendelkezett az ügyben lefoglalt bűnjelekről, továbbá a felmerült bűnügyi költségről is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész I.rendű vádlott terhére, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos ítéleti rendelkezés megváltoztatása, továbbá vagyonelkobzás alkalmazása végett fellebbezett.

A törvényszék fenti ítélete ellen I.rendű vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése, harmadsorban a büntetés enyhítése végett, míg II.rendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be jogorvoslatot.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a BF.5/2015/9/III. számú átiratában, valamint a nyilvános ülésen jelen volt képviselője útján az ügyészi fellebbezést fenntartva I.rendű vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátásnak a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban történő megállapítására és az I. r. vádlottal szemben 58.764.505 forint erejéig vagyonelkobzás alkalmazására tett indítványt.

I.rendű vádlott és védője a nyilvános ülésen - a jogorvoslati nyilatkozatukat részben módosítva - elsősorban az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, másodsorban pedig a büntetés enyhítését indítványozták, míg II.rendű vádlott védője a jogorvoslati nyilatkozatával egyezően szólalt fel.

Az elsőfokú bíróság ítélete III.rendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett.

A másodfokú bíróság a kölcsönösen megtámadott elsőfokú ítéletet a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 348.§ (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítást az eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, azt a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján - az iratok tartalma, továbbá ténybeli következtetés útján - az alábbiakkal kellett kiegészíteni, illetve helyesbíteni:

- I.rendű vádlott magas vérnyomás betegségben, cukorbetegségben, tiszta hypercholesterinaemiában, idült ischaemiás szívbetegségben, diplópiában, kevert szorongásos és depressziós zavarban, az arteria carotis elzáródása vagy szűkülete miatti agyi infarktus utáni állapotban szenved (Járóbeteg szakellátási lap és zárójelentés; Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.21/2014/67. szám alatt).

- I.rendű vádlott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (a továbbiakban: MVH) 2009. év május hó 28. napján összesen 145.721.006 forint összegben az zrt1.-nél vezetett számlájára érkezett céljellegű támogatást a zrt2.-vel kötött jogviszonya folytán - "számla-összevezetési eljárás miatti átvezetés" jogcímen - a zrt2.-nek inkasszó útján átutaltatta. A zrt2. e támogatási összeget - további pénzösszeggel együtt - később több részletben, I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak a zrt3.-nél meglévő .....-.... számú számlájára utalta vissza az alábbiak szerint:

- 2009. évi június hó 3. napján 106.581.114 forintot,

- 2009. évi június hó 19. napján 19.633.933 forintot, míg

- 2009. év július hó 10. napján 50.332.568 forintot.

I.rendű vádlott azonban a zrt2.-től ekként visszakapott pályázati összeget sem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kötött támogatási szerződésben rögzített célra használta fel, abból 2009. évi június hó 3. napja és július hó 23. napja között összesen 24.063.381 forintot költött hiteltörlesztésre, illetőleg fennálló és késedelmesen teljesített egyéb fizetési kötelezettségeire; 2009. évi június hó 3. napja és július hó 23. napja között összesen 73.733.500 forintot vett fel házastársa útján vagy személyesen készpénzben a bankfiókban; 2009. évi június hó 10. napján 7.400.000 forintból traktort vásárolt; 2009. évi június hó 18. napján az kft2.-nek szerződéslelépési díj jogcímén 3.060.000 forintot, majd június hó 30. napján kárenyhítés címén 1.005.480 forintot utalt át.