A Kúria Bfv.57/2018/5. számú precedensképes határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 14. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. §, 659. §, 660. §, 662. §] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Molnár Ferencné

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.57/2018/5.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Molnár Ferencné dr., előadó bíró

Dr. Kónya István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2018. július 12.

Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): II. rendű

Első fok: Zalaegerszegi Törvényszék, 3.B.21/2014/80., ítélet, tárgyalás,

2016. december 7.

Másodfok: Pécsi Ítélőtábla, Bf.III.20/2017/9., ítélet, nyilvános ülés,

2017. szeptember 19.

Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.21/2014/80. számú és a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.20/2017/9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Zalaegerszegi Törvényszék a 2016. december 7. napján kelt 3.B.21/2014/80. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont, 2. tényállási pont] és folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §, 2. tényállási pont). Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 3 évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tevékenységétől. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a II. rendű terhelt annak 2/3 része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a Nagykanizsai Városi Bíróság 3.B.249/2009/15. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. szeptember 19. napján jogerős Bf.III.20/2017/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. Az I. rendű terhelt egyéni vállalkozóként 1993. január 1. óta gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztéssel foglalkozott, a növénytermesztés mellett szarvasmarhatartás is tevékenységi körébe tartozott. Az I. rendű terhelt mint egyéni vállalkozó az állattartó telepek és növénytermesztési technológia korszerűsítéséhez nyújtandó költségvetési támogatási kérelmet nyújtott be 2007-2010 között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Zala Megyei Kirendeltségéhez költségvetési támogatás elnyerése érdekében.

[4] A tényállás 2. pontja szerint a költségvetési támogatásokból megvalósított telepen terményszárító létesítésével összefüggésben nagy számú és nagy összegű számlát fogadott be az I. rendű terhelt, egyebek mellett az 1. számú kft.-től. Az I. rendű terhelt a befogadott számlák általános forgalmi adó összegét az aktuális áfa bevallásaiban szerepeltette, és azokat a beszerzést terhelő forgalmi adó összegeként levonásba helyezte. Az 1. számú kft. fő tevékenységi köre 2009-2010 években saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt, a társaság ügyvezetője a II. rendű terhelt volt. Az 1. számú kft. nevében a II. rendű terhelt 2009. november 10. és 2010. október 12. között 35 darab számlát állított ki az I. rendű terhelt, mint egyéni vállalkozó részére. A számlák adattartalmával szemben a számlakibocsátó társaság és a számlát befogadó egyéni vállalkozó között valós gazdasági események nem voltak, a számlákban feltüntetettekkel szemben az építési, kivitelezési munkákat egyáltalán nem, vagy nem az 1. számú kft. végezte el. A II. rendű terhelt az ítélet szerinti 35 darab számla kiállításával és az I. rendű terhelt részére történő átadásával segítséget nyújtott ahhoz, hogy az I. rendű terhelt a számlákat egyéni vállalkozói könyvelésében elhelyezze, azok áfatartalmát az aktuális bevallásaiban feltüntesse, a számlák áfatartalmát beszerzést terhelő áfa körében levonásba helyezze.

[5] Az I. rendű terhelt egyéni vállalkozóként 2009 novembere és 2010. IV. negyedéve között az adófizetési kötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tények tekintetében az adóhatóságot megtévesztette, valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, és áfa adónemben a költségvetésnek 73.238.406 forint vagyoni hátrányt okozott. A II. rendű terhelt az 1. számú kft. ügyvezetőjeként a valótlan tartalmú számlák kiállításával 2009 novembere és 2010. IV. negyedéve között 64.781.774 forint vagyoni hátrány okozásához nyújtott szándékosan segítséget az I. rendű terheltnek.

[6] Az elsőfokú bíróság az I. rendű terhelt bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, c) pont és (5) bekezdés b) pont, tényállás 1., 2. pont], 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §, tényállás 1., 2., 4. pont) és csődbűncselekmény bűntettében [Btk. 404. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés b) pont, tényállás 4. pont] állapította meg. A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az I. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a csődbűncselekmény bűntetteként értékelt cselekmény minősítését a Btk. 404. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés b) pontja szerint jelölte meg, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II.