A Kúria Kfv.35189/2016/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.189/2016/6. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró

Dr. Kurucz Krisztina bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Körmendi Csaba Tamás ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja

Az alperes képviselője: dr. Csepregi Judit jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. november 3. napján kelt 16.K.30.508/2015/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.30.508/2015/8. számú ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2012. évi bevallását 2013. május 15-én nyújtotta be, ezzel egyidejűleg rendelkezett személyi jövedelemadójának 1%-áról is a Sz. S. Hitközség (Hitközség) javára. A Hitközség 2012. február 29-ig egyházként működött Magyarországon, technikai számmal is rendelkezett, 2012. január 1-től azonban jogi státuszát és technikai számát is elveszítette, ezt követően egyesületnek minősült.

[2] Az elsőfokú adóhatóság határozatában megállapította, hogy a felperes a személyi jövedelemadók meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló többször módosított 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) 4. §-ában, illetve 4/A. §-ában meghatározott kedvezményi kör egyikébe sem tartozó szervezetre szóló érvénytelen rendelkező nyilatkozatot tett, mely érvénytelenség nem érinti az Szftv. 4.§-ára vonatkozó, civil szervezet javára szóló nyilatkozatát.