A Budapest Környéki Törvényszék P.21181/2016/15. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §] Bíró: Tóth Enikő

Budapest Környéki Törvényszék 1

22.P.21.181/2016/15.

A Budapest Környéki Törvényszék a személyesen eljárt ...) felperesnek - a dr. Asztalos Éva (....) ügyvéd által képviselt ... I. rendű, ... II. rendű és a személyesen eljárt ... III. r. alperesek ellen személyiségi jogok megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I., II. r. alperesek részére egyetemlegesen 200.000 (kettőszázezer) Ft. perköltséget 15 napon belül, az Állam javára felhívásra 300.000 (háromszázezer) Ft. le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül e bíróságnál 4 példányban benyújtott, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A.§ a) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban, az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek a tárgyalás tartását nem kérték- a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s:

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, és a felek személyes meghallgatása alapján a következő tényállást állapította meg:

A .... az I. r. alperes édesapja és az édesapja testvére, ..., valamint annak nagyobbik lánya tulajdonában állt. A két család kapcsolata megromlott. 2012. január 2-án létrejött egy megállapodás, mely alapján a ...ék tulajdonában álló 50 %-os üzletrészt eladják a testvére részére 20 millió forintért. 2012. januárját követően a tulajdonrész eladásáért azonban nagyobb összeget kívántak kapni.

A malom területén keresztül, szolgalmi úton át lehet eljutni ... házáig, ahol ..., a lánya és az ő akkori élettársa, - későbbiekben a férje -, a felperes élt. 2013. szeptemberében 21 óra körül az egyik alkalmazott, a II. rendű alperes, a szolgalmi út használatával érkezett a malomba. A felperes felelősségre vonta, hogy a reflektorral e közben bevilágított ... házához.

2013. december 3-án délután ... és a felperes, mint élettársa megjelentek a malom épületében, és közölték az I. r. alperessel, hogy nem megfelelően működik a malom, emiatt leállításra kerül. Az irodát felszólításra elhagyták. Később ismét megjelentek a malomban. Dulakodás alakult ki a malom ottlévő alkalmazottja, ... III. r. alperes és ... között. Az időközben megérkező ... II. rendű alperest is érte egy ütés, illetve az odaérkező I. r. alperest is a felperes részéről.

2013. december 4-én ..., ... és ... ismét megjelentek a malomnál és azt leállítani szándékoztak.

Az I-II. r. alperesek részéről benyújtásra kerültek orvosi látleletek, amelyek alapján ők 8 napon belüli sérüléseket szenvedtek.

Az I.r. alperes feljelentést kívánt tenni ... és ... ellen, mivel ... és édesapja, ... között folyamatban levő malom vásárlási ügybe beleavatkoztak. A malom területére folyamatosan bejárnak, onnan ellenszolgáltatás nélkül terményt visznek el, és a kommunális hulladékokat a .... kukájában helyezik el. Könnyű testi sértés vonatkozásában magánindítvánnyal kívánt élni az I. r. alperes ... ellen.

A II. r. alperes zaklatás és könnyű testi sértés vonatkozásában, a III. r. alperes könnyű testi sértés vonatkozásában kívánt élni magánindítvánnyal ... ellen.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Ráckevei Rendőrkapitánysága 13080/1192-22/2013. számon folyamatban volt eljárásában a zaklatás vétségének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folytatott nyomozást, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, megszüntette, a könnyű testi sértés vétsége bűncselekménye miatt folytatott nyomozást áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Ráckevei Járásbírósághoz.

Az alperesek a nyomozást megszüntető határozat ellen panasszal éltek, kérve a nyomozás továbbfolytatását. A Ráckevei Járási Ügyészség B.4351/2013/6-I-es sorszámú, 2014. március 19-én kelt határozatával a panaszt elutasította, amely ellen további jogorvoslatnak helye nem volt. Az indokolás szerint megállapítható volt, hogy az elkövetés körülményei, indokai egy hosszan tartó eldurvult, családi tulajdoni vita eredményei, indulat vezérelte kijelentések, azok nem a komoly félelemkeltésre, hanem a motiválatlan érzelmi reakciókra vezethetők vissza. Nem megalapozott a panasz arra vonatkozóan sem, hogy a feljelentett vonatkozásában rablás bűntette kísérletének, vagy önbíráskodás bűntettének gyanúja is megállapítható lenne. Megállapítható volt, hogy ..., ha tiltotta is, de a hozzátartozói viszonyra figyelemmel hallgatólagosan eltűrte azt, hogy a malomból ... terményeket vigyen el. ... 2013. december 3-án, mint alkalmazott megtiltotta ...nek a terményes zsák elvitelét. Úgy adta elő vallomásában, hogy kivette a terményes zsákot ... kezéből, majd miután ő csak ott állt, kétszer-háromszor elmondta neki, hogy menjen innen, hagyja a fenébe. Erre mondta azt a feljelentett, hogy ez nem úgy van, majd felé fordult és bántalmazta őt. Az is megállapítható volt, hogy a zsákot ezt követően a feljelentett már nem próbálta meg elvenni és nem is vitte el, a cselekmény dulakodássá változott.

A felperest 2014. április 7-én gyanúsítottként kihallgatták a Ráckevei Járásbíróságon. A bíróság az eljárást vele szemben a Be.511.§ (1) bekezdése alapján, 1.B.544/2017/7-es számú határozatával megszüntette, hivatkozva arra, hogy ..., ...és ... magánvádlók a 2015. szeptember 15. napjára kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg, távolmaradásukat előzetesen nem mentették ki.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperesekkel szemben, melyben kérte annak megállapítását, hogy az alperesek megsértették a jóhírnevét. Kérte őket kötelezni bocsánatkérés útján elégtételadására, továbbá 5 millió forint és járulékai nemvagyoni kártérítés megfizetésére.

A felperesi állítás szerint a jóhírnév megsértése egyrészt azáltal valósult meg az alperesek részéről, hogy hamis vádak, koholt bizonyítékok alapján őt feljelentették, másrészt pedig az eljárás tárgyalás nélkül fejeződött be a járásbíróságon, mivel az alperesek a tárgyalásra nem mentek el. A felperes erre tekintettel saját állítását nem tudta bebizonyítani. Azzal, hogy az eljárás ekként fejeződött be, őt hátrányos helyzetbe hozták, magát nem tisztázhatta, nyitott kérdések maradtak, ami őt lelkileg nyomasztja, megviseli. A 6000 fős községben, ahol él, az alperesek rossz hírnevét keltették, amely hír a szomszédos településekre is eljutott.