A Kecskeméti Törvényszék Pf.22201/2016/8. számú határozata elállás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 300. §, 319. §, 320. §, 365. §] Bírók: Illés Mária, Oláh Márta, Virág Andrea

Kecskeméti Törvényszék

2.Pf.22.201/2016/8. szám

A Kecskeméti Törvényszék Dr. Sörös Gergely ügyvéd (a)) által képviselt felperes neve felperes címe. szám alatti lakos felperesnek - Dr. Gazdag Péter ügyvéd b).) által képviselt I.r. alperes neve I.r. alperes címe. alatti székhelyű I.r., Dr. Fekete Csaba ügyvéd (c)) által képviselt II.rendű alperes neve II.rendű alperes címe szám alatti székhelyű alperesek ellen elállás jogkövetkezményeinek az érvényesítése iránt indított perében a Bajai Járásbíróság 2016. június 9. napján kelt 6.P.20.801/2014/59. sorszámú ítéletével szemben az I.r. alperes részéről 60. és Pf. 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán tartott tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja,

mellőzi a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére vonatkozó megkeresést és az I.r. alperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezést,

egyebekben - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bácsalmási Járási Hivatal Földhivatali Osztálya perindítás tényének a törlésére vonatkozó megkeresése tekintetében - helybenhagyja.

Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 66.800 (Hatvanhatezer-nyolcszáz) forint első- és másodfokú perköltséget.

Megállapítja a törvényszék, hogy 5.000 (Ötezer) forint illetékbélyegben lerótt kereseti illeték a felperes kérelmére visszatérítendő, amely felől a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság külön határozatában rendelkezik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes és a házastársa, d) jó, barátinak nevezhető viszonyt ápolt a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező e)val és annak házastársával, é)-vel, amikor a felperes tulajdonát képező f).-nek 2013-ben likviditási nehézségei adódtak. Ennek okán a két házaspár között olyan tartalmú megállapodás született, hogy lényegében azonos tevékenységi körrel létrehozzák a I.r. alperes neve-t (az I.r. alperest), amelyben a felperes részvétele úgy lesz biztosítva, hogy a kft.-nek a felperes nagyobbik fiának az élettársa, g) 50 %-os tulajdoni részesedéssel a tagja lesz. Így került arra sor, hogy 2013. augusztus 16. napján e) és g) megalapították az I.r. alperest, melynek cégnyilvántartási bejegyzésére 2013. augusztus 21. napján került sor. A cég főtevékenysége a baromfihús feldolgozása és tartósítása, az I.r. alperes 2013. szeptemberében kezdte meg a működését.

Az újonnan megalapított I.r. alperes az időközben felszámolás alá került f). hitel- és beszállítói tartozásait átvállalta.

A hivatkozott gazdasági kapcsolat mellett a felperesi házaspár, valamint e) és házastársa között egyéb szerződéses kapcsolat is fennállt: 2013. március 20. napján e) férje 20.000.000 forint magánkölcsönt nyújtott a felperes és a házastársa részére.

Az f). 2013. augusztus 26. napján értékesítette az I.r. alperes részére a tulajdonát képező gy)-i h) helyrajzi számú (jelenleg i) helyrajzi számú) egyéb épület, baromfi vágóüzem elnevezésű, önálló ingatlanként nyilvántartott felépítményt. Ezt a felépítményt a felperes tulajdonában álló gy)-i í) helyrajzi számú - jelenlegi helyrajzi száma j) - kivett üzem, udvar megjelölésű, 2936 m2 nagyságú - a továbbiakban perbeli - ingatlant terhelő földhasználati jog illette. A 2013. augusztus 26. napján kötött szerződés tárgyát képező ingatlannal együtt a felperes hozzájárulása alapján az I.r. alperes a perbeli ingatlant is birtokba vette. Ezzel együtt az I.r. alperes törvényes képviselője, e) részéről - már a cég alapításával összefüggésben is - felmerült, hogy a kft. tulajdonába kerüljön a földhasználati joggal terhelt perbeli ingatlan is, amelynek eladására a felperes hajlandóságot mutatott. Ezen ingatlan vételárát a később egymással szerződést kötő felek 200.000 forintban határozták meg.

A hivatkozott adásvételi szerződés megszerkesztése érdekében k) l) székhelyű ügyvéddel a felperes házastársa, a jogi végzettségű d) vette fel a kapcsolatot. Az okiratszerkesztő ügyvéd az ő instrukciói alapján készítette el a per tárgyát képező adásvételi szerződést, melynek tartalmával az I.r. alperes ügyvezetője is egyetértett és a neki felperes által bemutatott, még alá nem írt szerződés szövegének az ismeretében 2013. október 24. napján kifizette a felperesnek a 200.000 forint vételárat, amelyet a cégnek a táskájában tartott házi pénztárából vett fel. Az egyeztetést követően még ezen a napon a felperes - a házastársa kíséretében - felkereste az okiratszerkesztő ügyvédet, aláírta az adásvételi szerződést, majd később, szintén ugyanezen a napon az I.r. alperes ügyvezetője, e) is megjelent az ügyvéd előtt a szerződés aláírása céljából. A szerződő felek által aláírt szerződés 4. pontja azt tartalmazza:" a vételár teljesítésének módjában akként állapodnak meg a szerződő felek, hogy a vevő az eladónak az adásvételi szerződés aláírásával egy időben a vételárat megfizeti, melynek hiánytalan átvételét az eladó a jelen adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg elismeri és nyugtatja."

Az ügyvéd előtt a vételár kifizetésének a kérdése nem merült fel, a felperes nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a vételár kifizetése még nem történt meg a részére.

Az I.r. alperes ügyvezetője a 2013. szeptemberi és októberi pénzkezelési, bizonylatolási gyakorlatának megfelelően a cég házipénztárából történt 200.000 forint felvételéről kiállította a 18/A/2. sorszám alatt csatolt, m) sorszámú kiadási pénztárbizonylatot, amelyben feltüntette "a perbeli ingatlan vételárának a felvétele a házipénztárból" megjegyzést, és azt a pénztárbizonylat kiállítójaként és az abban feltüntetett összeg átvevőjeként is aláírta, valamint a cég bélyegzőjével ellátta. Ez a kiadási pénztárbizonylat bekerült a cég kézzel készített pénztárforgalmi naplójába, a társaság könyveibe, a cég 2013. évi beszámolójában azonban nem jelent meg. Sem a kiadási pénztárbizonylat, sem az adásvételi szerződés könyvelés céljából nem jutott el az I.r. alperes akkori könyvelőjéhez, n)hez.

A perbeli adásvételi szerződés aláírásakor az okiratszerkesztő ügyvéd nem volt figyelemmel arra, hogy az ingatlant 100.000.000 forint követelés erejéig a II.r. alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba 2013. október 28. napja óta bejegyzett keretbiztosítási jelzálogjog, illetve 2018. augusztus 25. napjáig fennállóan vételi jog, terheli. Ennek okán az adásvételi szerződés elkészítésekor a II.r. alperest szerződő félként nem tüntette fel és nem gondoskodott arról, hogy az adásvétel hatályosulásához szükséges nyilatkozatokat a II.r. alperes is megtegye. Emiatt a Bácsalmási Járási Földhivatal az okiratszerkesztő ügyvéd által benyújtott adásvételi szerződés alapján az I.r. alperes javára a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet a 2014. február 17. napján hozott határozatával elutasította.

2014. januárjában szükségessé vált a perbeli adásvételi szerződés módosítása a már hivatkozott hiányosság miatt. Az ennek érdekében 2014. január 6. napján elkészített szerződésmódosítást is k) ügyvéd szerkesztette, melyet az alapszerződéshez hasonlóan külön-külön írtak alá a szerződő felek. A felperes ezen szerződésmódosítás aláírása során sem jelezte az okiratszerkesztő ügyvédnek, hogy az I.r. alperestől a vételárat még nem kapta meg, hanem azt minden további feltétel nélkül aláírta.