A Bajai Járásbíróság P.20801/2014/59. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 164. §, (1) bek., 196. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, (1) bek., 300. §, (1) bek., (2) bek., 319. §, (3) bek., 320. §, (1) bek., 365. §, (1) bek., 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, (3) bek., 166. §, (1) bek., 167. §, (1) bek. c) pont, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek. a) pont] Bíró: Szántó Anita

Bajai Járásbíróság

6.P. 20.801/2014/59. szám

Dr. Sörös Gergelyügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve felperes címe felperesnek - dr. Gazdag Péterügyvéd (fél címe 2) által képviselt I. r. I.rendű alperes neve címe Fekete Ügyvédi Iroda dr. Fekete Csaba ügyvéd (címe) által képviselt II. r. II.rendű alperes neve II.rendű alperes címe alperesek ellen szerződés megszüntetése iránti perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T .

A bíróság annak tűrésére kötelezi alpereseket, hogy a 2014. augusztus 27. napján kelt felperes elállására figyelemmel a (település neve) hrsz. alatt nyilvántartott kivett üzem, udvar művelési ágú ingatlanra az I. r. alperes (I.rendű alperes neve (település neve, címe), javára 1/1 arányban bejegyzett tulajdonjogot törölje, és a felperes (felperes neve személyi adatai felperes címe) javára 1/1 arányban a tulajdonjogot eredeti állapot helyreállítása címén visszajegyezzék a II. r. alperes (II.rendű alperes neve II.rendű alperes címe) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogának érintetlenül hagyása mellett.

A bíróság megkeresi a (Kormányhivatal Földhivatali Osztályának neve és címe) azzal, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be, és a Bajai Járásbíróság 6.P.20.801/2014/4. számú végzésével elrendelt per megindításának tényét törölje.

A bíróság kötelezi I. r. alperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 137.100 (százharminchétezer-száz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Kecskeméti Törvényszékhez, melyet a Bajai Járásbíróságnál kell 4 példányban benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésben tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S

A bíróság a keresetlevél, és annak mellékletei, az alperes ellenkérelme, az alperes által csatolt könyvelési anyagok, a felperes által csatolt okiratok, így különösen a 2013. október 24. napján kelt adásvételi szerződés, a felperes által állított számla, a 2014. január 6. napján kelt adásvételi szerződést módosító megállapodás, a Járási Földhivatal határozatai, 1. számú tanú, 2. számú tanú, 3. számú tanú, 4. számú tanú, 5. számú tanú, 6. számú tanú tanúk vallomása, és az ügyben beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Korábban felperes tulajdonát képezte a (I. r. alperes neve) Kft. A Kft. 2013-ban már komoly likviditási problémákkal küzdött, melynek következtében az I. r. alperesi cég ügyvezetőjének, (neve) a házastársa 20.000.000.-Ft kölcsönt nyújtott a felperesnek és házastársának, valamint megalapításra került a (I. r. alperes neve) Kft. (az I. r. alperes), mely társaság a felszámolás alá került (I.r. alperes neve) Kft. hitel- és beszállítói tartozásait átvállalta.

Felperes és házastársa, valamint I. r. alperes törvényes képviselője és házastársa 2013-ban jó kapcsolatot ápolt, és a jövőben az új cégben a gazdasági tevékenységet közösen kívántak folytatni. (I. r. alperesi cég ügyvezetőjének neve) és házastársának célja az volt, hogy üzleti ismeretek hiányában felperest az új cégben is benntartsa, de egyéb akadályok miatt erre jogi lehetőség nem volt, ezért a (I. r. alperes neve) Kft-ben 50 %-os tulajdonosi részesedést a felperes fiának élettársa, (1 számú tanú) szerzett.

2013. augusztus 26-án a (I. r. alperes neve) Kft. eladta az I. r. alperesnek a tulajdonát képező 0193/A hrsz.-ú (jelenlegi helyrajzi száma 0193/56/A) egyéb épület, baromfivágó üzem megjelölésű felépítményt. A felépítmény a felperes tulajdonát képező (település neve) 0193/36 hrsz.-ú (jelenlegi helyrajzi száma 0193/56) kivett üzem, udvar, szántó és antennatorony megnevezésű földrészlet mellett helyezkedett el.

A 2013. augusztusi szerződéskötésre figyelemmel felperes hozzájárult ahhoz, hogy a vevő a saját tulajdonát képező (perbeli) földrészletet is birtokba vegye. A felperes és az I. r. alperesi társaság ügyvezetője később megállapodtak abban, hogy a felperes a tulajdonát képező földrészletet értékesíti az alperes részére. A vételárat közösen 200.000.-Ft-ban határozták meg.

A megállapodáskor az ingatlant a II. r. alperes, a II.rendű alperes neve, javára 100.000.000.-Ft erejéig és 25.000.000.-Ft erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog, valamint 2018. augusztus 25-i lejárati időponttal bejegyzett vételi jog terhelte.

Az adásvételi szerződéshez szükséges adatokat a felperes képviseletében eljáró, jogi végzettségű házastársa, (2. számú tanú) szolgáltatta az okiratot szerkesztő ügyvéd részére, aki közölte a szerződést kötő felek adatait, az adásvétel tárgyát képező ingatlan adatai, a vételárat, a teljesítés módját. A vételár kifizetésének módja tekintetében a megbízónak kifejezett óhaja az volt, ami a 2013. október 24-i keltezéssel ellátott adásvételi szerződés 4. pontjában rögzítésre került.

Ilyen előzményeket követően került sor 2013. október 24-én az adásvételi szerződés megkötésére a (településneve) 0193/56 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában.

A felek az adásvételi szerződés 4. pontjában azt rögzítették, hogy "a vevő az eladónak az adásvételi szerződés aláírásával egy időben a vételárat megfizeti, melynek hiánytalan átvételét eladó a jelen adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg elismeri és nyugtatja."

A szerződést a felperes, illetve az I. r. alperes képviseletében eljáró (I. r. alperesi cég ügyvezetője) írta alá 4. számú tanú ügyvéd jelenlétében ugyanazon a napon, de nem egy időben, nem egyszerre. A szerződést először felperes írta alá, majd néhány órával később (I. r. alperesi cég ügyvezetője).

Az ügyvéd jelenlétében pénzátadásra nem került sor. A vevő a vételárat a szerződés aláírása előtt és utána sem fizette ki az eladó részére.

A szerződést kötő felek 2014. január 6. napján az adásvételi szerződést módosították, mely tartalmazta a vevő azon szándékát, hogy a II. r. alperes javára bejegyzett terhekkel együtt is fenn áll a vételi szándéka. A felek a módosítást szintén nem egyszerre írták alá.

Ugyanakkor a II. r. alperes a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát a módosítás időpontjában nem szerezték be, ezért a Földhivatal a 30282/2014. számú határozatával vevő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolása kitért arra, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemnek csak abban az esetben lehetett volna helyt adni, ha a megszüntetésre kerülő 0193/A hrsz.-ú épület tulajdoni lapjára, valamint a perbeli 0193/56 hrsz-ú földrészlet tulajdoni lapjára bejegyzett terhek átvezetésére, törlésére, egymás közötti rangsorára nézve bejegyzésre alkalmas okirat került volna benyújtásra, azaz a II.rendű alperes neve átvezetéshez, vagy ezen jogok törléséhez történő hozzájárulását csatolták volna. Tekintettel arra, hogy (4. számú tanú) jogi képviselő a hiánypótlásra biztosított meghosszabbított határidő alatt az egyéb hiányokat sem pótolta, és a II.rendű alperes neve hozzájáruló nyilatkozatát nem csatolta a földhivatal a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet elutasította.