A Kaposvári Törvényszék P.20415/2016/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §] Bíró: Kollárné dr. Foglyos Zsuzsanna

A Kaposvári Törvényszék

12.P.20.415/2016/3. szám

A Kaposvári Törvényszék dr. Takács Andrea ügyvéd (...) által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos (jelenleg: .... Intézetben jogerős büntetését töltő) felperesnek - a 7. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boda Róbert ügyvéd) .... által képviselt alperes neve (.... székhelyű) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát azzal, hogy fogvatartása során nem biztosította számára a jogszabályban előírt mozgásteret.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80.000,- (nyolcvanezer) Ft részperköltséget.

Továbbá fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 100.000,- (egyszázezer) Ft feljegyzett eljárási részilletéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye, amit a Pécsi Ítélőtáblának címezve a Kaposvári Törvényszéknél lehet benyújtani.

A feleknek ugyanezen idő alatt előterjesztett kérelme alapján a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s :

A felperes 2014. január 30-tól 2014. október 6-ig előzetes letartóztatottként; - míg 2015. június 29-től augusztus 31-ig jogerős börtön fokozatú elítéltként tartózkodott a alperes neve ben.

A fenti időszakot az alábbi zárkákban töltötte: II/9., I/5., I/10., I/5., I/15., II/1., II/5. zárkák.

A zárkákban az alperes nem biztosította számára az előzetes fogvatartási időben a 4 m², míg az elítéltként ott töltött időben a 3 m²-es mozgásteret, mert az alperesi intézet telítettsége a felperesi fogvatartás ideje alatt a 100 %-ot jelentősen meghaladta. A létszám okozta zsúfoltság meghatározta a legalább hetente kétszeri meleg vizes fürdési lehetőség időtartamát, a napi mozgást korlátozta, hogy a zsúfoltság miatt séta közben a fogvatartottak egymást zavarták.

Az alperes a túlzsúfolt állapotot, a létszámadatokat heti rendszerességgel jelenti a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, közreműködve a BVOP Országos Telítettség Kiegyenlítő Programban.

Alperesi kérésre a nyomozó hatóság - a korábbi gyakorlatot megváltoztatva - az előzetes letartóztatásban levőket a nyomozás lezárását követően már csak különösen indokolt esetben tartja itt; ha van rá mód, akkor más intézetbe szállítják őket. Azonban a zsúfoltság országos állapot, csak a szombathelyi és a tiszalöki intézet működik befogadható létszámmal.

Az alperes elkészíttetett egy emeletráépítési tervet. Azonban az épületet bővíteni nem áll módjában: az alperesi intézet az állam tulajdona, az alperes tulajdonjoggal, kezelői joggal nem rendelkezik.

Az alperesi intézet a 2015. szeptember 30-án kelt .... .számú kártérítési határozattal a felperes sérelemdíj iránti igényét, mint kártérítési igényt, elutasította. Az indoklásban nem vitatta azt a tényt, hogy a panaszolt időszakban az intézet telítettsége meghaladta a 100 %-ot, és a létszám kedvezőtlen alakulásán túl a fogvatartottak összetétele is a differenciálási szabályok végrehajthatósága szempontjából kedvezőtlenül alakult. Bár az intézetnek 2015. április 1-jét megelőzően nem volt kötelezettsége a 4, illetve 3 m²-es mozgástér biztosítása, - azonban azt követő időszakban sem volt az intézetnek mérlegelési joga a beszállított fogvatartottak befogadása körében. Ezért álláspontja szerint a büntetés-végrehajtási intézet túltelítettsége miatt felróhatóság hiányában kártérítési igény az intézettel szemben nem érvényesíthető. Rámutatott arra, hogy a fogvatartás nem megfelelő élet és egészségügyi körülményeinek orvoslása állami feladat; az állam ennek jogalkotással és fogvatartás körülményeinek jogszerű tételéhez szükséges költségvetési forrás biztosításával tud eleget tenni.

A felperes a határidőben előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az előzetes letartóztatása, majd jogerős börtönbüntetésének töltése során az alperes megsértette az egészséghez és egészséges környezethez fűződő személyiségi jogát, és 2.500.000,- Ft és kamatai sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a túlzsúfoltság miatt. Igényét a Ptk. 339. §-ra, 355. §-ra, valamint a 2013. évi V. törvény 2:43., 2:51., 1/a., 2:52., valamint 2:53. §-aira alapította.