A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27380/2015/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 25. §]

Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

11.K.27.380/2015/9.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Stipta Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Stipta Viktor) által képviselt felperesnek - a beavatkozó által támogatott és jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- (Tízezer) Forint perköltséget.

A bíróság eljárási illetéke 30.000.- Ft, amelyet a felperes visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, illetve a rendelkezésre álló közigazgatási iratok alapján a következő tényállást állapította meg.

A ... Járási Hivatal Járási Földhivatala (a továbbiakban: I. fokú hatóság) ... számú és 2015. február 09. napján kelt határozatával a felperes tulajdonát képező G. települési, külterületi ... és ... helyrajzi számú ingatlanokra a tulajdonjogot adásvétel jogcímén a Magyar Állam, a vagyonkezelői jogot az Á. Zrt. javára bejegyezte.

Az I. fokú határozat indokolása szerint a G. települési ... helyrajzi számú autópálya szakasz kialakítása során megállapításra került, hogy a G. településen, 2002. október 02. napján kelt kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés alapján a G. települési ... helyrajzi számú külterületi ingatlan megosztásával kialakuló ... és a ... helyrajzi számú ingatanokat is megvásárolta a Magyar Állam P.I.-nétől, mivel a szerződés 2.3. pontja szerint "az ingatlanok mezőgazdasági művelésre alkalmatlanokká válnak". A fenti megosztás tárgyában hozott ... számú határozattal a G. települési ... helyrajzi számú ingatlanból kialakított ... helyrajzi számú ingatlanra bejegyzésre került a Magyar Állam tulajdonjoga, valamint az Á. Zrt. vagyonkezelői joga, azonban a G. települési ... és a ... helyrajzi számú ingatlanokra a Magyar Állam tulajdonjog bejegyzése, illetve az Á. Zrt. vagyonkezelői jogának bejegyzése elmaradt, ezen ingatlanokra P.I.-né S.B. tulajdonjoga került visszajegyzésre.

Az Á. Zrt. nevében eljáró jogi képviselő - észlelve, hogy a földhivatal nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően vezette át a tulajdonjog változást - kérte a G. települési ... és ... helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozóan a ... számú határozat kijavítását.

Időközben P.I.-né elhalálozott, és a G. települési ... és a ... helyrajzi számú ingatlanokat P.I. G. települési lakos megörökölte. Az örökös a fenti ingatlanokat a ... Járási Hivatal Járási Földhivatalához 2014. március 06. napján benyújtott, a ... szám alatt iktatott adásvételi szerződéssel felperesnek eladta.

Az I. fokú hatóság határozatában elfoglalt álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. § (1) bekezdésében szabályozott rangsor elvére tekintettel a Magyar Állam tulajdonszerzésére irányuló tulajdonszerzés iránti kérelem megelőzte az ingatlan tulajdonjogának öröklés, illetve adásvétel jogcímen történő átruházását, ezért az I. fokon eljáró hatóság a határozat kijavításáról döntött.

Az I. fokú határozattal szemben a felperes jogi képviselője útján fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy az I. fokú hatóság eljárása jogszabálysértő, amely a felperesnek kárt okozott. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:186 §-a rendelkezik a bejegyzés kijavításáról. Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra idő közben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek vakkor van helye, ha ez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

Mindezekre tekintettel kérte az I. fokú hatóság határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és új eljárásra történő kötelezését.

Ezt követően az alperesi hatóság ... ügyiratszámú 2015. április 14. napján kelt határozatával az I. fokon hozott határozatot helybenhagyta és a felperes fellebbezését elutasította.

Az alperes álláspontja szerint az I. fokú hatóság érdemben helyes döntést hozott, amelyet a következőkkel kívánt kiegészíteni:

A felperes fellebbezésében hivatkozott Ptk. 5:186 § (1) és (2) bekezdése jelen esetben nem alkalmazható, arra tekintettel, hogy nem hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást, és helytelen megjelölést kellett kijavítani. Nem a határozat kiegészítéséről van szó, arra tekintettel, hogy a járási földhivatal mindhárom ingatlan tekintetében rendelkezett a tulajdonjogról még 2002-ben.

Alperes álláspontja szerint jelen eljárásban a Ptk. 5:182. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

Az I. fokú hatóság a döntése meghozatala során az ingatan-nyilvántartás tartalmát annak kiigazításával helyesbítette, mivel annak tartalma az ingatan-nyilvántartásban 2002. október 10. napján széljegyzett és ... számú határozattal átvezetett okirat tartalmához képest helytelen volt.

Helyesen járt el az I. fokú hatóság az Inytv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott rangsorra tekintettel is, mivel a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzése időben és sorrendben megelőzte felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyesbítéséhez a Ptk. fent hivatkozott rendelkezései nem követelik meg a jogszerző hozzájárulását, aki egyébként olyan ingatlanokat vásárolt meg, amelyek már 2002-ben mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok voltak és amelyeken azt követően az autópálya beruházás megvalósult.

Az alperes határozatával szemben a felperes jogi képviselője útján keresetet terjesztett elő, amelyben kérte az alperesi határozatnak az I. fokú határozatra kiterjedően történő hatályon kívül helyezését és a felperes tulajdonjogának a visszajegyzését 1/1 tulajdoni arányban. Fenntartotta a fellebbezésében elfoglalt álláspontját, miszerint a Ptk. 5:186 §-a rendelkezik a bejegyzés kijavításáról. Abban az esetben, amennyiben az ingatan-nyilvántartásban megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavító vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárult.

A fentiek alapján álláspontja szerint csak a felperes hozzájárulásával kerülhetett sor a Magyar Állam tulajdonjogának, valamint az Á. Zrt. vagyonkezelői jogának a bejegyzésére.