A Kúria Kfv.37013/2016/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

Ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. Ennek során az időközben jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy hozzájárulására nincs szükség.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.013/2016/6.szám

A Kúria a Dr. Stipta Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek a (...) területszerzési osztályvezető és (...) jogi igazgató által képviselt (...) beavatkozó által támogatott és a (...) jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. október 16. napján kelt 11.K.27.380/2015/9. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.380/2015/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) - 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatal Járási Földhivatala mint elsőfokú hatóság a 2015. február 9. napján kelt 31.286-3/2015. számú határozatával a felperes tulajdonát képező (...) helyrajzi számú ingatlanokra a tulajdonjogot adásvétel jogcímén a Magyar Állam, a vagyonkezelői jogot az (...) Zrt. javára bejegyezte. A határozat indokolása szerint a (...) hrsz-ú autópálya szakasz kialakítása során megállapításra került, hogy a (...)-án 2002. október 2. napján kelt kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés alapján a (...) hrsz-ú külterületi ingatlan megosztásával kialakuló (...) és (...) hrsz-ú ingatlanokat is megvásárolta a Magyar Állam P.I.-től. Az ingatlan megosztása tárgyában hozott 2002. évi határozattal a (...) hrsz-ú ingatlanból kialakított (...) hrsz-ú ingatlanra bejegyzésre került a Magyar Állam tulajdonjoga, valamint az (...) Zrt. vagyonkezelői joga, azonban a (...) és (...) hrsz-ú ingatlanokra ezen bejegyzés elmaradt, ezen ingatlanokra vonatkozóan P.I.-né tulajdonjoga került visszajegyzésre. Az (...) Zrt. nevében eljáró jogi képviselő észlelve, hogy a földhivatal nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően vezette át a tulajdonjog változást, kérte a (...) és (...) hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan a határozat kijavítását. Időközben P.I.-né elhalálozott, a (...) és (...) hrsz-ú ingatlanokat P.I. örökölte meg. Az örökös az ingatlanokat a földhivatalhoz 2014. március 6. napján benyújtott adásvételi szerződéssel a felperesnek eladta. Az elsőfokú hatóság álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. § (1) bekezdésben szabályozott rangsor elvére tekintettel a Magyar Állam tulajdonszerzésére irányuló kérelem megelőzte a tulajdonjognak öröklés, illetve adásvétel jogcímen történő átruházását, ezért az elsőfokú hatóság a határozat kijavításáról döntött. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2015. április 14. napján kelt 30.196/2/2015. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, a felperes tulajdonjogának 1/1 arányban történő visszajegyzését kérte. Fenntartotta azon álláspontját, miszerint a Ptk. 5:186. §-a rendelkezik a bejegyzés kijavításáról. Abban az esetben, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak, kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárult.