BH 2013.12.333 I. Hatályon kívül helyezést eredményező, feltétlen eljárási szabálysértés valósul meg, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülést a fogva levő terhelt távollétében úgy tartja meg és a büntetést úgy súlyosítja, hogy az idézés nem volt szabályszerű [Be. 361. § (3) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont, Be. 416. § (1) bek. c) pont].

II. A nyilvános ülés vádlott távollétében történő megtartását a törvény csak akkor engedi meg, ha idézése szabályszerű volt, s a nyilvános ülésen az állapítható meg, hogy a meghallgatása nem szükséges és a fellebbezés elbírálható [Be. 362. § (3) bek.].

A városi bíróság a 2009. május 4-én kelt ítéletével a II. rendű terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés a) pont] és testi sértés bűntette [Btk. 170. § (2) bekezdés] miatt halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 45 nap fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, a II. rendű terhelt esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása végett. A II. rendű terhelt az ítéletet tudomásul vette.

A másodfokon eljáró megyei bíróság a 2010. szeptember 6-án jogerős ítéletével a II. rendű terhelt testi sértésként értékelt cselekményét társtettesként elkövetettnek minősítette és a büntetését 10 hónapi börtönre súlyosította, és 2 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában sérelmezi, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság úgy súlyosította a vele szemben első fokon kiszabott büntetést, hogy a nyilvános ülésre nem küldtek részére idézést, illetve mivel büntetését töltötte, nem gondoskodtak az előállításáról, vagyis megfosztották a legelemibb védekezési jogától.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát alaposnak tartva indítványozta a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I/b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a másodfokú bíróság az ügyet nyilvános ülésre utalta és intézkedett a terheltek, köztük a II. rendű terhelt megidézéséről is.

Az iratokból állapítható meg az is, hogy az idézést nem a terhelt vette át, ugyanis a büntetés-végrehajtási intézet tájékoztatása szerint a II. rendű terhelt 2010. június 2-től jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte intézetükben, vagyis az idézést személyesen nem vehette át, a nyilvános ülésről nem volt tudomása, a másodfokú bíróság pedig a nyilvános ülést úgy tartotta meg a terhelt távollétében, hogy nem győződött meg az idézés szabályszerűségéről, és nem intézkedett a terhelt tartózkodási helyének felkutatása és ismételt idézése iránt.

A Be. 362. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges.

Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése szerint a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.

Ennek az alapvető jognak a tartalmát fejti ki részletesebben a Be. 5. §-a, amelynek (3) bekezdése szerint a terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A törvény a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.

A védelemhez való jog természetszerűleg az ellenérdekű fél előadásaira és indítványaira a közvetlen reagálást, a személyes jelenlétben megnyilvánuló meggyőző erőt biztosító tárgyalási részvétel útján gyakorolható a leghatékonyabban. A kontradiktórius tárgyalási szakaszban ettől csak kivételesen indokolt eltekinteni.

A védelemhez való jog, mint alapvető jog a büntetőügyek másodfokú bíróság által történő elbírálása során is érvényesül. A konkrét eljárási szabályokat is ennek megfelelően fogalmazza meg a törvény (BH 2006.245.).

A jelen ügyben a megyei bíróság az ügy másodfokú elbírálására nyilvános ülést tűzött ki.

Erre a Be. 361. § (1) bekezdése alapján akkor van lehetőség, ha megalapozatlanság esetén a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján megállapítható, illetőleg, ha az ügyben a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében a vádlott meghallgatása szükséges.

Ebből is következik, hogy a nyilvános ülés, mint eljárási forma egyik központi kérdése, hogy a terheltet a másodfokú bíróság lehetőleg személyesen hallgassa meg, és ennek figyelembevételével is döntsön a büntetéskiszabás körében irányadó egyes tényezők mikénti figyelembevételéről.

A Be. 361. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság azt, akinek a meghallgatását szükségesnek tartja, nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása iránt intézkedik.

A terheltet tehát hivatalból elő kell állíttatni abban az esetben, ha a másodfokú bíróság a fogva lévő terheltet a nyilvános ülésre idézi.

A tárgyalásra vonatkozó szabályok között a Be. a 364. § (1) bekezdésében a nyilvános ülésnél írtakhoz hasonló szabályt fogalmaz meg, amikor rögzíti, hogy ha a megidézett vádlott fogva van, a másodfokú bíróság az előállítása iránt intézkedik.

A nyilvános ülés megtartása a fogva lévő terhelt ezzel ellentétes nyilatkozatának figyelmen kívül hagyásával súlyos eljárási szabálysértés, mert az valójában a terheltnek az Alaptörvényben, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapvető rendelkezései között megfogalmazott védekezéshez való jogát csorbítja. Ezzel együtt pedig a terheltnek a tisztességes eljáráshoz való alapvető alkotmányos joga is sérül.

A nyilvános ülés megtartásának a terhelt előállításának hiánya törvényes akadályát képezi, vagyis az eljárás a törvény szerint a távollétében nem folytatható.

A megyei bíróság nem adta meg a lehetőségét sem annak, hogy a II. rendű terhelt döntsön a nyilvános ülésen való részvétel, és az ügyészi fellebbezéssel kapcsolatos észrevételeinek kifejtése felől.

A kifejtettek alapján a Kúria a II. rendű terhelt indítványát, valamint a Legfőbb Ügyészség álláspontját alaposnak találta, ezért a Be. 424. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti tanácsülésen eljárva, a megyei bíróság határozatát a II. rendű terheltre vonatkozó részében a Be. 428. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.