A Fővárosi Törvényszék G.41564/2011/28. számú határozata foglaló kétszeresének megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 141. §, 164. §, 206. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 214. §, 243. §, 244. §, 245. §, 305. §, 306. §, 367. §] Bíró: Gáspár Mónika

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

GAZDASÁGI KOLLÉGIUM

26.G.41.564/2011/28.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Gerencsér András Ügyvédi Iroda (cím eljáró ügyvéd: dr. Gerencsér András) által képviselt N.I.Kft. (cím) felperesnek a dr. Bódis Krisztina (cím) ügyvéd által képviselt H.É.Zrt. "felszámolás alatt" (cím) alperes ellen foglaló kétszeres megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000.000,- (hatvanmillió) Ft-ot.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.270.000,- (egymillió-kétszázhetvenezer) Ft perköltséget.

Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 900.000,- (kilencszázezer) Ft kereseti illetéket az alperes köteles megfizetni az állam javára, külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata a hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálására tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres felek előadásai, a becsatolt, beszerzett okiratok és a meghallgatott tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg.

A ... cégjegyzékszám alatt bejegyzett, 3.000.000,- Ft jegyzett tőkéjű S.K.... Kft. egyedüli tagja az alperes volt (2009. szeptember 1. napjával a S. Kft. beolvadással megszűnt, jogutódja az alperesi gazdasági társaság).

A S. Kft. tulajdonában álltak a Budapest ... kerület, ... szám alatti, ... és a ... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok. Az ingatlannyilvántartási adatok szerint a ... helyrajzi számú, raktár megjelölésű ingatlan természetben Budapest ... kerület, ... pinceszinten található, alapterülete 27 m2; a ... helyrajzi számú, üzlethelyiség megjelölésű ingatlan természetben Budapest ..., ... földszinten található, alapterülete 239 m2; a ... helyrajzi számú, iroda megjelölésű ingatlan természetben Budapest, ... kerület ... földszinten lévő, s 184 m2 alapterületű.

A valóságban a ... helyrajzi számú ingatlan - az alperes által 2005-ben elkezdett, majd félbehagyott építési munkálatok során elbontott galéria okán - az ingatlannyilvántartási adattal (239 m2) szemben 75 m2-mel kisebb alapterületű volt. A B.L. Budapest ... Kerületi ... - nem építésügyi hatóságként, hanem - tulajdonosként adva hozzájárulását 2005. július 15-én a S. Kft. tulajdonát képező ingatlanban lévő galéria elbontásához, a S. Kft. 2005. október 14-én értesítette az önkormányzatot az acélszerkezetű galéria elbontásáról. A bontáshoz bontási engedély nem született. Az ingatlan alapterülete egy részét adó (75 m2) galéria visszaépítésre nem került, sem pedig az ingatlannyilvántartási adatok a valós adatokhoz igazításra.

A felperes megtekintve a S. Kft. tulajdonát képező, üresen álló ingatlanokat, azokat megvásárolni kívánta. Egyeztetésbe kezdve evégett az alperessel, a felek abban állapodtak meg - az üzletrésztulajdon átruházása esetén fel nem merülő visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségre is figyelemmel -, hogy a felperes nem az ingatlanokat, hanem az azok feletti rendelkezési jog megszerzése végett magát az ingatlantulajdonos gazdasági társaságot, a S. Kft. 100%-os üzletrészét vásárolja meg az alperestől.

A felperes, mint vevő és alperes, mint eladó 2008. december 31. napján ekként írásban kötöttek üzletrész adásvételi szerződést az alperes S.K.... Kft. 3.000.000,- Ft névértékű üzletrésze tulajdonjoga átruházása tárgyában.

A 2008. december 31. napján kelt, dr. P.Z. ügyvéd által ellenjegyzett üzletrész adásvételi szerződésben az adásvételi szerződés tárgyát képező üzletrész megnevezésű 1. pont alatt az rögzítve, hogy az eladó alperes kizárólagos tulajdonát képezi a ... cégjegyzékszám alatt nyilvántartott S. Kft. 3.000.000,- Ft törzsbetétjéhez tartozó üzletrésze, amelyhez tartozó szavazati jog mértéke 100 %, ezt követően 2. pont alatt a S.K.... Kft. tulajdonát képező ingatlanok kerültek bemutatásra és rögzítésre a következőképpen: a 2.1 pont alatt a ... helyrajzi számú ingatlan akként, hogy az természetben ... Budapest, ... szám pinceszinten található, 27 m2 alapterületű raktár megjelölésű, az ingatlanhoz ... eszmei tulajdoni hányad tartozik, az ingatlant tételesen bemutatott keretbiztosítéki jelzálogjogok terhelik, a 2.1.3. pont alatt felsoroltakon túl az ingatlan tehermentes; a 2.2. pont alatt a ... helyrajzi számú ingatlanra nézve rögzítésre került, hogy az természetben a ... Budapest, ... szám földszinten található, 239 m2 alapterületű üzlethelyiség megjelölésű, hozzá ... eszmei tulajdonú hányad tartozik, az ingatlant a 2.2.3. alatt felsorolt jelzálogjogok terhelik, ezt meghaladóan tehermentes; 2.3. alatt a ... helyrajzi számú ingatlanra ingatlanra nézve rögzítést nyert, hogy az természetben Budapest, ... szám földszinten lévő, 184 m2 alapterületű iroda megjelölésű, hozzá ... eszmei tulajdoni hányad tartozik, a 2.3.2. alatt felsorolt jelzálogjogokon túl tehermentes. Az adásvételi szerződés ezt követő, 3. pontja alatti nyilatkozatok szerint az alperes eladta, a felperes vevőként megvásárolta az alperes S. Kft-ben lévő, 3.000.000,- Ft-os üzletrészét. A szerződés 4. pontja alatt a felek az üzletrész vételára és annak megfizetés módjára nézve abban állapodtak meg, hogy 86.500.000,- Ft üzletrészvételár mellett a felperest terheli a S. Kft-nek az alperessel szemben tagi kölcsön címén fennálló 163.500.000.- Ft tartozása okán, hogy az annak teljesítéséhez szükséges forrást a S. Kft. rendelkezésére bocsássa.