A Kúria Kfv.35178/2014/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 221. §, 275. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A jogerős ítélet megalapozottan és jogszerűen tartalmazza a tényállást, mely szerint a számlák valótlan tartalmúak, az ügyletek kizárólag adóelőny szerzésére irányultak és a felperes tudott arról, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vesz részt. C-80/11., C-142/., 2006/112/EK irányelv 168. cikk a), 178 cikk a) pont

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.178/2014/6.szám

A Kúria a Busch Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Busch Béla ügyvéd, által képviselt felperesnek a dr. Mondok Viktória jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. november 18. napján kelt 4.K.28.141/2013/28., 4.K.28.143/2013/7., 4.K.28.144/2013/7. számú ítéletei ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán egyesített ügyben eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.28.141/2013/28.,4.K.28.143/2013/7., 4.K.28.144/2013/7. számú ítéleteit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak mindösszesen 9.429.400 (kilencmillió-négyszázhuszonkilencezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes a 2008. IV. negyedévi időszakra benyújtott általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) bevallásában 121.114.000 Ft visszaigényelhető adót tüntetett fel. Levonható adóként szerepeltette a T. W. Zrt. (a továbbiakban: Zrt.I.) ingatlanértékesítésről kiállított előlegszámláinak áfa tartalmát. Az értékesítés tárgyát - az adásvételi szerződés és a számlák szerint - 13211-13214 és 13217 hrsz. alatti ingatlanok képezték. A Zrt.I. ezeket az A. Zrt.-től (a továbbiakban: Zrt.II.) szerezte be, aki tulajdonosként egyrészt saját nevében, másrészt, meghatalmazott állageladóként, a tulajdonos magánszemélyek nevében járt el az értékesítés során. A Zrt. II. az ingatlanok értékesítésére 2008. október 20-án kötött szerződést a Zrt.I-el. A szerződés szerint az ingatlanok összesített vételára 568.788.000 Ft + 103.787.600 Ft áfa volt, amelyből 518.938.000 Ft + 103.787.600 Ft áfa a Zrt.II-őt, 49.850.000 Ft nettó összeg pedig a magánszemély eladókat illette meg. 2008. október 21-én a Zrt.I. előszerződést kötött a felperessel az ingatlanok értékesítésére, mely szerződést később, a vételár, valamint a vételár megfizetésének ütemezését illetően, 2008. december 22-én módosították. A módosított előszerződésben foglaltak szerint az ingatlanok vételára 4.672.632 EUR + áfa, azaz 1.130.262.954 Ft volt, amelyből a 2008. IV. negyedévben az előlegszámlákon 2.285.093 EUR + áfa összeg került kiszámlázásra a felperes felé. A végleges adásvételi szerződést a felperes és a Zrt.I. 2009. június 5-én kötötte meg, amelyben a vételárat már 3.375.403 EUR + áfa összegben állapították meg. A szerződés szerinti vételárból egy, a két vételár különbözetének hozzávetőlegesen megfelelő összeget a Zrt.I. nevében elnöke, aki korábban az ügyletekben a felperest képviselte (K. M.)egy Seychelles szigeteken bejegyzett off-shore társaság részére engedményezte.

Az adóhatóság a felperesnél 2008. IV. negyedévre vonatkozóan áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, kiutalás előtti ellenőrzést végzett. Az alperes a határozatában helybenhagyta a revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot, amely a felperes terhére áfa adónemben 120.795.000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, 60.397.000 Ft adóbírságot szabott ki. Az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes és a Zrt.I. az ingatlanok értékesítésének folyamatában számos, színlelt, gazdasági indokkal nem magyarázható elemet alkalmazott, amelyekre nem került volna sor abban az esetben, ha nem az adóelőny elérése lett volna a cél. A valós, tehát a színlelt elemek beiktatásával leplezett jogügylet a Zrt.II. és felperes közötti ingatlan adásvétel volt, amelynek ellenértéke az Zrt.II. által megszabott, közigazgatási eljárás során bevont igazságügyi szakértő véleményének is megfelelő ár volt. A jogügylet adott konstrukcióban történő megvalósításának célja nem a piacon elérhető gazdasági előnyök megszerzése, hanem döntően az elérhető adómegtakarítás, adóelőny elérése volt, mely adózói magatartás ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével. A színlelt elemeket tartalmazó jogügyletekkel összefüggésben felperes által befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek, az ezek szerinti gazdasági események nem a számla szerinti felek és feltételek között jöttek létre. A felperes és a Zrt.I. eredeti szándéka az volt, hogy az indokolatlanul felduzzasztott vételárnak az ingatlan ügyletek tényleges lebonyolításához szükséges fedezeten felüli részét egy off shore cégekhez juttassák el, így a Zrt.I. ne tudjon eleget tenni a termékértékesítést terhelő adófizetési kötelezettségének és a felperes olyan adót helyezzen levonásba, és igényeljen vissza, ami a költségvetés felé nem rendezett. Az alperes érdemi döntését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (1) bekezdésére, 15. § (3) bekezdésére, 165. § (1) és (2) bekezdéseire, 166. § (1) és (2) bekezdéseire, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontjára, 127. § (1) bekezdés a) pontjára, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésére, 2. § (1) bekezdésére alapította.

A felperes a 2009.II. negyedévi bevallásában 254.233.000 Ft adóalap után 50.847.000 Ft fizetendő adót vallott, levonható adóként pedig a Zrt.I. számlái alapján 62.000.845 Ft-ot.

Az alperes ellenőrzését kiterjesztette 2009. II. és 2009. III. és 2009. IV. negyedévekre is. A revíziók eredményeként hozott elsőfokú határozatokat az alperes a határozataiban helybenhagyta. 2009. II. negyedévre a felperes terhére áfa adónemben 62.001.000 Ft adókülönbözetet írt elő, amelyből 49.251.000 Ft-ot folyószámlát érintő, adóhiánynak minősülő, 603.000 Ft folyamatosan fennálló túlfizetésnek minősülő, 12.147.000 Ft-ot pedig folyószámlát nem érintő adókülönbözetnek minősített, 24.625.000 Ft adóbírságot szabott ki, 4.604.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes - az előző időszakokra vonatkozó revíziók eredményeként hozott határozatok megállapításaira figyelemmel - 2009. III. és IV. negyedévekre áfa adónemben 12.147.000 - 12.147.000 Ft folyószámlát nem érintő, jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet írt elő, amelyek után 6.073.000 Ft adóbírságot szabott ki.