A Fővárosi Törvényszék P.20139/2007/18. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 601. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 11. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

22.P.20.139/2007/18.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr, Sallay István (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(cím.) I. r. felperesnek,

felperes neve(cím) II. r. felperesnek,

a dr. Krzyzewsky Miklós (cím.) ügyvéd által képviselt

alperes neve(alperes címe.) I. r. alperes,

a személyesen eljárt

alpers neve(cím.) II. r. alperes,

alperes neve(cím.) III. r. alperes,

alperes neve(cím.) IV. r. alperes,

alperes neve. (cím) V. r. alperes ellen

tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek, 15 napon belül, 750.000.- (hétszázötvenezer) Ft + áfa, összesen 937.500.- (kilencszázharminchétezer-ötszáz) Ft ügyvédi munkadíjat.

A le nem rótt 900.000.- (kilencszáznyolcezer-kétszáz) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a bíróság megkeresi a földhivatalt a perfeljegyzés törlése érdekében.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 7 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Tájékoztatja a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró alpereseket, hogy az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, a fellebbezést a jogi képviselő ellenjegyzésével ellátva kell benyújtani a fentiek szerint.

Indokolás

Felperes édesapja név1988. IX. 8-án Svájcban kötött házasságot másodszor I. r. alperessel. 1989. április 17-én Baselban közjegyző előtt házassági szerződést kötöttek. E szerint mindketten elváltak, magyar állampolgárok, akik szerzeményi vagyonközösségben élő házastársak, közös svájci lakcímmel rendelkeznek. A szerződés szerint a svájci Ptk. 247. és következő szakaszai alapján a vagyonmegosztást választották új házassági vagyonrendjüknek. E szerint mindketten maguk kezelik vagyonukat és rendelkeznek felette. A házasságba nem hoztak vagyont.

A házastársak ezt követően részben Svájcban, részben Magyarországon gazdálkodtak, különböző vállalkozásaik voltak. Ennek során több Kft-t is alapítottak.

Magyarországi tartózkodásuk idején a ....fsz.-i lakásban éltek együtt. Ez a lakás (név)tulajdona volt, amelyet édesanyjától kapott ajándékba, aki ugyancsak ebben az ingatlanban lakott, miután ez egy kétszintes lakás volt. A földszinti részt használta a néhai édesanyja, az emeleti részt a néhai és az I. r. alperes.

1992. április 6-án az I. r. alperes adásvételi szerződést kötött (név) a ..... szám alatti ingatlan vonatkozásában. E szerint az I. r. alperes 2 000 000.-Ft vételárért az eladó holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten vásárolta meg az ingatlant azzal, hogy a vételárat 8 egyenlő 250 000.-Ft-os részletekben kellett megfizetni 1993. december 31-ig. A szerződéskötés előzménye az 1991. december 18-án létrejött szerződés volt, amely alapján az első részletet az I. r. alperes 1992. április 2-án már kifizette.

A szerződéskötést követően az eladó pár hónappal később elhunyt. Örökösei a szerződés semmiségének megállapítása iránt bírósághoz fordultak. Az elsőfokon eljárt Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság megállapította, hogy a szerződés semmis, mert a szerződés megkötésekor a vevőnek pontosan tudnia kellett, hogy az eladónak betegségéből kifolyólag rosszak az életkilátásai. Ezen túlmenően az ingatlan vételára mélyen a forgalmi érték alatt került megállapításra, ezért az feltűnően értékaránytalan. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság az 1995. február 28-án kelt 52.Pf.27040/1994/4. sz. részítéletével a szerződés érvénytelensége és semmisége vonatkozásában a keresetet elutasította. Az indokolás szerint önmagában az eladó egészségi állapota a szerződés jó erkölcsbe való ütközésének így semmisségének megállapításához nem elegendő, a szerződés megtámadására pedig a Ptk. 236. § (4) bekezdése alapján nem volt mód, mert az eladó az április 6-i szerződés aláírásával a korábbi szerződésben foglaltakat lényegében megerősítette. Az örökösök a szerződéstől el is álltak, e körben a bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el.

Az új eljárás során a felek peren kívüli megállapodása miatt ítéleti döntés nem született. A peren kívüli egyezség alapján, mely 1995. június 12-án kelt, az I. r. alperes vállalta, hogy a már kifizetett vételár részleteken felül megfizet az eladó örököseinek 1 570 000.-Ft-ot, ennek fejében az örökösök minden igényüket kielégítettnek tekintik.

Az I. r. alperes tulajdonjoga 1992 április 9-én került bejegyzésre, az eladó haszonélvezeti jogát 1999. szeptember 27-én törölte a földhivatal.

Az I. r. alperes és házastársa között a házassági kapcsolat időlegesen több alkalommal is megszakadt, azt később a felek helyreállították.