A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21948/2009/6. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 601. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 11. §, 39. §] Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sallay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sallay István ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a dr. Krzyzewsky Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Krzyzewsky Miklós ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, továbbá a II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, III. rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű és a V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen, tulajdonjog és öröklésből kiesés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. július 7. napján meghozott 22.P.20.139/2007/18. számú ítélete ellen a felperesek részéről 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a tulajdonjog megállapítása iránti kereseti kérelmet elutasító rendelkezését megváltoztatja, és megállapítja, hogy a B. hrsz. alatt nyilvántartott, természetben B. P. út ajtószámú ingatlan ½ részének tulajdonjogát - néhai II.rendű felperes neve házastársi vagyonközösség jogcímén való közbenső jogszerzésére tekintettel - egymás közt egyenlő arányban a felperesek öröklés jogcímén megszerezték, az I. rendű alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.

Az elsőfokú bíróság útján megkeresni rendeli a B-i Földhivatalt, hogy a B. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan ½ részére az I. rendű alperes tulajdonjogát törölje, és arra ¼- ¼ részben a felperesek (I.rendű felperes neve, született: H.V., B. 1963. június 11., anyja neve: D.M., I.rendű alperes címe, személyi azonosító jel:; II.rendű felperes neve, B. 1975. március 23., anyja neve: F.CS., B. 135) tulajdonjogát öröklés jogcímén jegyezze be, az I. rendű alperes (I.rendű alperes neve, L. 1944. december 14., anyja neve: N.Sz., I.rendű alperes címe, személyi azonosító jel:) özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.

Az I-V. rendű alpereseket a felperesek tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kötelezi.

Az elsőfokú ítéletnek az öröklésből kiesés megállapítására és használati díj megtérítésére irányuló kereseti kérelmek elutasítására vonatkozó rendelkezéseit, és az ítélet egyéb rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, és ekörben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, újabb határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget, a II. rendű felperesnek 166.550 (Százhatvanhatezer-ötszázötven) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetékből 116.550 (Száztizenhatezer-ötszázötven) forintot az állam visel.

A hatályon kívül helyezéssel összefüggésben az I. rendű felperes másodfokú költségét 125.000 (Százhuszonötezer) forintban, a II. rendű felperesét 462.600 (Négyszázhatvankétezer-hatszáz) forintban, az I. rendű alperesét 250.000 (Kétszázötvenezer) forintban állapítja meg.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek apja II.rendű felperes neve (továbbiakban: örökhagyó) és az I. rendű alperes először 1968-ban kötöttek házasságot, amit a bíróság 1972-ben felbontott, mert az örökhagyó külföldre távozott és S-ban telepedett le. 1988. szeptember 8. napján S-ban újabb házasságot kötöttek. A felperesek az örökhagyó más személlyel létesített kapcsolatából származó gyermekei.

A házastársak második házasságkötésüket követően S-ban éltek együtt. 1989. április 17. napján S-ban, egy b-i közjegyző előtt házassági szerződést kötöttek. Ennek tartalma szerint a S-i Polgári Törvénykönyv 247. és következő szakaszai értelmében a vagyonmegosztást választják új házassági vagyonjogi rendjüknek. A törvény előírta korlátokon belül mindegyik fél maga kezeli és használja vagyonát és maga rendelkezik felette. Rögzítésre került, hogy személyes holmijukon kívül egyikük sem hozott magával semmit a házasságba, amelynek fennállása alatt nem örököltek és ajándékot sem kaptak. A házastársak először S-ban éltek együtt, majd a rendszerváltást követően egyre többet tartózkodtak M-on. M-i tartózkodásuk alatt az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett B. P. út 29. magasföldszint 1. szám alatti lakásban az örökhagyó anyjával laktak együtt, amit az örökhagyó édesanyjától kapott ajándékba.

Az 1992. április 6. napján kelt adásvételi szerződéssel az I. rendű alperes H.G. eladótól megvásárolta a B. . P. út 29., I. emelet 3. ajtószámú (hrsz. alatt nyilvántartott) lakásingatlant (továbbiakban: perbeli ingatlan) az eladó holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. A kikötött vételár 2 millió forint volt, amelyből az I. rendű alperes a szerződés aláírásakor vételár előlegként 250.000 forintot, foglalóként pedig 100.000 forintot fizetett ki azzal, hogy a fennmaradó vételárat nyolc egyenlő részletben, 1993. december 31. napjáig köteles megfizetni. Az eladó, röviddel az adásvételi szerződés megkötését követően elhunyt. Jogutódai a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt pert indítottak az I. rendű alperes ellen az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására. A perben az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az adásvételi szerződés semmis és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság az 1995. február 28. napján meghozott számú részítéletével az elsőfokú ítéletet részítéletnek tekintve, azt részben megváltoztatva, a szerződés semmiségére és megtámadására irányuló kereseti kérelmeket elutasította, a szerződéstől való elállással összefüggő, valamint a vételár hátralék megfizetésére vonatkozó kérelmeket illetően az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Ezt követően az eladó jogutódai és az I. rendű alperes egyezséget kötöttek, amelyben az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az eladó jogutódainak megfizet 1.570.000 forintot, a jogutódok perben érvényesített minden igényük végleges és peren kívüli rendezése érdekében. Erre tekintettel az eladó jogutódai kijelentették, hogy a peren kívüli egyezséggel a perben érvényesített igényeik végleges rendezést nyert és a közöttük folyamatban lévő pert megszüntetik.

Az örökhagyó és az I. rendű alperes 2000. június 28. napján közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek. Ebben rögzítették, hogy házasságuk megromlott, ezért elhatározták, hogy életközösségüket megszüntetik és a házastársi közös vagyont megosztják. A vagyon megosztására két lépésben kerül sor, az adott szerződéssel a t-i hrsz. alatti ingatlanról rendelkeznek, a vagyon többi részét egyelőre közös tulajdonban tartják, azok megosztásáról később kötnek szerződést. A szerződés második pontjában foglaltak szerint az annak tárgyát képező ingatlan az I. rendű alperes tulajdonaként van bejegyezve, azonban azt házasságuk ideje alatt közös vagyonból vásárolták, így a törvény erejénél fogva közös tulajdont képez. Megállapodásuk szerint az ingatlan ½ tulajdoni hányadát az örökhagyó váltja magához 3 millió forint megváltási ár fejében, amelynek megfizetésére kötelezettséget vállalt. Az ugyan ezen a napon kelt, "a házastárs ingatlan tulajdonának bejegyzéséhez való hozzájárulás" elnevezésű megállapodásban a felek rögzítették, hogy 1988. szeptember 8. napján kötöttek házasságot B-ben. A T., zártkerti hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra az I. rendű alperes tulajdonjoga került bejegyzésre. Annak megszerzése a felek házassági életközössége idején történt, ellenértéke közös vagyoni megtakarításukból került ki. Közös vagyoni megtakarításukra, valamint az 1952. évi IV. törvénynek a házastársi közös vagyonról szóló előírásaira figyelemmel az örökhagyó ½ arányú, ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa a megjelölt ingatlannak. Az I. rendű alperes a szerződés alapján kifejezetten és visszavonhatatlan engedélyt adott ahhoz, hogy az ingatlanra az örökhagyó ½ arányú tulajdonjoga házastársi vagyonközösség jogcímén bejegyzésre kerüljön. A 2000. július 19. napján kelt bejegyzési engedélyben a felek rögzítették, hogy az örökhagyó a 2000. június 28. napján megkötött közös tulajdont megszüntető szerződés 5. pontjában írt 1 millió forint fennmaradó megváltási árat a külön íven írt elszámolás szerint felvette. Ezért az I. rendű alperes visszavonhatatlan beleegyezését adta az ingatlan vonatkozásában az örökhagyó tulajdonjogának bejegyzéséhez. A megállapodás mellékletét képező elszámolásban az I. rendű alperes elismerte, hogy a házastársával való megállapodás alapján 1.500.000 forint vételár felvételére jogosult, amiből a szerződés aláírásakor 500.000 forintot megkapott. Elismerte továbbá, hogy időközben egyéb elszámolással és készpénzben felvett összesen 820.000 forintot. Ennek keretében a létfenntartásához szükséges házhozszállítást, illetve annak rá eső felét 11.500. forintot az örökhagyó fizette ki helyette. Kapott továbbá az örökhagyótól összesen 31.000 forint készpénzt. A P. út 29/A I. emelet 3. szám alatti lakás közös költségére az örökhagyó 7.400 forintot fizetett be, amelynek ½ részét helyette fizetett ki, így abból 3.700 forint kifizetését elismeri. A lakással kapcsolatban felmerült továbbá 16.000 forint vízóra beépítési költség, amit szintén az örökhagyó fizetett ki, amelyből az I. rendű alperest 8.000 forint terheli. Az ingatlan telkén felszerelt 2 db kerti csap és vízórák költsége 32.000 forint volt, amelynek 1/7 része, azaz 4.600 forint terhelte az adott lakást és azt az örökhagyó fizette ki, ezáltal ennek felével, 2.300 forinttal tartozik az örökhagyónak. Kapott továbbá az örökhagyótól a K. Bankban költségei befizetésére 33.000 forintot. A jelzett I. emelet 3. szám alatti lakás balkon üvegeinek felmerülő költsége 43.000 forint volt, amiből 21.500 forintot az örökhagyó fizetett ki az I. rendű alperes helyett, így ezen a címen 21.500 forint kifizetését elismeri. E tételek összesítéseként az I. rendű alperes helyett való kifizetések összértéke 111.000 forint. Az I. rendű alperes elismerte továbbá, hogy az adott napon az örökhagyótól átvett 69.000 forinttal az 1.500.000 forintos teljes vételár kiegyenlítést nyert, ezért az örökhagyó telekkönyvi tulajdonának bejegyzéséhez hozzájárul.