A Fővárosi Törvényszék P.21653/2007/20. számú határozata jogdíj megfizetése (SZERZŐI jogdíj megfizetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 78. §, 163. §, 220. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 4. §, 16. §, 17. §, 24. §, 25. §, 85. §, 86. §, 90. §, 92. §, 94. §] Bíró: Örkényi László

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Dr. Princz Kornél ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Harkányi és Czövek Ügyvédi iroda (...., ügyintéző: dr. Czövek János ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe....) alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránti perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 214.059 (kétszáztizennégyezer-ötvenkilenc) forintot és annak 2006. október 17. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot 7 %-kal meghaladó mértékű késedelmi kamatát, valamint 25.686 (huszonötezer-hatszáznyolcvanhat) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál kell három példányban, írásban benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésre vagy annak összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy csak a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásnak alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k l á s :

A bíróság a 2001. május 25. napján kelt adatszolgáltatási lap, a felperes által kiállított jogdíjfizetési értesítők, ..., ... és ... tanúk vallomása és a peres felek előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2001. május 25. napjától az alperes üzemeltette a ... .... sz. alatt található ... nevezetű vendéglátóipari egységet. Az egységben elhelyezett magnós rádió útján az alperes zeneszolgáltatást végzett. A zeneszolgáltatás tényét 2001. május 25. napján kelt nyilatkozatával a felperesnek bejelentette, és a 2004. december 31. napjáig terjedő időre a szerzői jogdíjat a felperenek megfizette. A 2004. április 1. napjától 2006. december 31-ig terjedő időre az alperes a felperesnek járó mindösszesen 214.059 forint szerzői jogdíjat nem fizette meg. A felperes a legutolsó, 2006. október 1-től 2006. december 31-ig terjedő negyedéves időszakról kiállított jogdíjfizetési értesítőinek fizetési határideje 2006. október 16. napján eredménytelenül letelt.

Fizetés hiányában a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 183.058 forint és annak 2006. augusztus 25. napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A §-a szerinti késedelmi kamatai, valamint 5.492 forint illeték, 3600 forint ügyvédi munkadíj költség erejéig. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban előterjesztett végleges és pontosított kereseti kérelme szerint 214.059 forint tőke és annak 2006. október 17. napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A §-ának (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatok és perköltségek megfizetését kérte. Előadta, hogy az alperes üzemeltette a ... elnevezésű vendéglátó egységet, ahol zeneszolgáltatást végzett, a jogdíjat azonban nem fizette meg. Az üzemben tartónak a szolgáltatott zene után jogdíjat kell fizetnie. Az alperes a zeneszolgáltatás megszűnése vonatkozásában bejelentést a felperes felé nem tett. Keresetét a szerzői jogról szóló törvény94 . §-ának (1) bekezdés e) pontjára alapította, miszerint a jogosulatlan felhasználó köteles a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítésére, ami minimálisan azt a jogdíjösszeget foglalja magába, melynek megfizetésére a felhasználó a jogszerű felhasználás esetén köteles lenne.

Az alperes ellentmondásában és ellenkérelmében is a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperes felé tartozása nincs, ugyanis a telephelyen zeneszolgáltatás a fogyasztók részére nincs, és vitatta a követelés összegszerűségét is.

Felperes keresete megalapozott.

A perben a felperes, mint közös jogkezelést végző szervezet a szerzői jogoknak - a zeneművek alperes általi, nyilvános, és engedély nélküli - előadásával történt megsértésével elért gazdagodás visszatérítése iránti igényét érvényesítette az alpererssel szemben.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk) 86. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A (2) bekezdés szerint a védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. E jogszabály a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.). Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint e törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A (2) bekezdés alapján szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A bekezdés e) pontja értelmében ilyen alkotásnak minősül különösen a zenemű, szöveggel vagy anélkül. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A 16. § (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Az Szjt. 17. §-ának c) pontja szerint a mű felhasználásának minősül különösen a nyilvános előadás (24-25. §).

Az Szjt. 24. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára. A (2) bekezdés a) pontja szerint előadás különösen a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás ("élő előadás"). A § (3) bekezdés alapján pedig nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.