32002L0039[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve (2002. június 10.) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve
(2002. június 10.)
a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],
mivel:
(1) A közösségi postai szolgáltatások fejlesztéséről szóló, 1994. február 7-i állásfoglalásában [5] a Tanács a közösségi postai politika egyik fő célkitűzéseként azt jelölte meg, hogy össze kell egyeztetni a postai piac fokozatos és ellenőrzött liberalizálásának előmozdítását az egyetemes szolgáltatás biztosításának tartós garantálásával.
(2) A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [6] közösségi szintű szabályozási keretet hozott létre a postai ágazat számára, amely olyan intézkedéseket foglal magában, mint az egyetemes szolgáltatás biztosítása, felső határok megállapítása azokra a postai szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket a tagállamok egyetemes szolgáltatójuknak (szolgáltatóiknak) tarthatnak fenn, hogy megőrizzék az egyetemes szolgáltatást, és ütemterv meghatározása a piacnak a verseny számára való további megnyitásáról szóló döntések meghozatalára, azzal a céllal, hogy megteremtsék a postai szolgáltatások közös piacát.
(3) A Szerződés 16. cikke kiemeli az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az Unió közös értékrendjében elfoglalt helyét, valamint a társadalmi és területi kohézió előmozdításában játszott szerepét. A cikk ezt követően megállapítja: gondoskodni kell arról, hogy ezek a szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.
(4) Az európai postai szolgáltatásokról szóló, 1999. január 14-i [7] és 2000. február 18-i [8] európai parlamenti állásfoglalás a postai szolgáltatások szociális és gazdasági jelentőségére, valamint annak szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy fenntartsák az egyetemes szolgáltatás jó minőségét.
(5) Ezen a téren úgy kell az intézkedéseket kialakítani, hogy a Közösségnek a Szerződés 2. cikke szerinti szociális feladatait, nevezetesen a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, mint célkitűzést szintén megvalósítsák.
(6) A vidéki postai hálózat többek között a hegyi és szigeti térségekben alapvető szerepet tölt be a vállalkozások nemzeti, illetve globális gazdaságba való integrálásában, valamint a vidéki hegyi és szigeti térségek társadalmi kohéziójának szociális és foglalkoztatási szempontú fenntartásában. A hegyi és szigeti térségek vidéki postahivatalai továbbá alapvető infrastrukturális hálózatot képesek biztosítani, amely lehetővé teszi az új távközlési technológiákhoz való egyetemes hozzáférést.
(7) Elnökségi következtetéseiben a 2000. március 23-án és 24-én Lisszabonban ülésező Európai Tanács két határozatot rögzített a postai szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyben felkérte a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy saját hatáskörükön belül hozzanak intézkedéseket. A kért intézkedések a következők: először 2000 végéig meg kell fogalmazni a postai szolgáltatások akadályainak megszüntetését szolgáló stratégiát, másodszor pedig fel kell gyorsítani a liberalizációt az olyan területeken, mint a postai szolgáltatások, azzal a kifejezett céllal, hogy e szolgáltatások terén teljes mértékben működő piac jöjjön létre.
(8) A lisszaboni Európai Tanács azt is alapvető fontosságúnak tartotta, hogy a belső piac és a tudásalapú gazdaság keretében teljes mértékben figyelembe vegyék a Szerződésnek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról és az ilyen szolgáltatások üzemeltetésével megbízott vállalkozásokról szóló rendelkezéseit.
(9) A Bizottság átfogóan megvizsgálta a közösségi postai ágazat helyzetét, ezen belül megbízást adott az ágazaton belüli gazdasági, szociális és technológiai fejlődésről szóló tanulmányok készítésére, és széles körben konzultált az érdekelt felekkel.
(10) A közösségi postai ágazatnak korszerű szabályozási keretre van szüksége, amelynek különösen a postai szolgáltatások belső piacának működését kell javítania. A jobb versenyképességnek lehetővé kell tennie, hogy a postai ágazat alternatív kommunikációs módszerek keretébe integrálódjon, és lehetővé kell tennie, hogy javuljon az egyre igényesebb felhasználóknak nyújtott szolgáltatások minősége.
(11) Az alapvető cél, hogy az egész Közösségben egységesen megőrizzék a 97/67/EK irányelv 3. cikkével összhangban a tagállamok által meghatározott minőségi színvonalnak megfelelő egyetemes szolgáltatás tartós biztosítását, akkor érhető el, ha ezen a területen megőrzik a szolgáltatások fenntartásának lehetőségét és ugyanakkor a szolgáltatásnyújtás megfelelő mértékű szabadsága révén biztosítják a jó hatékonyság feltételeit.
(12) A postai szolgáltatás egészére vonatkozóan középtávra előre jelzett keresletnövekedés segíthet ellensúlyozni a piaci részesedés elvesztését, amelyet az egyetemes szolgáltatóknak a piac további megnyitása következtében el kell szenvedniük, és ezáltal további védelmet jelent az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan.
(13) A postai ágazaton belüli foglalkoztatást érintő változások legfontosabb mozgatóereje a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelését ösztönző piaci nyomás; a változás fennmaradó mozgatóerői közül a piac megnyitása kisebb befolyást fog gyakorolni. A piac megnyitása hozzá fog járulni a postai piacok teljes kiterjedésének növekedéséhez, és az egyetemes szolgáltatók személyzeti állományának csökkentését, amely az ilyen intézkedéseknek (vagy a velük kapcsolatos várakozásoknak) tudható be, valószínűleg ellensúlyozni fogja a foglalkoztatásnak a magánüzemeltetők és az újonnan belépő piaci szereplők révén megvalósuló bővülése.
(14) Helyénvaló közösségi szinten rendelkezni a levélpostai küldemények piacának fokozatos és ellenőrzött megnyitását rögzítő ütemtervről, amely elegendő időt biztosít az összes egyetemes szolgáltatónak ahhoz, hogy megvalósítsa azokat a további korszerűsítési és átszervezési intézkedéseket, amelyekre az új piaci körülmények mellett hosszú távú életképességének megőrzéséhez szüksége van. Megfelelő időre van szükség ahhoz is, hogy a tagállamok hozzáigazítsák szabályozói rendszereiket a nyitottabb környezethez. Ezért helyénvaló a további piaci liberalizációt illetően fokozatos megközelítést alkalmazni, amely jelentős, de ellenőrzött piaci liberalizációs lépésekben megnyilvánuló átmeneti szakaszokból áll, amelyeket felülvizsgálat és javaslat követ, amely adott esetben megerősíti a postai szolgáltatások belső piaca teljes megvalósításának határideje tekintetében a 2009-es időpontot, vagy a felülvizsgálat eredményei alapján meghatározza az e célok elérését szolgáló megfelelő cselekvési alternatívát.
(15) Helyénvaló biztosítani, hogy a piaci liberalizáció következő szakaszai jelentős előrehaladást hozzanak és a tagállamok számára a gyakorlatban elérhetők legyenek, és ugyanakkor biztosítsák az egyetemes szolgáltatás folyamatos fennmaradását.
(16) Az olyan szolgáltatások tömeghatárainak 2003-ban 100 grammra, 2006-ban pedig 50 grammra való általános csökkentése, amelyek az egyetemes szolgáltatók számára tarthatók fenn, és ehhez kapcsolódóan a külföldre szóló küldemények piacának teljes liberalizálása - az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben lehetséges kivételekkel - viszonylag egyszerű és ellenőrzött, mégis jelentős további szakaszokat képviselnek.
(17) A Közösségben az egyetemes szolgáltatók teljes postai bevételeinek átlagosan körülbelül 16 %-a származik az 50 gramm és 350 gramm közötti rendes levélküldeményekből, amelyből 9 % a 100 gramm és 350 gramm közötti rendes levélküldeményekből származik, míg az 50 gramm tömeghatár alatti, külföldre szóló levélküldemények az egyetemes szolgáltatók összes postai bevételének átlagosan további mintegy 3 %-át teszik ki.
(18) A fenntartható szolgáltatásokra vonatkozóan, 2003-ban a leggyorsabb szabványkategória első súlyosztályában a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díj háromszorosában, 2006-ban pedig két és félszeresében meghatározott díjhatárt célszerű alkalmazni, adott esetben a 100 grammos, illetve 50 grammos tömeghatárok egyidejű alkalmazása mellett.
(19) A címzett reklámküldemények piaca a legtöbb tagállamban már most is dinamikus és bővülő, jelentős növekedési kilátásokkal rendelkező piac, míg a többi tagállamban pedig jelentős növekedési lehetőségeket hordoz magában. A címzett reklámküldemények piaca hat tagállamban már nagyrészt nyitott a verseny előtt. A verseny következtében a szolgáltatás rugalmasságában és az árképzésben bekövetkező javulás az alternatív kommunikációs eszközökkel szemben erősítené a címzett reklámküldemények piaci pozícióját, ami viszont további következményként valószínűleg új postai küldeményfajták létrejöttét eredményezné és a teljes postai ágazat pozícióját erősítené. Az egyetemes szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben azonban biztosítani kell, hogy a címzett reklámküldemények a fenti tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is a fenntartható szolgáltatások részét képezzék.
(20) A külföldre szóló küldemények átlagosan az összes postai bevétel 3 %-át adják. A piac e részének megnyitása az összes tagállamban - az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges kivételekkel - lehetővé tenné a különböző postai üzemeltetők számára, hogy minden külföldre szóló küldemény felvételét, feldolgozását és továbbítását végezzék.
(21) A külföldről érkező, belföldre szóló küldemények piacának liberalizálása lehetőséget teremtene a 2003-ban bevezetendő 100 grammos és a 2006-ban bevezetendő 50 grammos határok megkerülésére a csoportos belföldi postai küldemények egy része feladási helyének megváltoztatásával, ami a liberalizáció hatásait beláthatatlanná tenné. A levélküldemények eredetének azonosítása további végrehajtási nehézségeket okozhatna. A rendes, külföldről érkező, belföldre szóló levélküldeményekre és a címzett reklámküldeményekre, akárcsak a rendes belföldi levélküldeményekre vonatkozóan, a 100 grammos és 50 grammos tömeghatár célszerűnek mutatkozik, mivel sem a fent említett módon, sem az egyes levélküldemények tömegének mesterséges növelése révén nem jelentkezik a rendelkezések megkerülésének kockázata.
(22) A postai szolgáltatások belső piacának teljes elérését szolgáló további intézkedések ütemtervének rögzítése mind az egyetemes szolgáltatás hosszú távú életképessége, mind pedig a modern és hatékony postai szervezetek folyamatos fejlődése szempontjából fontos.
(23) Helyénvaló továbbra is biztosítani a lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy bizonyos postai szolgáltatásokat egyetemes postai szolgáltatójuk (szolgáltatóik) számára tartsanak fenn. Az ilyen szabályozás lehetővé teszi az egyetemes szolgáltatók számára, hogy tevékenységeiket és emberi erőforrásaikat a fokozottabb verseny követelményeihez igazítsák anélkül, hogy felborulna pénzügyi egyensúlyuk és ezáltal veszélybe kerülne az egyetemes szolgáltatás megőrzése.
(24) Helyénvaló egyrészt meghatározni az új tömeg- és díjhatárokat, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyekre alkalmazhatók lesznek, másrészt további felülvizsgálatról és határozathozatalról rendelkezni, amely adott esetben megerősíti, hogy a 2009. év a postai szolgáltatások belső piacának teljes körű megvalósítására megszabott határidő, vagy a felülvizsgálat eredményei alapján meghatározza az e cél eléréséhez vezető cselekvési alternatívát.
(25) A tagállam által elfogadott intézkedésekre vonatkozóan - beleértve kompenzációs alap létrehozását, az ilyen alap működésében bármilyen változtatást, az alap igénybevételét és az alapból teljesített kifizetést -, a tagállam vagy állami erőforrások a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében bármilyen formában támogatást nyújthatnak, amelyről a Bizottságot a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint előzetesen értesíteni kell.
(26) Lehetséges az egyetemes szolgáltatások területén a versenytársak számára olyan engedélyt kibocsátani, amely által kötelezettségük keletkezik az egyetemes szolgáltatás nyújtásában való közreműködésre.
(27) A 97/67/EK irányelv rögzítette, hogy a tagállamoknak egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságot kell kijelölniük a postai ágazat számára, amelyek jogilag elkülönültek és működési szempontból függetlenek a postai üzemeltetőktől. Tekintettel az európai postai piacok dinamikájára, el kell ismerni és elő kell mozdítani a nemzeti szabályozó hatóságok által betöltött fontos szerepet, különösen a fenntartott szolgáltatások tiszteletben tartásának biztosítására irányuló feladatot illetően, kivéve azokban a tagállamokban, ahol nincsenek fenntartott szolgáltatások. A 97/67/EK irányelv 9. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy túllépjék az irányelv célkitűzéseit.
(28) Helyénvaló lehet, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az engedélyek bevezetését ahhoz a követelményhez kössék, amelynek értelmében az engedélyek jogosultjainak átlátható, egyszerű és olcsó eljárásokat kell fogyasztóik rendelkezésére bocsátaniuk a fogyasztói panaszok elbírálására függetlenül attól, hogy a panaszok az egyetemes szolgáltató(k)nak vagy az engedélyekkel rendelkező üzemeltetőknek, ezen belül az egyedi engedélyek jogosultjainak a szolgáltatásaira vonatkoznak. Helyénvaló lehet továbbá ezeket az eljárásokat valamennyi postai szolgáltatás felhasználója számára elérhetővé tenni, akár egyetemes szolgáltatásokról van szó, akár nem. Az eljárásoknak ki kell terjedniük a felelősségnek a postai küldemények elveszése és károsodása esetén történő megállapítására.
(29) Az egyetemes szolgáltatók rendszerint nyújtanak olyan szolgáltatásokat - például vállalkozásoknak, különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítőknek és csoportos feladást igénybevevő ügyfeleknek -, amelyek lehetővé teszik az ilyen ügyfelek számára, hogy a szabványos levélpostai szolgáltatáshoz képest más pontokon és más feltételek mellett kapcsolódjanak be a postai munkafolyamatba. Ennek során az egyetemes szolgáltatóknak a különböző harmadik személyek közötti viszonylatban, valamint harmadik személyek és az egyenértékű szolgáltatásokat nyújtó egyetemes szolgáltatók közötti viszonylatban is be kell tartaniuk az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elveit. E szolgáltatásokat azon magánügyfelek számára is elérhetővé kell tenni, akik hasonló körülmények között postáznak küldeményeket, mivel a szolgáltatások nyújtása során nem alkalmazható megkülönböztetés.
(30) A Bizottságnak rendszeresen jelentéseket kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról, hogy tájékoztassa ezeket az intézményeket a postai szolgáltatások belső piacának fejlődéséről.
(31) Helyénvaló a 97/67/EK irányelv hatályon kívül helyezését 2008. december 31-ig elhalasztani. A tagállamokban a 97/67/EK irányelvnek megfelelően létrehozott engedélyezési eljárásokat e határidő nem érinti.
(32) A 97/67/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell.
(33) Ez az irányelv nem sérti a Szerződésnek a versenyről és a szolgáltatások nyújtásának szabadságáról szóló szabályai alkalmazását, amint ezt különösen a versenyszabályok postai ágazatban történő alkalmazásáról és a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes állami intézkedések értékeléséről szóló bizottsági közlemény [9] is kifejti,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 97/67/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. A 7. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. cikk
(1) Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a tagállamok továbbra is fenntarthatnak szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltató(k) részére. Az ilyen szolgáltatások a belföldi levélküldemények és a külföldről érkező, belföldre szóló küldemények felvételére, feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére korlátozódnak, függetlenül attól hogy a kézbesítés soron kívüli vagy sem, a következő tömeg- és díjhatárok között. A tömeghatár 2003. január 1-jétől 100 gramm, 2006. január 1-jétől pedig 50 gramm. E tömeghatárok 2003. január 1-jétől nem alkalmazhatók, ha az ár legalább a leggyorsabb szabványkategória első súlyosztályában a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díj háromszorosa, 2006. január 1-jétől kezdve pedig legalább e díj két és félszerese.
A vakok és gyengén látók részére nyújtott ingyenes postai szolgáltatások esetén a tömeg- és díjkorlátozások alóli kivételek megengedettek.
Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a címzett reklámküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható.
Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben, például ha a postai tevékenységek egyes ágazatait már liberalizálták, vagy a tagállambeli postai szolgáltatások egyedi jellemzői miatt, a külföldre szóló levélküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható.
(2) A dokumentumcsere nem fenntartható szolgáltatás.
(3) A Bizottság előretekintő tanulmányt készít, amelyben az egyes tagállamokra vonatkozóan értékeli, hogy a postai belső piac teljes körű megvalósítása 2009-ben milyen hatással lesz az egyetemes szolgáltatásra. A tanulmány következtetései alapján a Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy javaslat kíséretében, amely adott esetben megerősíti, hogy a 2009. év a postai belső piac teljes körű megvalósításának határideje, vagy a tanulmány következtetései alapján meghatározza az esetleges egyéb intézkedést."
2. a 12. cikk a következő francia bekezdésekkel egészül ki:
"- ha az egyetemes szolgáltató különdíjakat alkalmaz például a vállalkozások, csoportos feladást igénybevevő ügyfelek és különböző ügyfelek postájának gyűjtését végző közvetítők esetében, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét kell alkalmaznia a díjakra és a kapcsolódó feltételekre egyaránt. A díjak megállapításánál tekintetbe kell venni az egyedi postai küldemények felvétele, továbbítása, feldolgozása és kézbesítése tekintetében minden lehetséges szolgáltatást magában foglaló standard szolgáltatáshoz képest elmaradó költségeket, és a díjak - csakúgy, mint a kapcsolódó feltételek - egyenlően alkalmazandók mind a különböző harmadik személyek közötti viszonylatban, mind a harmadik személyek és az egyenértékű szolgáltatásokat nyújtó egyetemes szolgáltatók közötti viszonylatban. Minden ilyen díjat elérhetővé kell tenni az olyan magánügyfelek számára is, akik hasonló feltételek mellett postáznak küldeményeket,
- tilos a fenntartott ágazaton kívül eső egyetemes szolgáltatásoknak a fenntartott ágazat szolgáltatásaiból származó bevételekből történő kereszttámogatása, kivéve ha ez a versenyterületen fennálló egyedi, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése miatt feltétlenül szükséges; az olyan tagállamok kivételével, ahol nincsenek fenntartott szolgáltatások, a nemzeti szabályozó hatóságok e célból megfelelő előírásokat fogadnak el és az ilyen intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot."
3. a 19. cikk első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatást igénybe vevők panaszainak kezelésére átlátható, egyszerű és olcsó eljárásokat dolgozzanak ki, különösen az elveszés, a lopás, a sérülés, illetve a szolgáltatás minőségi szabványainak való meg nem felelés eseteire (beleértve a felelősség megállapítására irányuló eljárásokat olyan esetekben, amelyekben több üzemeltető érintett).
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezt az elvet alkalmazzák az olyan szolgáltatások kedvezményezettjeire is, amelyek:
- kívül esnek az egyetemes szolgáltatás 3. cikkben meghatározott körén, és
- az egyetemes szolgáltatás 3. cikkben meghatározott körébe tartoznak, de amelyeket nem az egyetemes szolgáltató nyújtja.
A tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy ezek az eljárások lehetővé tegyék a viták méltányos és azonnali rendezését, indokolt esetben visszatérítési és/vagy kártérítési rendszer biztosításával."
4. a 22. cikk harmadik albekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"A nemzeti szabályozó hatóságok sajátos feladata az ezen irányelvből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása és - szükség szerint - a fenntartott szolgáltatások tiszteletben tartásának biztosítására irányuló ellenőrzések és különleges eljárások megállapítása. Megbízhatók azzal a feladattal is, hogy biztosítsák a postai ágazatban a versenyszabályok betartását."
5. A 23. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. cikk
A 7. cikk sérelme nélkül, a Bizottság minden második évben, első alkalommal legkésőbb 2004. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, egyrészről az irányelv alkalmazásáról, beleértve az ágazat fejlődésére vonatkozó megfelelő tájékoztatást, különösen a gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási és műszaki szempontokat tekintve, másrészről a szolgáltatás minőségéről. A jelentéshez adott esetben mellékelni kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatokat."
6. A 27. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. cikk
Ezen irányelv rendelkezései - a 26. cikk kivételével - 2008. december 31-én hatályukat vesztik, kivéve, ha a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban más döntés születik. A 9. cikkben leírt engedélyezési eljárást ez az időpont nem érinti."
2. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2002. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Luxembourgban, 2002. június 10-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
P. Cox
a Tanács részéről
az elnök
J. Piqué I Camps
[1] HL C 337., 2000. 11. 28., 220. o. ésHL C 180. E., 2001. 6. 26., 291. o.
[2] HL C 116., 2001. 4. 20., 99. o.
[3] HL C 144., 2001.5. 16., 20. o.
[4] Az Európai Parlament 2000. december 14-i véleménye (HL C 232., 2001.8.17., 287. o.), a Tanács 2001. december 6-i közös álláspontja (HL C 110. E, 2002.5.7., 37. o.) és az Európai Parlament 2002. március 13-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). 2002. május 7-i tanácsi határozat.
[5] HL C 48., 1994.2.16., 3. o.
[6] HL L 15., 1998. 1. 21., 14. o.
[7] HL C 104., 1999. 4. 14., 134. o.
[8] HL C 339., 2000. 11. 29., 297. o.
[9] HL C 39., 1998.2.6., 2. o.
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002L0039 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002L0039&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.