A Fővárosi Törvényszék K.33937/2011/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZLEKEDÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. §, 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 88. §] Bíró: Surányi József

Fővárosi Törvényszék

15.K.33.937/2011/10.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljáró felperes (cím.) ,

a dr. Ligeti Artúr Miklós jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen,

közlekedési igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A törvényszék az alperes 2011. augusztus 8-án kelt 40BP-3692/9-10/2011. számú határozatát a 21-4899/2/2011. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően, a 2011. augusztus 8-án kelt 40BP-3693/8-9/2011. számú határozatát a 21-4900/2/2011. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően, a 2011. augusztus 8-án kelt 40BP-3694/8-9/2011. számú határozatát a 21-4901/2/2011. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

személy 1. bírósági végrehajtó-helyettes megküldte az elsőfokú közigazgatási szervnek, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala jegyzőjének (Okmányiroda) a 2011. március 28-án kelt ...., a ... valamint a .... számú gépjármű foglalási jegyzőkönyveket, kérve az azokban megjelölt járművek forgalomból való kivonását és a foglalás tényének bejegyzését.

Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2011. április 20-án kelt 21-4899/2/2011. számú határozatával a ... forgalmi rendszámú, ... gyártmányú, a 21-4900/2/2011. számú határozatával a ... forgalmi rendszámú, ... gyártmányú, a 21-4901/2/2011. számú határozatával a ... forgalmi rendszámú, ... gyártmányú gépjárműveket a forgalmi engedély és a hatósági jelzés bevonásával a határozat jogerőre emelkedésének napjától, amennyiben a hatósági jelzés és a forgalmi engedély a határozat jogerőre emelkedése előtt leadásra kerül, a leadás napjától, a lefoglalás feloldásáról szóló értesítésig, illetve addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtó a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, illetve addig az időpontig, ameddig a végrehajtást kérve a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján a járművet át nem vette, hivatalból a forgalomból ideiglenesen kivonta. Rögzítette, hogy a forgalomból ideiglenesen kivont járművekkel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni. A járművekre 2011. március 28. napjától fennálló elidegenítési és terhelési tilalom 2011. április 18-án a járműnyilvántartásba bejegyzésre került és jogerőre emelkedett, ellene fellebbezésnek helye nincs. Az elsőfokú közigazgatási szerv a határozatai indokolásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. § (2) bekezdésére, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 88. § (1) bekezdésének b) pontjára, a 88. § (4) bekezdésére, a 89. § (1) bekezdésének c) pontjára, a 90. § (1)-(4) bekezdéseire, a 87.§ (5) bekezdésére, a 92. § (3) bekezdésére hivatkozott.

A felperes fellebbezést terjesztett elő az előző bekezdésben megjelölt elsőfokú közigazgatási határozatok ellen.

A fellebbezés folytán másodfokon eljárt közigazgatási szerv, az alperes a 2011. augusztus 08-án kelt 40BP-3692/9-10/2011. számú döntésével a fellebbezési eljárás felfüggesztését megszüntette, a 21-4899/2/2011. számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. A 2011. augusztus 08-án kelt 40BP-3693/8-9/2011. számú döntésével a fellebbezési eljárás felfüggesztését megszüntette, a 21-4900/2/2011. számú elsőfokú határozatot helybenhagyta, a 2011. augusztus 08-án kelt 40BP-3694/8-9/2011. számú döntésével a fellebbezési eljárás felfüggesztését megszüntette, a 21-4901/2/2011. számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes a határozatai indokolásában kiemelte, hogy a jármű forgalomból történő kivonásának elrendelése jogszerű, mert a végrehajtó által kezdeményezett forgalomból kivonást a Vht. 103. § (2) bekezdése értelmében az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságnak kötelessége elrendelni, ezért nem vizsgálhatja a végrehajtó döntésének jogszerűségét. A jelen esetben a végrehajtó kezdeményezte a forgalomból történő kivonást, így ő értesíti az elsőfokú hatóságot a forgalomból való kivonás okának megszűnéséről is. Az elsőfokú hatóság helyesen járt el akkor is, amikor a BM rendelet 88. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a lefoglalás tényét az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével a nyilvántartásban rögzítette. Mivel a végrehajtó a forgalomból kivonásra irányuló kérelmét nem vonta vissza, a közlekedési igazgatási hatóság nem tekinthet el a jármű forgalomból történő kivonásától és az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásban történő szerepeltetésétől. Az elsőfokú hatóság eljárása és döntése jogszerű és megalapozott. A végrehajtó felkérése alapján került sor a forgalomból való kivonásra, olyan kérdés nem merült fel az ügyben, amelynek előzetes elbírálására más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, így az eljárás hivatalból történő felfüggesztése nem indokolt. A kérelemre történő eljárás felfüggesztését sem találta indokoltnak, ezért a fellebbezést érdemben elbírálta.

A felperes kereseteket terjesztett elő az alperes előző bekezdésben megjelölt közigazgatási határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt. Kérte a határozatok elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az elsőfokú határozatok mind a forgalomból kivonás, mind az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről rendelkező részükben jogsértőek. Az ügyben eljáró személy 1. végrehajtó az édesapja, ... számára nyitva álló teljesítési idő lejárta előtt, annak bevárása nélkül, hogy őt előzetesen a végrehajtás megindulásáról értesítette volna, egyidejűleg az önkéntes teljesítésre felhívta volna, megindította a végrehajtást, tényleges végrehajtási lépéseket foganatosítva. Erre tekintettel a végrehajtó intézkedése ellen édesapja végrehajtási kifogással élt. Mindezek mellett a gépjárműveket még 2010. elején megvette, ezekkel személyszállítási vállalkozást folytat, ez biztosítja a szűkös megélhetést neki és családjának. Tulajdonjogára tekintettel a ... 2010. április 22-én előterjesztett keresettel megindított igényperben kérte a gépjárművek foglalás alóli feloldását, mely igényper a végrehajtás folytatására halasztó hatályú. Mivel a gépjármű a foglaláskor már tulajdonában volt, vele szemben foglalást foganatosítani egyébként sem lehetne, úgyszintén az édesapját terhelő tartozások miatt a tárgybani gépjárművek a forgalomból sem kivonhatóak. A végrehajtás felfüggesztése, továbbá a végrehajtási kifogás előterjesztése folytán 2010. április 20. napjával a folyamatban lévő tárgybani végrehajtás a törvény erejénél felfüggesztésre került. Édesapja kérte részletfizetés biztosítását is, mely kérelem elbírálásáig a végrehajtó további végrehajtási lépést szintén nem foganatosított, eddig válasz nem érkezett. Amennyiben pedig a végrehajtás felfüggesztés alatt áll, úgy a végrehajtó nem intézkedhet jogszerűen a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt, illetve ilyen jogellenes intézkedés a gépjármű forgalomból történő kivonását, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének elrendelését a valóságban nem tulajdonos személlyel szemben sem eredményezheti, tekintettel arra is, hogy elidegenítési és terhelési tilalom a nyilvántartásba csak tulajdonossal szemben jegyezhető be. A fenti érveléssel fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozatok ellen, azonban a másodfokú szerv az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Jogszabálysértő a másodfokú eljárás felfüggesztését megszüntető rendelkezés is, illetőleg az ehhez fűzött indokolás, hiszen az indokolással ellentétben előkérdés (a végrehajtási kifogás elbírálása, illetve az igényper) az iratanyagokból a másodfokú hatóság előtt is ismert volt, erre tekintettel az eljárás felfüggesztésből való felvétele nem volt indokolt. Mindezek miatt az elsőfokú hatóság, továbbá a másodfokú hatóság eljárása jogsértő volt. A 2012. április 17-én megtartott első tárgyaláson hivatkozott továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. §-ára, a 140. § (2) bekezdésére és a 148. § (2) bekezdés a) pontjára. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtási igényperről a hatóságok nem vettek tudomást, noha nem csak elidegenítési és terhelési tilalom lett bejegyezve a nyilvántartásba, hanem ideiglenesen kivonták a forgalomból is mindhárom járművet. Ez azt jelentette, hogy nem közlekedhetett a járművekkel, ami a vállalkozásában jelentős kárt okozott. Ha a végrehajtó árverésen értékesítette volna a járműveket, akkor visszafordíthatatlan kára következett volna. Utalt a ... 2011. november 12-én kelt .... számú jogerős ítéletére is, amellyel a bíróság a személygépkocsikat a foglalás alól feloldotta. A közigazgatási szerv azonban kizárólag a bírósági végrehajtó megkeresésére helyezte vissza a forgalomba a gépjárműveket.