A Fővárosi Törvényszék K.33922/2008/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 3. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Bíróság

16.K.33.922/2008/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

Dr. Csilléry Alexandra ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , dr. Kőzik Paula jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály (cím.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult adóügyi perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság alperes 2008. június 2o-án kelt 2898792636. számú határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

Az illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 200.000 (Kettőszázezer forint általános forgalmi adót is magában foglaló perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Vagyonvizsgálati Osztály 2. a .... számú, 2007. január 19-én kelt megbízólevél alapján felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés elrendelése során rögzítették, hogy az Art. 94. §. (1) és (3) bekezdése alapján a 2007. február hó 16. napjának 9 órájára, ill. 2007. február hó 19. napjának 13 órájára felperest felkérték, hogy ügyfélként jelenjen meg, ill. az írásos dokumentum alapján írásban részletesen tájékoztatták a képviseletére vonatkozó jogi szabályozásról. Az ellenőrzés során 2007. szeptember 6-án kelten jegyzőkönyvben rögzítették az ellenőrzés megállapításait, melyben rögzítették, hogy az ellenőrzésnél felperes, mint adózó működött közre. Ez a jegyzőkönyv mellékleteket is tartalmazott, azonban a jegyzőkönyvi záradék felperes által nem került aláírásra és a jegyzőkönyv nem tartalmaz arra vonatkozóan adatot, hogy felperes a magyar területen nem szokásos nevére is figyelemmel, az eljárás nyelvét a magyar nyelvet ismeri-e, ill. erre vonatkozó jogairól a magyar nyelv használatára figyelemmel, az eljárás hivatalos magyar nyelvére tekintettel ezt a nyelvet ő használni tudja, írásban, szóban, vagy mind a két formában. A jegyzőkönyv 2. számú mellékletét képezte 2007. március 27. napján felperes első nyilatkozattételéről felvett jegyzőkönyv, amelyben rögzítették, hogy az aláírást felperes megtagadta és ezen jegyzőkönyvben felperesnek feltett válaszokra a válaszok döntő többségénél nem, vagy igen, ill. rövid kitételű válasz érkezett, míg a kérdések részletezettek és széles körűek voltak. Ez a személyes meghallgatás eredményeként felvett jegyzőkönyv sem tartalmazza azt, hogy felperes a jegyzőkönyv aláírását miért tagadta meg, a magyar nyelvet olvasott formában ismeri-e, hasznaim tudja-e, ill. a magyar nyelv tudása milyen körű. Ugyanakkor török származására, török anyanyelvére vonatkozóan az adóhatóság részletes bizonyítás felvételének eredményeként több adat is rendelkezésre állt.

Ezt követően az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az adóhatóság postai úton megküldte felperes részére, aki azt 2007. szeptember 18-án átvette.

Az első fokú adóhatóság a 3794870673. számú határozatával a személyi jövedelemadó nemben 2001-2005 évre lefolytatott ellenőrzés eredményeként mindösszesen 10.859.639 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely mellett még 5.429.819 forint adóbírság és 5.256.206 forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte felperest. Az első fokú határozattal szemben felperes nevében 2008. február 29-én személy1 ügyvéd, ill. személy2 ügyvéd nyújtott be fellebbezést egymástól függetlenül. személy2 ügyvéd a jogorvoslati kérelem mellékleteként csatolta ügyvédi meghatalmazását, amely szerint felperes a ... részére kiállított, az ügyre vonatkozó ügyvédi meghatalmazását visszavonta. Ez az okirat 2008. február 21-én kelt. A fellebbezés 2008. március 6-án érkezett személy2 ügyvéd által postázva az adóhatósághoz, mellyel egyidejűleg a ... által benyújtott fellebbezés is megérkezett. Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2oq3. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art) 7. §. (5) bekezdésére figyelemmel a ... által benyújtott fellebbezést nem vizsgálta.

személy2 felperes képviseletében eljárva kérte az első fokú határozat megsemmisítését. Hivatkozott arra, hogy az adóhatóság által, felperes terhére megállapított adókötelezettség alapjául szolgáló bevételek olyan kölcsönösszegek miatt forráshiányként nem jelentkezhetnek, amelyeket felperes igazolt. Ezen fellebbezésben is hivatkozás történt arra, hogy közjegyző előtt tett nyilatkozattal felperesi érvelést kívánták alátámasztani, amelyet a fellebbezéshez a fordítás időigényessége miatt nem tudtak még csatolni, így ezen fellebbezés is tartalmazott információkat arra, hogy felperes anyanyelve esetében nem tisztázott, hogy az a magyar lenne, ill. a magyar nyelvet milyen szinten ismeri.

A fellebbezés eredményeként alperes 2008. június 2o-án kelt 2898792636. számú határozatával az első fokú határozatot helyben hagyta. Az adóhatóság a tényállás megállapítása során felperesnek az ellenőrzés során, az ellenőrzés kérdéseire adott válaszait is széles körűen felhasználva, rögzítette a tényállást és döntését jogszabályhelyekre történő hivatkozással indokolta. Ezek között olyan megállapításokat is tett az első fokú adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés megállapításainak figyelembe vételével, hogy az adózó által előadottakat különböző tények nem igazolják, így felperes előadását, amelyet a korábban írt jegyzőkönyv szerint rögzítettek is, részletesen felhasználta a tényállás megállapítása során. Döntését további részletes jogszabályhelyekre történő hivatkozással is indokolta.

A fenti határozattal szemben felperes a Fővárosi Bírósághoz alperesen keresztül, 2008. szeptember 19-én érkezetten keresetlevelet nyújtott be. Keresetében kérte alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát, ennek során annak hatályon kívül helyezését az első fokú határozatra is kiterjedően és az adóhatóság új eljárásra kötelezését. Perköltséget igényelt. Vitatta az alperesi határozatot mind az eljárási szabálytalanságokra, mind az anyagi jogi törvénysértésekre hivatkozással is. Kiemelte, hogy felperes ténylegesen nem ismeri a magyar nyelvet, nem birtokolja olyan formán, hogy bármilyen hivatalos eljárásban ezen a nyelven tudjon intézkedni, jogát gyakorolni és olvasni. Erre tekintettel az adóhatóság, miután felperes a meghallgatásáról készült írásos jegyzőkönyvet nem írta alá, olyan következtetéseket vont le, ami nem csak törvény, hanem alkotmánysértő is, így elsődlegesen a bíróság állásfoglalását a tekintetben kérte, hogy ezen anyanyelv használatának alkotmányban is biztosított jogának megsértésével hozott alperesi határozat jogszerűtlen. Másodlagosan további eljárási és anyagi jogi jogsértések megállapítását is kérte. Álláspontja szerint az alperes jogalap nélkül alkalmazott felperessel szemben becslést, nem bizonyította, de nem is vizsgálta, hogy a becslésnek az Art. I08. és 109. íjaiban írt törvényi feltételei fennálltak-e. Egyébként pedig felperesnek lehetősége sem volt, hogy jogait, kötelezettségeit megismerhesse, ill. azokat érvényesíthesse, hiszen különösen kiszolgáltatott helyzetben volt a magyar nyelv teljes körű ismeretének hiányában, így az adóhatóság megsértette az Art. 1. §. (5) bekezdésében foglaltakat, a szükséges tájékoztatást nem adta meg felperesnek, amely törvényi követelmény akkor sem mellőzhető, ha, mint jelen esetben, más ország állampolgáráról van szó. Álláspontja szerint ez a jogsértés később nem orvosolható, így müidenképpen az eljárás megismétlését kell elrendelni.