A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20212/2010/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23691/2009/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20212/2010/3.*, Kúria Pfv.21660/2010/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.212/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a ... (címe) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Kárpáti Miklós ügyvéd (címe) által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. november 25. napján kelt, 31.P.23.691/2009/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + Áfa fellebbezési költséget.

A le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket a felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesi egyesület, mint társadalmi szervezet a hátrányos helyzetű fiatalok számára táborokat, fórumokat szervez, ismeretterjesztő és kulturális tevékenységet folytat, részt vesz az önkormányzat programjain, így került sor a "..." elnevezésű, egy egész délutánt betöltő rendezvény megtartására is, amelyet a ... is támogatott, részt vettek az ... politikusai, európai képviselő-jelöltjei, önkormányzati képviselői, vezető tisztségviselői és aktivistái.

A ... oldalon a "Beszállt a .... ... kampányába?" címmel ...-én cikk jelent meg, amelyben a felperesi egyesület ...-i rendezvényről tudósítottak és egyben az egyesület működéséről, a ... résztvevőkről, a szponzorálásról, a társaság civil vagy politikai jellegéről számoltak be, megemlítve többször az egyesületet és annak vezetőjét, ...-t.

A felperesi egyesület elnöke sérelmezve a közölteket az alperesi főszerkesztőnek egy helyreigazítási kérelem elnevezésű iratot juttatott el, amelyben a cikk egyes részeinek törlését, annak kijavítását és levelének nem "reflexiókénti" közlését kérte. Az alperes a kérelmet nem teljesítette.

A felperes keresetében az alperest helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni. Megjelölte a helyreigazítás szövegét, tartalmát, a valótlan állításokat. Változatlanul fenntartotta a sérelmezett cikkrészletek törlése, kijavítása iránti kérelmét, valamint az alperest elnézés kérésére is kérte kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a helyreigazítási kérelem aggályos, nem felel meg a helyreigazítási kérelem követelményeinek, másrészt a cikkben nem állított valótlant és nem is keltett hamis látszatot, ezen kívül véleményt fejtett ki a felperesi tevékenységről.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 forint perköltséget, míg a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 21.000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Határozatának indokolásában a tényállás rögzítését követően ismertette a Ptk. 79. § (1) bekezdését és a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó speciális eljárásjogi szabályokat, az Alkotmány irányadó rendelkezéseit és az Alkotmánybíróság 36/1994.(VI. 24.) határozatát.

Ezt követően elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes alperesi főszerkesztőnek írt levele megfelel-e a sajtó-helyreigazítási kérelem követelményeinek.

Kiemelte, hogy a kérelem a sérelmezett cikkrészletek törlésére irányult és a felperes kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy levelét az eredeti cikkhez kapcsolják, azt közleményként közzétegyék, így a felperes kérelme nem felelt meg a Ptk. 79. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, mert a cikk törlésére, kijavíttatására a sajtó-helyreigazítási eljárásban nincs jogi lehetőség.

Nem fogadta el azt a felperesi hivatkozást sem az elsőfokú bíróság, hogy a sajtó-helyreigazítás nem formarizált, nem ír elő olyan formai követelményeket, amelyeket csak ezen eljárásra specializálódott ügyvédek tudnának teljesíteni, hiszen a kereseti kérelemben megjelölésre került a Ptk. 79. §-ának megfelelő helyreigazításként közölni kért közlemény.

Az elsőfokú bíróság így joghatályos, a szerkesztőséghez eljuttatott - pert megelőző -kérelem hiányában a keresetet elutasította.

Ezt követően az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a felperesi levél elfogadása esetén is alaptalan a kereset, mert az "önkormányzati sóhivatal" megjelölésre nézve a főszerkesztőhöz írt levél nem tartalmazott semmilyen kérelmet, az intézmény rejtélyes működésére vonatkozó közlés pedig olyan vélemény, ami még helytelenség esetén sem képezheti sajtó-helyreigazítási eljárás tárgyát.

A hagyományőrző programok szervezésére, illetve az ilyen rendezvények hiányára utaló cikkbeli közlést az újságíró következtetésének tekintette az elsőfokú bíróság, és abban a kérdésben, hogy mi tekinthető hagyományőrző programnak, tevékenységnek sem foglalt állást, mivel a sajtó-helyreigazítási eljárásban a bíróságnak ez nem feladata.

Kifejtette, hogy a sérelmezett cikk nem keltett olyan látszatot, hogy az egyesület a bejegyzett székhelyén nem található, illetve nem létezik, mert az írás bejegyzett székhelyről nem nyilatkozott, kizárólag azt közölte, hogy a felperes nem civil szervezetként, hanem politikai szervezetként működik, ilyen jellegű rendezvényeket szervez, ehhez kap állami tulajdonú cégtől támogatást.

Mindezen indokok alapján a kereseti kérelmet érdemben sem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság.