A Fővárosi Törvényszék G.41348/2021/20. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Boda János Péter

Fővárosi Törvényszék

36.G.41.348/2021/20.

A bíróság Greskovics Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő cím1, eljáró ügyvéd: Dr. Greskovics István) által képviselt felperes neve (felperes cím2) felperesnek Dr. Szilágyi Gábor ügyvéd (alperesi képviselő cím3) által képviselt alperes neve (alperes cím4) alperes ellen kártérítés iránt indított perben meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.200,75 azaz (harmincnyolcezer-kettőszáz egész 75 század) eurót, valamint 38.200,75 azaz (harmincnyolcezer-kettőszáz egész 75 század) euró után 2020. szeptember 27. napjától a kifizetésig évi 5% mértékű késedelmi kamatot, továbbá 1.855.805 azaz (egymillió-nyolcszázötvenötezer-nyolcszázöt) forint perköltséget.

A keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

[1] A jelen perben félként részt nem vevő Kft1 gyorsfagyasztott élelmiszerek forgalmazásával foglalkozik. A Kft1, mint vevő szállítási szerződést kötött a társaság1 társasággal, valamint a társaság2 társasággal, mint eladókkal fagyasztott tengeri hekk vonatkozásában. Az áruk vételára 38.200,75 euró volt, össztömegük 19,344 tonna. A vevő a termékek árát 2020. október 20. napján kiegyenlítette.

[2] Ezt megelőzően az áruk Magyarországra szállítása érdekében a Kft1, mint megrendelő és a felperes, mint szállítmányozó között 2020. szeptember 15. napján szállítmányozási szerződés jött létre. A szállítmányozási szerződés szerint a fuvarozandó áruk szállítási hőfoka mínusz 18 fok. A felrakodás 2020. szeptember 23. napján történt Spanyolországban, a lerakodásra pedig Magyarországon került volna sor 2020. szeptember 28. napján.

[3] Felperes a szállítmányozási feladatokat 2350 euróért vállalta. Felperes a Kft1-től kapott szállítmányozási megbízásra tekintettel 2020. szeptember 15. napján megbízást adott a román székhelyű alperesnek az áruk szállítására. Az alperes a szintén román székhelyű társaság3 nevű társaságot bízta meg az áruk Spanyolországból Magyarországra történő eljuttatásával.

[4] A társaság3 sofőrje az áruk fuvarozása közben, 2020. szeptember 25-én este a franciaországi A9 főúton La Palme térségében egy nem őrzött parkolóban állt meg pihenés céljából. 2020. szeptember 26. napján reggel az alfuvarozó sofőrjének elmondása szerint feltehetően altatógázzal ismeretlenek elkábították és a már kifizetett rakományt teljes egészében ellopták. Az alperes munkatársai e-mailben tájékoztatták felperest a lopásról.

[5] A társaság3 sofőrjének állítása szerint a francia rendőrségen azt a tájékoztatást kapta, hogy abban az országban jelentse a lopást, ahol az árukat felpakolta, ezért a büntetőfeljelentésre Spanyolországban került sor.

[6] A társaság3 felelősségbiztosítási kötvénnyel rendelkezett. A biztosító a kárigényt elutasította azzal az indokolással, hogy a biztosítás nem terjed ki a kialakított, elkerített és tartósan őrzött parkolókon kívül elkövetett lopási eseményekre.

[7] A Kft1 megrendelőként megállapodást kötött a Ptk. 6:303. §-a alapján felperessel annak érdekében, hogy felperes, mint szállítmányozó a megrendelőt ért károkat az alperessel, mint fuvarozóval szemben érvényesítse.

[8] Felperes keresetében 38.700,75 euró, valamint ezután 2020. szeptember 27. napjától a kifizetés napjáig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (1) bekezdése alapján az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni alperest.

[9] A Kft1-t, mint megrendelőt ért kár a mai napig nem térült meg. A felperes és megrendelő is több alkalommal eredménytelenül küldött fizetési felszólítást az alperesnek. Az alperes ügyvezetője magyar származású, ezért a felek közti levelezés és szerződéskötés is magyar nyelven történt.

[10] A felperes és alperes között jogviszony nemzetközi árufuvarozási jogviszonynak minősül, amelyre az 1971. évi III. törvényerejű rendelettel kihirdetett CMR Egyezményt kell alkalmazni. Keresetindítási joga a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:303. §-ában foglaltakon alapul, mivel a Kft1 az őt ért kár megtérítésével kapcsolatos igényérvényesítésre utasította a szállítmányozóként eljáró felperest.

[11] A rendelkezésre álló iratok, így különösen az F/8. alatt csatolt szerződés alapján egyértelműen megállapítható, hogy alperessel nem szállítmányozási, hanem fuvarozási szerződést kötött. A szerződés fuvarozással kapcsolatos fogalmakat használ, szállítmányozásra egyáltalán nem tartalmaz utalást. A CMR Egyezmény 3. cikk és 17. cikk 1. pontja szerint a fuvarozó felelős az általa igénybe vett alfuvarozó mulasztásából eredő kárért. A CMR Egyezmény 17. cikk 1. pontjában foglalt felelősségi szabály objektív alapú, ezért független attól, hogy alperes felróhatóan járt-e el.

[12] Az A/5. alatt becsatolt, alperes által felperesnek 2020. szeptember 15-én írt e-mailben alperes is alvállalkozónak tekinti a felperes részéről alfuvarozónak nevezett társaság3 társaságot akkor, amikor úgy fogalmaz, hogy "alvállalkozókkal dolgozunk, de ez gondolom nem jelent számodra problémát".

[13] Alperes és felperes magyar nyelven kommunikálnak egymással, tehát alperes ismeri a magyar nyelvet, ezért téves az az alperesi érvelés, amely szerint alperes nem ismeri ki magát a fuvarozással és szállítmányozással kapcsolatos fogalmak között.