A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40263/2022/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:303. §] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Matosek Edina

A határozat elvi tartalma:

I. Kereshetőségi jogot nemcsak a jogviszony, hanem jogszabályi felhatalmazás is megalapozhat, a szállítmányozó a megbízó igényeit a fuvarozóval és más, a szállítmányozó által igénybe vett közreműködőkkel szemben, a megbízó utasítása esetén a megbízó költségére és veszélyére köteles érvényesíteni.

II. A fuvarmegbízás nemcsak az elnevezését, de a tartalmát, így a használt terminológiáit és célját tekintve is a perbeli konkrét fuvarozási feladat ellátására vonatkozó megbízás. Az alperes az ajánlatot nem utasította vissza, attól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatot nem tett, így a felek között a fuvarozási szerződés létrejött.

***********

...

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.263/2022/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Greskovics Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő cím1, ügyintéző: Dr. Greskovics István) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes cím2) felperesnek Dr. Szilágyi Gábor ügyvéd (alperesi képviselő cím3) által képviselt alperes neve (alperes cím4) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. június 17. napján kelt 36.G.41.348/2021/20. számú ítélete ellen az alperes részéről 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Százezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes keresetében 38.200,75 euró kár és 2020. szeptember 27-étől a kifizetésig járó az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy az alperes megszegte a köztük létrejött fuvarozási szerződésből származó kötelezettségét, mert a fuvarozás teljesítése céljából az alperes által igénybe vett társaság, illetve annak alkalmazottja - akinek magatartása az alperes felelősségi körébe tartozik - nem őrzött vagy elkerített területen állt meg pihenni, így az alperes a "Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: CMR Egyezmény) 17. Cikk (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni az áru eltulajdonításából eredő, a szállítmány vételárának összegében számításba vett kárt, melyet a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:303. §-a alapján érvényesített.

[2] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a fuvarozó kárfelelősségére alapítottan vele szemben jog nem érvényesíthető, mert a felperessel szállítmányozási szerződést kötött, majd szállítmányozóként kötött fuvarozási szerződést a fuvarfeladatot ténylegesen teljesítő társasággal. A Ptk. 6:307. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban szabályozott esetek egyike sem áll fenn, ezért rá vonatkozóan a fuvarozó felelősségével kapcsolatos rendelkezések nem alkalmazhatók. Azzal is érvelt, hogy a felperesnek nincs perbeli legitimációja, mert kár, vagyoni hátrány nem érte, kártérítést nem fizetett, így nem jogosult a saját maga részére kártérítést követelni. Állította továbbá, hogy a CMR Egyezmény 17. Cikk 2. pontjában foglaltak alapján fuvarozóként is mentesül a felelősség alól.

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperesnek 15 napon belül 38.200,75 euró, valamint ez után 2020. szeptember 27. napjától a kifizetésig évi 5 % mértékű késedelmi kamat, továbbá 1.855.805 forint perköltség megfizetésére, míg ezt meghaladóan - a késedelmi kamat mértékére vonatkozó részében - a keresetet elutasította.

[4] A határozat indokolásában tényként állapította meg, hogy a Kft1 (a továbbiakban: Megbízó) és a felperes mint szállítmányozó 2020. szeptember 15-én szállítmányozási szerződést kötöttek a Megbízó által 38.200,75 euró vételáron megvásárolt fagyasztott tengeri hal országnévból országnév1ra történő szállításának megszervezésére, amely szállítási feladatok elvégzésére a felperes még aznap az alperesnek adott megbízást, az alperes pedig a fuvarfeladatok ellátásával a szintén román székhelyű társaság3-t (a továbbiakban: tényleges fuvarozó) bízta meg. 2020. szeptember 25-e este és 26-a reggel között a rakományt egy nem őrzött parkolóból eltulajdonították, a tényleges fuvarozó biztosítója a kár megtérítését azzal az indokkal utasította el, hogy a biztosítás nem terjedt ki a kialakított, elkerített és tartósan őrzött parkolókon kívül elkövetett lopásokra.

[5] Az elsőfokú bíróság a felperes perbeli legitimációját a Ptk. 6:303. §-a és a Megbízótól származó 2021. február 16-i - a perbeli áruk eltulajdonításából eredő kárigénynek a Megbízó javára polgári perben történő érvényesítésére vonatkozó - utasítása alapján látta megállapíthatónak. A Megbízótól kapott perindításra vonatkozó utasításon kívül a felperesnek az alperes által hiányolt további tényeket, így az őt ért kárt, az általa fizetett kártérítést nem kellett bizonyítani.

[6] Az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a felek között milyen típusú szerződés jött létre, a felajánlott bizonyításnak megfelelően az okiratok tartalmának értékelésével foglalt állást. Megállapította, hogy a fuvarmegbízás tanúsága szerint a felperes szándéka fuvarozási szerződés megkötésére irányult, amit a Ptk. 6:8. §-a szerint az alperesnek már a megbízás elnevezéséből is fel kellett ismernie. Ezen kívül a fuvarmegbízás tartalmazta a fuvardíjat, az áru leírását, a felrakás és lerakás helyét, idejét, továbbá a fuvarozó felelősségére vonatkozó szabályokat, a fuvareszköz tulajdonságait, a fuvarozási megbízás alvállalkozónak történő továbbítása során az alperest terhelő egyeztetési folyamatot, amely tartalmi elemek alapján az alperes előtt a felperes szándéka egyértelművé vált.

[7] Az alperes aláírásának hiánya nem eredményezi a fuvarozási szerződés létre nem jöttét, mert a Ptk. és a CMR Egyezmény sem követel meg írásbeli alakot és a felperes kifejezetten felhívta az alperes figyelmét arra, hogy a fuvarmegbízás visszaigazolás nélkül is érvényes. Az alperesnek mindenképpen jeleznie kellett volna azt, hogy a feladatot a fuvarmegbízásban foglaltakhoz képest eltérő feltételek mellett, más konstrukcióban, szállítmányozóként kívánja teljesíteni, amit a felperesnek külön el is kellett volna fogadnia, különös figyelemmel arra a fuvarmegbízásban szereplő figyelemfelhívásra, hogy a tartalomtól eltérő visszaigazolást a felperes magára nézve kötelezőnek nem fogadja el.

[8] Azt az alperesi tényállítást, hogy a fuvarmegbízást nem fogadta el, az alperes által hivatkozott elektronikus levelek tartalma nem támasztotta alá, mert az alperes 2020. szeptember 15-én arról érdeklődött, hogy aktuális-e még a megbízás és milyen díjazás ellenében, amelyre a felperes azt válaszolta, hogy az ajánlat 2.300 euró díjon továbbra is fennáll. Ezt követően az alperes a szállítás konkrét feltételeiről érdeklődött, valamint közölte, hogy van egy partnere, akit érdekel a feladat és úgy néz ki, hogy elvállalja, bejelentette továbbá, hogy alvállalkozókkal dolgozik, minderre válaszul a felperes a szállítás konkrét feltételeiről egyeztetett és közölte a díj összegét. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint az alperes a hivatkozott elektronikus levelekben nem tett olyan jognyilatkozatot, amit a felperesnek a Ptk. 6:8. §-a alapján úgy kellett volna érteni, hogy nem fuvarozóként, hanem szállítmányozóként kíván szerződni. Nem tekinthető ilyen tartalmú nyilatkozatnak az alperes részéről annak közlése, hogy van egy olyan partnere, aki bevállalná a feladatot. Az alperes a fuvarmegbízást nem utasította vissza és nem hozta a felperes tudomására, hogy a megbízás mely rendelkezéseit kívánja módosítani, így a felperes eleve nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy egyeztessen arról, kíván-e eltérő feltételekkel szerződni és megfelel-e számára az a konstrukció, amelyben az alperes szállítmányozó lenne.