A Fővárosi Törvényszék P.24960/2016/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 233. §] Bíró: Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/7-I.

A Fővárosi Törvényszék

a Koruhely Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. ügyintéző: dr. Koruhely Péter ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

személyesen eljárt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében

meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 60.000,-Ft (azaz hatvanezer forint) eljárási illetéket

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani elektronikus úton. A nem elektronikusan kapcsolatot tartó fél a fellebbezését papír alapon, írásban, három példányban kell benyújtsa.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető területi kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi osztályánál.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy az ítélet indoklása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

A felperesi gazdasági társaság a kiadója a napilap című napilapnak.

Az alperes az 1-es párt - a 2-es párt elnöke, a kvótaellenes népszavazást követően, az október 23-ai ünnepségek előtt, és azt követően, hogy 1-es cég 2016. október 10-vel felfüggesztette a 2-es napilap nyomtatott és internetes formában történő kiadását, és a munkatársakat felmentette a munkavégzés alól, 2016. október 17-én sajtótájékoztatót tartott, mint a párt elnöke.

A TV csatorna műsor adásában az alábbi felvezető szöveg hangzott el:

"Az 1-es párt elnöke szerint 1-es személy nem törődik a magyar többség véleményével, akik otthon maradtak a kvótaellenes népszavazáson vagy nemmel szavaztak. alperes neve azt mondta, mivel a miniszterelnök nem ért a bukott referendumból sem, kifütyülik az október 23-ai beszédét. A kormánypári napilap újságírója a sajtótájékoztatón azt kérdezte, nem érzik-e az ünnep meggyalázásának a felhívást."

Ezt követően az alperes sajtótájékoztatójáról at alábbi nyilatkozatot sugározták:

"Ez a kormány, ez a tolvaj oligarchacsoport, amely egyébként megalázza azokat a polgári jobboldaliakat is, akik netán 3-as párt vagy jobboldali érzelműek, hiszen ők nem erre adtak 1-es személynek mandátumot, a 2-es napilap bezárásával átlépett egy vörös vonalat, a szabadságot, a sajtószabadságot tovább korlátozza, lopott pénzből fenntartott médiumokkal, olyannal, mint például a napilap. Ezek a sajtótermékek, adófizetői pénzből működnek, miközben másokat tönkretesznek a 3-as párt oligarchák, akik strómanokon keresztül megvásárolják ezt a magyar sajtópiacot. Az 1-es párt ez ellen a szemérmetlen hazugság ellen tiltakozik".

A felperes 2016. október 27-én keresetet terjesztett elő a személyhez fűződő jogai megsértésére hivatkozással. A Ptk. 2:42. §, a 2:43. §, a 2:45. § (1) és (2) bekezdése alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes annak állításával, hogy "lopott pénzből fenntartott médiumokkal. Olyannal, mint például a napilap" megsértette a felperes becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezni, valamint eltiltani a további jogsértéstől. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az alperes saját költségén a jogsértő nyilatkozattal azonos módon, helyen (azaz a TV csatorna csatornán és annak internetes oldalán) kellő nyilvánosság mellett, fizetett hirdetés formájában adjon elégtételt; ennek elmaradása esetén jogosítsa fel a felperest, arra, hogy az alperes költségén ezt megtegye. A Ptk. 2:52. § alapján kérte kötelezni az alperest 1.000.000,-Ft sérelemdíj, valamint ezen összegnek 2016. október 18-tól a kifizetésig járó a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatának a megfizetésére, valamint a perrel felmerült költségek viselésére.

A felperes arra hivatkozott, hogy a keresete tárgyává tett kijelentésével az alperes azt állítja, hogy a felperes által kiadott újság "lopott pénzből" van fenntartva, tehát a felperesi gazdasági társaság "lopott pénzt" használ fel a gazdálkodása kapcsán. A sérelmezett mondatok nem tekinthetőek pusztán a vita hevében véletlenül, rosszul megfogalmazott mondatoknak, hanem úgy tűnik, tudatosan és szándékosan tette meg a felperesi gazdasági társaság számára dehonesztáló kijelentéseket, megsértve a felperesi gazdasági társaság jó hírnevét. A kereset tárgyává tett állítás sértő, valótlan tény, amelynek nincs más célja, pusztán a felperesi gazdasági társaság lejáratása. Az alperes valótlan dolgot állított, amellyel alapot adott arra, hogy a műsor nézői - hiteles és valós információk hiányában - olyan véleményt nyilvánítsanak, amely valótlan információn alapul és mindenféle valóságalapot nélkülöz. A jogsértés súlyát növeli, hogy a felperesi gazdasági társaság országos napilap kiadója, így a gazdasági tevékenységére vonatkoztatott negatív értékítélet köztudomásúan súlyos hátrányt okoz, azzal, hogy a társadalomban bizalmatlanság alakul ki a felperesi gazdasági társasággal szemben, hiszen az alperesi kijelentés orgazdaság tényállását képező magatartást tulajdonít a felperesi gazdaság társaságnak. Ezáltal nem csak a felperes jó hírnevét, hanem a becsülethez való személyhez fűződő jogát is sérti az alperesi kijelentés. Jogi személynek is lehet becsülete és az alperes valótlan tényállítást tett, mivel azt állította, hogy a felperesi gazdasági társaság bűncselekményből származó pénzből tartja fenn magát. Ugyan napjainkra egyre szélesebb teret kapott a "tolvajozás", a lopott pénzből történő működésre való utalás, azonban van egy pont, ahol ennek határt kell szabni. Nem lehet csak úgy letolvajozni, és csak úgy minden ok nélkül lopott pénzből fenntartottnak minősíteni. A kereset tárgyává tett alperesi kijelentés egyértelműen tényállítás, amely semmiféle koherenciával nem áll a nyilatkozat ezt megelőző részében a kormányra vonatkozó bírálattal. Nem lehet szó közéleti vitáról sem, az alperesi célzatos kijelentés kizárólag azt szolgálta, hogy minél negatívabb színben tüntesse fel a felperest. A felperes állította, hogy függetlenül attól, hogy az alperes a perbeli nyilatkozatát a párt képviseletében, a párt képviselőjeként tette, személyiségi jogot sértő nyilatkozatáért saját személyében is felelősséggel tartozik. A sérelemdíjjal összefüggésben hivatkozott arra, hogy a bírói gyakorlatban köztudomású tényként elfogadott az, hogy egy ilyen jellegű jogsértés a felperes megítélését a közéletben betöltött helyzete alapján negatívan befolyásolja, tekintélyét csökkenti, illetve az iránta való bizalmat megingatja.