A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21149/2017/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:45. §, 3:1. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.149/2017/3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Koruhely Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző ügyvéd: dr. Koruhely Péter) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a személyesen eljáró alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. június 8. napján meghozott 68.P.24.960/2016/7-I. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 80.000 (nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az október 23-ai ünnepségek előtt, illetve a kvótaellenes népszavazást és azt követően, hogy a ... 2016. október 10-vel felfüggesztette a ... nyomtatott és internetes formában történő kiadását, 2016. október 17-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen a felperes által kiadott ... újságírója a sajtótájékoztatón kérdést tett fel. Ezt követően az alperes olyan tartalmú nyilatkozatot tett, miszerint "ez a kormány, ez a tolvaj oligarchacsoport, .... a ... bezárásával átlépett egy vörös vonalat, a szabadságot, a sajtószabadságot tovább korlátozza, lopott pénzből fenntartott médiumokkal, olyannal, mint például a .... Ezek a sajtótermékek, adófizetői pénzből működnek, miközben másokat tönkretesznek a fideszes oligarchák, akik strómanokon keresztül megvásárolják ezt a magyar sajtópiacot. Az ...ez ellen a szemérmetlen hazugság ellen tiltakozik."

A felperes a keresetében tartalma szerint annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait azzal az állításával, miszerint lopott pénzből fenntartott médium lenne a felperes által kiadott .... Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy saját költségén a jogsértő nyilatkozattal azonos módon, helyen, kellő nyilvánosság mellett, fizetett hirdetés formájában adjon elégtételt. Ennek hiányában jogosítsa fel a felperest, hogy ezt az alperes költségén megtegye. Kérte az alperes kötelezését 1.000.000 forint sérelemdíj, valamint ezen összegnek 2016. október 18-tól a kifizetésig járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatának megfizetésére.

A felperes előadása szerint a keresete tárgyává tett kijelentésével az alperes azt állítja, hogy a felperes által kiadott újság lopott pénzt használ fel a gazdálkodása kapcsán. Megítélése szerint nem lehet csak úgy letolvajozni, minden ok nélkül lopott pénzből fenntartottnak minősíteni a felperesi gazdasági társaságot.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a kifogásolt nyilatkozatot a párt tevékenységi körében eljárva, egy közéleti vitával összefüggésben tette. A jogi személy feladat- és hatáskörében eljáró természetes személy magatartása a jogi személy eljárásának minősül.

Kifogásolta, hogy a felperes a keresetében az alperesi nyilatkozatból egy szövegrészletet emelt ki, nem mutatta be a teljes szövegkörnyezetet, amelyben az elhangzott. Álláspontja szerint, a lopott pénzből fenntartott kifejezés a nyilatkozat teljes szövegét tekintve arra a tényre vonatkozó értékítélet, hogy a felperes által kiadott ... napilapba sok állami hirdetés érkezik, ezáltal ennek a napilapnak a fenntartását ezek - az alperesi álláspont szerint célszerűtlenül elköltött - hirdetési forintok biztosítják. Hivatkozott arra, hogy a felperesi napilap példányszámát tekintve 12% piaci részesedéssel rendelkezhetett a ... kiadásának felfüggesztése előtti időben, míg az összes hirdetésen belül az államhoz köthető hirdetések aránya 72,92% volt. A felperes, mint a kormánypártokhoz vállaltan lojális politikai napilap kiadója, közéleti viták részeseként az ilyen kirívóan nem okszerűtlen értékítéletet el kell hogy viselje.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 60.000 forint eljárási illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség fejezete VI. cikk (1) bekezdését, IX. cikk (1) bekezdését, a Ptk. 3:1. § (2), (3) bekezdését, Ptk. 2:42. § (1), (2) bekezdését, 2:45. § (1), (2) bekezdéseit.

A Kúria egy eseti döntésére hivatkozva kifejtette, hogy ha valamely jogi személy képviselője, tagja, alkalmazottja vagy szóvivője a jogi személy tevékenységi körében eljárva, magatartásával más személy személyhez fűződő jogát megsérti, a jogsértés objektív jogkövetkezményeiért mind a jogsértést ténylegesen elkövető természetes személy, mind a jogi személy felelősséggel tartozik. A felperes ezért érvényesíthette személyhez fűződő jogai megsértésére való hivatkozással igényét az alperessel szemben az objektív jogkövetkezmények tekintetében, függetlenül attól, hogy az alperes az általa képviselt, általa elnökölt párt nevében, a párt képviseletében nyilatkozott.

Arra a következtetésre jutott, hogy sértő véleménynyilvánítás esetén is megvalósul jogi személyek esetében a jóhírnév sértés, a becsület ugyanakkor jogi személyek esetében nem értelmezhető.

Hangsúlyozta a PK 12. számú állásfoglalás II. pontjában kifejtettek alapján, hogy a személyiségvédelmi perekben a jogosult által sérelmezett cselekményeket, kifogásolt közléseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A vélemény tartalmi helyessége - amennyiben tényállítást nem foglal magában - személyiségvédelmi perben nem vizsgálható. A megnyilvánulásokat összefüggéseikben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Nem elégíti ki ezeket az elvárásokat a személyre vonatkozó értékítélet, és túllépi a szabad véleményalkotás határait, ha az értékítélet önkényes, nem felel meg az emberi gondolkodás, ítéletalkotás elemi szabályainak.

A fentiekre figyelemmel a nyilatkozat egészét vette alapul, és az abban sérelmezett kijelentéseket valóságos tartalmuknak megfelelően értékelte és összefüggésében vizsgálta. Döntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes által sérelmezett közlések sajtótájékoztató keretében hangzottak el, és a sajtótájékoztatónak az aktualitását adta, hogy azt megelőzően került sor a ... elnevezésű sajtótermék kiadásának felfüggesztésére. Arra a következtetésre jutott a bíróság az elé tárt sajtónyilatkozat szövegértelmezése eredményeként, hogy a "lopott pénzből fenntartott" minősítés értékítélet. Nem azt jelenti, hogy bűncselekményből származó, hanem azt, hogy állami pénzekből fedezett hirdetési megbízásokkal fenntartott sajtótermék a felperesi napilap. Döntő részben a felperes által kiadott napilap bevételeit az állami vagy államhoz köthető eredetű hirdetések, állami pénzek képezik, és ezeket az állami pénzeket célszerűtlenül és aránytalanul használják fel, mert a versenytársak a médiapiacon jóval alacsonyabb mértékben részesednek állami hirdetési bevételekből.