A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27650/2015/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. §, 26. §, 28. §, 40. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 40. §, 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 12. §]

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. ...... ügyvéd (.................) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. .......... ügyvéd (fél címe 1.) által képviselt alperes neve (1052 Budapest, Városház u. 7.) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.sz.: .......) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A Ráckevei Járási Földhivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperes 2014. szeptember 3. napján terjesztett elő a .......... hrsz alatt felvett külterületi ingatlanra vonatkozóan épület feltüntetése iránti kérelmet.

Az elsőfokú hatóság .......... számú határozatával a ........... hrsz alatt felvett, szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlan tekintetében elutasította a felperes épületfeltüntetés iránti kérelmét. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a más célú hasznosítást engedélyező hatósági döntés becsatolását felhívás ellenére is elmulasztotta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve Földhivatala (alperesi jogelőd) a 2015. január 26. napján kelt .......... számú határozatával a fellebbezést elutasította, az elsőfokú közigazgatási határozatot pedig az indokolás kiegészítése mellett helybenhagyta. A határozat indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a felperes kérelmének érkezését követően a jogerős más célú hasznosítást engedélyező határozat pótlása érdekében adott ki felhívást. A felhívást a felperes 2014. október 6. napján vette át. Ezt követően 2014. október 30-án érkezett a felperes jogi képviselőjének levele, melyben jelezte a kézbesítés nem megfelelő voltát, valamint ismételten benyújtotta a kérelméhez is csatolt építési és használatbavételi engedélyek másolati példányait. Ezzel kapcsolatosan utalt arra, hogy a felperes által megjelölt kézbesítési hiba, miszerint nem a jogi képviselő, hanem a felperes részére kézbesítették a hiánypótlási felhívást, az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértésnek minősül. Ezt meghaladóan az ügy érdemét tekintve azt rögzítette, hogy a mező- és erdőgazdasági célt szolgáló, szántó művelési ágban nyilvántartott földrészletre vonatkozóan felhívás ellenére sem csatolt a felperes, legalább a feltüntetendő épület által elfoglalt területre vonatkozó más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatot, továbbá a földhivatal hivatalos tudomással rendelkezett arról, hogy az érintett területen az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt jogerősen elrendelték az eredeti állapot helyreállításánál. Emiatt az igénybevétel 10 évnél régebbi volta irreleváns. Erre tekintettel az volt az álláspontja, hogy az elsőfokú hatóság épület feltüntetése iránti kérelmet elutasító döntése a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt.

A határozatban az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. §-ának (1) bekezdésére, 26. § (6) bekezdésére, 28. § (1) bekezdésére, illetve a 40. § (1) bekezdésére hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a 2007. évi CXXIX. törvény 10. §-nak (1) bekezdése értelmében az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybe vevőt, az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Utalt a 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet 62/C. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, eszerint a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez egyebek mellett a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat szükséges. A (2) bekezdés értelmében ha a termőföld igénybevételével járó tevékenység végzése vagy létesítmény elhelyezése nem engedély köteles tevékenység, a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat szükséges.

A felperes keresetében az alperesi jogelőd határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A keresetlevél indokolásában kiemelte, hogy álláspontja szerint az elsőfokú hatóság lényeges eljárásjogi szabályt sértett azzal, hogy a jogi képviselővel eljáró felperesnek személyesen küldte meg a hiánypótlásra felhívó végzést. Emiatt az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezése indokolt. Mindemellett hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a hatóságok anyagi jogi szabálysértést is elkövettek. Ennek oka az, hogy a felperes a 109/1999.(XII.9.) FVM rendelet hatálybalépését megelőzően jogerős építési engedélyt és használatbavételi engedélyt kapott a kérelemmel érintett feltüntetendő épületre. Erre tekintettel az volt az álláspontja, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó újabb jogerős határozatot a felperesnek a kérelem teljesítéséhez beszereznie nem kell. Mindemellett a felperes nem is kérte a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését, tekintettel arra, hogy az ezen kötelezettséget tartalmazó jogszabály hatálybalépését megelőzően az ingatlanon a feltüntetni kért felépítmény már állt, az akkori jogszabályoknak megfelelő összes engedély birtokában. Mindezek alátámasztására hivatkozott a Ráckevei Körzeti Földhivatal 2010. június 23-án hozott ............ számú határozatára. Ebben a határozatban a hatóság a termőföld eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség és ismételt helyreállítási kötelezettség alól való mentesítésre és az engedély nélküli más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulására irányuló kérelmeket elutasította. Pernyertessége esetére kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest perköltségének megfizetésére.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a határozatban foglaltakat fenntartva a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Kiemelte, hogy az elsőfokú hatóságnak a kérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kellett elbírálni. Emiatt a kérelem teljesíthetőségéhez a felperesnek az ingatlan-nyilvántartási eljárásban rendelkezésre kellett volna bocsátania azokat az okiratokat, amiből megállapítható, hogy a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező jogerős határozattal rendelkezik. Ez azonban nem történt meg, ami miatt az alperesi jogelőd és az elsőfokú hatóság felperes kérelmét elutasító döntése a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt.