2007. évi CXXIX. törvény

a termőföld védelméről[1]

Veszélyhelyzeti normák

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.

(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

(3)[4] A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki

a)[5] az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;

b) a föld mint környezeti elem védelmére.

(4a)[6] Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.

(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre - ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni.

(7)[7] Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan - annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján - megfelel az e törvényben meghatározott termőföld fogalmának.

1/A. §[8] (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárások esetében az érintett eljárás megindítására szolgáló, e törvényben meghatározott bejelentésekre a kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság a döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.

1/B. §[9] E törvény alkalmazásában, ha a termőföld állami tulajdonban áll, akkor a tulajdonos alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni.

1/C. §[10] Az ingatlanügyi hatóság az e törvény szerinti eljárásokban kezeli az eljárással érintett, az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából.

Fogalommeghatározások

2. §[11] E törvény alkalmazásában

1.[12][13] átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település - ideértve a fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet - azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő, de hektáronként szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű termőföld;

1a.[14] bányaüzem: az ásványi nyersanyag kutatására, valamint feltárására és kitermelésére meghatározott terület;

2.[15] cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely;

3. első igénybevétel: a termőföld más célú hasznosítása érdekében végzett első munkafolyamat, illetve fizikai beavatkozás;

4.[16] földminősítési mintatér: különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson, illetve a településen (fővárosi kerületen) belül a legjellemzőbbek;

5. földvédelmi eljárás: az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul;

5a.[17] földvédelmi szakkérdés vizsgálata: a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálata bármely hatósági eljárásban;

6. havária: olyan káresemény, amely elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség következtében, a katasztrófavédelmi, a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek valamelyikének azonnali intézkedését igényli, és amelynek hatására a termőföld mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;

7. humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;

8.[18] igénybevevő: a termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra hasznosító természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek jogutódja;

9. kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el;

10. külfejtéses bányászati tevékenység: a bányafelügyelet által engedélyezett, a termőföld fel- és altalajának eltávolításával járó homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - kutatása, feltárása és kitermelése;

11. más célú hasznosítás szüneteltetése: az az eset, amikor az engedély jogosultja a más célú hasznosítás érdekében végzett munkavégzést felfüggeszti, a termőföld igénybevételével kapcsolatos tevékenységét megszakítja;

12. mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

13. mezőgazdasági célú tereprendezés: mindazon - nem termesztéstechnológiai - földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások - különösen a szintvonalas művelés feltételeinek megteremtése, káros vízbőség megszüntetése, erózió elleni védekezés -, amelyek a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához;

14.[19] mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná vált termőföld: olyan földrészlet, amelynek egész területe vagy annak egy része igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként a 19. pontban megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként már nem hasznosítható;

15. mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;

16. talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;

17. talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;

18. talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag;

19. termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

20.[20] termőföld eredeti állapotának helyreállítása: a beruházási célterület céljára fel nem használt, valamint az időlegesen, illetve az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldnek a más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítása;

21. ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet.

22.[21] kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 32. pontjában meghatározott olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű;

23.[22] állandó jellegű növényház: stabil építésű, fém-, fa- vagy műanyag vázú, üveg vagy műanyag borítású, fedett növénytermesztő létesítmény, melyben az évszaktól, illetve az időjárástól függetlenül biztosíthatók az optimális feltételek a növények fejlődéséhez.

24.[23] kísérleti gyümölcsültetvény: az a gyümölcsültetvény, amely tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál;

25.[24] mederiszap: a vízfolyás vagy állóvíz medrében kiülepedő anyag, amely az eredetileg kiépített, illetve vízjogi engedélyben rögzített vízszállító képesség vagy víztározó térfogat visszaállítása, vagy a vízminőség javítása céljából rendszeresen eltávolításra kerül;

26.[25] talajjavító mederanyag: elsősorban termőföld bemosódásból keletkező, a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, kezelés nélkül termőföldre kihelyezhető mederiszap;

27.[26] kezelt mederiszap: olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma miatt biológiai, fizikai, kémiai, vagy más megfelelő eljárást követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető ki termőföldre.

28.[27] tájképi elem: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerinti támogatásokra vonatkozó eljárás során ekként használt fogalom.

II. Fejezet

A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS

A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA

A művelési ág megváltoztatása

3. §[28] A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírságot szab ki.

4. §[29] (1) Nem minősül a termőföld művelési ága megváltozásának a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2) Az ingatlanügyi hatóság által a művelési ág változás bejelentésének elmulasztása miatt indított eljárásban a 3. § alapján bejelentésre kötelezett személynek nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben foglaltak fennállásáról.

Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás

5. § (1)[30] A földhasználó - ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

(2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

(3)[31] Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó köteles a termőföldet az első igénybevételig az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint hasznosítani (ideiglenes hasznosítás).

(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

(5)[32] Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

(5a)[33] A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld tekintetében az (1)-(4) bekezdésben előírtak elmulasztása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja.

(5b)[34] Nem tekinthető az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztásának a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(5c)[35] Az ingatlanügyi hatóság által az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárásban a kötelezettnek nyilatkoznia kell az (5b) bekezdésben foglaltak fennállásáról.

(6)[36] Az ingatlanügyi hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező véglegessé vált határozatának egy példányát közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

A zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó külön szabályok[37]

5/A. § (1)[38] Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozat véglegessé válását követően a határozat egy példányát közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).

(2)[39] A településen szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot (a továbbiakban együtt: földprogram) működtető önkormányzatnak a részére megküldött, az (1) bekezdésben foglalt véglegessé vált határozatban a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezett személyt, valamint - ha az nem azonos a tulajdonossal - a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) értesítenie kell arról, hogy amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az 5. §-ban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzat a határidő lejártát követően - az önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal - a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram működtetése céljából kijelölheti.

(2a)[40] A (2) bekezdés szerinti értesítés egy példányát az önkormányzat közli a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot meghozó ingatlanügyi hatósággal.

(3)[41] Ha a (2) bekezdés szerint értesített kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettségét teljesíti, és azt a kötelezett bejelentése alapján elvégzett hatósági ellenőrzés során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, arról az ingatlanügyi hatóság 8 napon belül tájékoztatja az önkormányzatot.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján az önkormányzat a zártkerti ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a - földprogram céljából történő - használat, hasznosítás megkezdésének napján a fennálló földhasználati szerződés megszűnik.

(5)[42] Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti döntését hatályon kívül helyezi, ha a kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettségét a képviselő-testületi döntés meghozatala után, de még a zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használata, hasznosítása megkezdésének napja előtt teljesíti és erről az önkormányzatot az ingatlanügyi hatóság értesíti.

(6) Az önkormányzat a (4) és (5) bekezdés szerinti döntését közli a kötelezettel, és a zártkerti ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósággal.

(7) A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé.

Újrahasznosítási eljárás[43]

6. §[44] (1) A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét - a választása szerint - mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban: újrahasznosítás).

(2)[45] A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha

a) a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni,

b) bányászati igazgatási eljárásban a bányászati tevékenység befejezését követően a területen tájrendezés végrehajtására köteles vagy

c)[46] a hulladéklerakó terület rekultivációját hulladékgazdálkodási hatóság döntése alapján végzi.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni:

a) az érintett földrészletet (település, fekvés, helyrajzi szám),

b) az újrahasznosítás tervezett célját a kialakítandó művelési ágak megnevezésével,

c) az újrahasznosítás megvalósításának tervezett időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

a) az (5) bekezdés szerinti újrahasznosítási tervet,

b)[47] az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet, kivéve, ha a tervezett újrahasznosításra oszlophelyek vagy vonalas létesítmény megszüntetésével kerül sor, és az nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával;

c) a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(4a)[48]

(5) Az újrahasznosítási terv tartalmazza:

a)[49] az újrahasznosítás tervezett céljának megvalósításához szükséges munkafolyamatok leírását, valamint

b) a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi jellegéből adódó speciális feladatokat, azok ütemezését és módszerét.

(6)[50] A tervezett újrahasznosítás jóváhagyásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt, amelyben

a) megállapítja az újrahasznosítás célját és határidejét, és

b) előírja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.

(6a)[51] Ha a (4) bekezdés b) pontja alapján a bejelentéshez csatolni kell az újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet, a határozatban elő kell írni, hogy az újrahasznosítást a talajvédelmi terv szerint kell megvalósítani.

(7) Az igénybevevő a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően köteles a területet újrahasznosítani. Az igénybevevő az újrahasznosítást - annak elvégzését követő 8 napon belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8)[52] Az újrahasznosításról a (7) bekezdésben meghatározott bejelentéstől számított 15 napon belül, bejelentés hiányában legkésőbb a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott határidő elteltét követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle során győződik meg.

(9)[53] Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja, amelyben megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát, minőségi osztályát és aranykorona értékét.

(10)[54] Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítására nem, vagy nem a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság újabb határozatot hoz, amelyben határidő megjelölésével az újrahasznosítás érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt. A további munkák elvégzését előíró határozatban foglaltak végrehajtására a (8) és (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(11)[55] Ha az újrahasznosítási kötelezettség teljesítésének a megállapítása során az igénybevevő úgy nyilatkozik, hogy a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével gondoskodik, az ingatlanügyi hatóság megkeresi az erdészeti hatóságot az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyásáról szóló véglegessé vált határozatának a beszerzése érdekében.

(12) Ha az erdészeti hatóság megállapítja, hogy az erdő telepítésének a megvalósítása bármely okból meghiúsult, és ezért az adott terület nem minősülhet az Evt. alapján erdőnek, erről a tényről az erdészeti hatóság tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot.

6/A. §[56] (1) Ha az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy más eljárás kapcsán észleli, hogy az igénybevevő az újrahasznosítást előzetes bejelentés hiányában, illetve a bejelentésnek az ingatlanügyi hatóság általi jóváhagyása nélkül valósította meg, az ingatlanügyi hatóság - az újrahasznosításról való tudomásszerzést követő 15 napon belül - határidő megjelölésével felhívja az igénybevevőt, hogy az újhasznosítással érintett földrészletre vonatkozóan dokumentálja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében elvégzett munkafolyamatokat, az újrahasznosítással kialakult új terepviszonyokat, valamint csatolja az újrahasznosított terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartama áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(2)[57] Az újrahasznosítás megvalósulását az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.

(3)[58] Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról és megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát, minőségi osztályát és aranykorona értékét, vagy ennek hiányában a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint a további munkák előírásáról dönt.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti újrahasznosítási eljárását megszünteti, valamint a földvédelmi bírság megfizetéséről szóló határozatát visszavonja, ha az újrahasznosítás megvalósulásától az eljárás megindításáig 5 év telt el. Az 5 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt terheli.

A TERMŐFÖLD VÉDELME

A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során[59]

6/B. § (1)[60] Ha az ingatlanügyi hatóság a településfejlesztési és településrendezési terv elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.

(2) Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - kifogást kell emelni, ha a településrendezési terv készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek[61]

a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy

b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.

(3)[62] A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan esetében, ha a településrendezési terv készítése vagy módosítása a zártkerti ingatlan területének beépítésre szánt területbe történő átsorolása érdekében történik.

Földvédelmi eljárás

7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

(1a)[63]

(2)[64] Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás, földvédelmi szakhatósági közreműködés, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt, ide nem értve a 8/C. §-ban meghatározott esetet.

(3)[65] A hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárás, valamint a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.

(4)[66]

8. § (1)[67] Ha az ingatlanügyi hatóság más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

(2)[68] A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

(3)[69] A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a bányatelek megállapítása iránti kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.

(3a)[70] Nem kell megtagadni a szakhatósági hozzájárulás megadását a (3) bekezdés szerinti esetben akkor, ha a kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv vagy előkutatási kérelem meglévő bányatelek vertikális bővítésére vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelem már megállapított bányatelek kizárólag vertikális bővítésére, illetve olyan megosztására, egyesítésére irányul, amely összességében nem eredményezi a bányatelkek területének növekedését.

(4)[71] Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki.

8/A. §[72] Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)-(3a) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

8/B. §[73] (1)[74] Ha a termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította, és a beruházó - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározottak szerint - a földvédelmi eljárás lefolytatását a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében kéri lefolytatni, az érintett termőföldnek a földvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján engedélyezhető végleges más célú hasznosítása esetén - a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a környezetvédelmi engedély részét nem képezi a földvédelmi járulék összegének a megállapításáról és megfizetéséről szóló rendelkezés.

(2)[75] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a beruházó - a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a termőföld más célú hasznosításának a megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni a más célú hasznosítással érintett földrészletek listáját - a település, fekvés és helyrajzi szám megjelölésével -, továbbá a bejelentéshez csatolni kell a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti területkimutatást. A bejelentésben továbbá meg kell jelölni annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, valamint annak a környezetvédelmi engedélynek az ügyszámát, amelynek részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának az engedélyezése.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a bejelentés beérkezését követő 15 napon belül - a földvédelmi járulék összegének megállapításáról és megfizetéséről önálló határozatban rendelkezik a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetére irányadó szabályok szerint.

(4) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a beruházót, ha a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

8/C. §[76] (1) Kis teljesítményű erőmű létesítése érdekében a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 8 nap, ha

a) a kérelemben megjelölt terület átlagosnál gyengébb minőségű termőföld,

b) az igénybevevő a kérelmében nyilatkozik arról, hogy a kérelemmel érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban, és

c) a kérelem elbírálásához az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden adat és szükséges irat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemről az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül dönt.

A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok

9. §[77] (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:

a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;

b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;

c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

(2)[78] Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti agrofotovoltaikus rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az alatta fekvő területnek a 2. § 19. pontjában megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.

(2a)[79] E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2b)[80] Az a személy, akivel szemben az ingatlanügyi hatóság termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában eljárást indított, az eljárás során a (2a) bekezdésben foglaltak fennállásáról nyilatkozik.

(3)[81] A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása végleges más célú hasznosításnak minősül.

10. §[82] (1) A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet

a)[83] a részarány-földkiadási eljárás során, továbbá a részarány-földkiadási eljárás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése, valamint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztás során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása,

b)[84] mezőgazdasági célú tereprendezés, valamint a meliorációs tervekben előirányzott munkálat,

c) erdő telepítése,

d)[85] a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áhtv.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása, vagy az Áhtv. 15/A. §-ában meghatározott tranzitzóna kialakítása, vagy

e) halastó létesítése

f)[86] véglegessé vált vízjogi létesítési engedélyben meghatározott vízkivételt biztosító vízilétesítmény vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló vízilétesítmény, valamint az ezekhez kapcsolódó műtárgyak létesítése, illetve építési engedélyezés hatálya alá nem tartozó, öntözéshez kapcsolódó építmények létesítése, vagy

g)[87] az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése

h)[88] kis teljesítményű erőmű földműves tulajdonos, vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése

i)[89] kis teljesítményű erőműnek a h) pont alá nem tartozó személy által az átlagosnál gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön történő létesítése, üzemeltetése

j)[90] a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény szerinti ingatlan rendeltetésszerű használata

céljából veszik igénybe.

(2a)[91] A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában

a) vízilétesítmény alatt a vízgazdálkodásról szóló törvény,

b)[92] műtárgy, illetve építmény alatt a magyar építészetről szóló törvény

szerinti építményeket kell érteni.

(2b)[93] A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott földvédelmi engedélyezési eljárás alóli mentesség megállapításához az ingatlanügyi hatóság a végleges vízjogi létesítési engedély beszerzése érdekében megkeresi a vízügyi hatóságot annak megállapítása érdekében, hogy a földvédelmi engedélyezési eljárás alóli mentesség alapjául szolgáló, a végleges más célú hasznosítás iránti kérelemben megjelölt cél, az igénybevétellel érintett terület és annak nagysága megegyezik-e a végleges vízjogi létesítési engedélyben foglaltakkal. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére.

(2c)[94] A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt.

(2d)[95] A (2c) bekezdés szerinti esetben a termőföld művelési ág változásának bejelentésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, a (2e) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel.

(2e)[96] A (2d) bekezdés szerinti bejelentést követően, továbbá ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a vízborítottság más módon az ingatlanügyi hatóság tudomására jut, az ingatlanügyi hatóság a vízügyi igazgatóságot szakértőként vonja be annak megállapítása érdekében, hogy a földvédelmi eljárás alóli mentesség alapjául szolgáló körülmények fennállnak-e. A vízügyi igazgatóság szakvéleményét a (2d) bekezdés szerinti bejelentő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére a bejelentéssel egyidejűleg.

(2f)[97] A 14/C. § szerint kell eljárni, ha a vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a termőföldön természetes módon megjelenő víz megtartása vízgazdálkodási szempontból nem szükséges és nem indokolt.

(2g)[98] A 16. § szerint kell eljárni, ha a vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a vízborítás a termőföldön nem természetes módon jelent meg, és a más célú hasznosítás nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá.

(3)[99] A termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási vagy tudomásulvételi (a továbbiakban együtt: engedélyezési) eljárásban érdemi döntés a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozat figyelembevételével hozható. Az ingatlanügyi hatóság határozatának hiánya esetén az eljáró hatóság az engedélyezési eljárását felfüggeszti.

(3a)[100] A (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a vasúti építmények azon építésügyi hatósági engedélyezési eljárása vonatkozásában, ahol a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg.

(3b)[101] A (3) bekezdésétől eltérően nem kell felfüggeszteni azon építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárását, amelyek az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szerint közigazgatási hatósági ügyekké vannak nyilvánítva, valamint ahol a nyomvonalat vagy a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg.

(4)[102] A termőföld más célú hasznosítása az igénybevevő személyétől függetlenül kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célú igénybevételekre engedélyezhető, ha az érintett termőföld tulajdonjoga megszerzésének napjától a más célú hasznosítás iránti kérelem benyújtásának napjáig 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, kivéve ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.

(5)[103] A földvédelmi eljárás során a (4) bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

10/A. §[104] (1) A termőföld más célú hasznosítása megkezdésének minősül:

a) a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a termőföld első igénybevétele;

b) a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a fekvéshatár változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az igénybevevő a más célú hasznosítás megkezdését az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére.

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

(1a)[105] Olyan termőföld, melynek tulajdoni lapján fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg került feljegyzésre, az igénybevevő személyétől függetlenül kizárólag a (3) bekezdés g) pontja, a 10. § (2) bekezdés a), b), d), f) és g) pontja, a 15/B. § (3) bekezdése, valamint a 21. § (3) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetekben hasznosítható más célra.

(2)[106] Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, ha annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges.

(3)[107] A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen

a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;

b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;

c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított;

d) kis teljesítményű erőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében;

e) a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigényt.

f)[108] a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, a 21. § (3) bekezdés f) pontja szerinti más célú hasznosítást;

g)[109] a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását, építését vagy üzemeltetését szolgáló létesítmény vagy tárolótér elhelyezését, annak közműkapcsolatainak kiépítését.

(3a)[110] A helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását - a (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - az igénybevevőnek kell igazolni a kérelem benyújtásakor. Az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában a létesítmény elhelyezésének célszerűsége, a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód, a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága miatti beruházói könnyebbség, illetve ha az igénybevevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása.

(3b)[111] Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld más célú hasznosítására csak helyhez kötött igénybevétel esetén kerülhet sor.

(3c)[112] A földvédelmi eljárás során az (1a), (2), (3) és (3b) bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

(4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

(5)[113] A termőföld igénybevétel mértékének a ténylegesen felmerülő szükséglethez kell igazodni. A más célú hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelemben megjelölt terület részletesen alátámasztott, konkrét és tényleges igényen alapul. A termőföld más célú hasznosítása nem engedélyezhető jövőbeli vagy bizonytalan várakozáson alapuló igény alapján.

12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)[114] az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);

b) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;

c) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges;

d)[115]

(1a)[116] Ha a más célú hasznosításra kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása érdekében kerülne sor, a kérelemben az (1) bekezdés c) pontja helyett a kisajátítás alapjául szolgáló, törvényben meghatározott közérdekű célt kell megjelölni.

(2)[117] A kérelemhez csatolni kell:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;

b) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;

c)[118] a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet, ha a végleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemben megjelölt teljes területigény és cél az 50. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul, ide nem értve a belterületbe vonás iránti kérelmet, valamint a kis teljesítményű erőmű létesítése iránti kérelmet, feltéve, ha a 8/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak;

d)[119] időleges más célú hasznosítás iránti kérelem esetében az 50. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet;

e) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint;

f)[120] a 10. § (4) bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát, valamint

g)[121] a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, kivéve, ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.

(2a)[122] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges időleges más célú hasznosítás esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos vagy haszonélvező esetében,

a) akit az igénybevevő a tervezett más célú hasznosításról az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen előzetesen írásban, igazolt módon értesített és kérte a tulajdonos vagy haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, az értesítés közlése eredményes volt, de a tulajdonos vagy haszonélvező a nyilatkozattételre megszabott, legalább 30 napos határidőn belül nem nyilatkozott;

b) aki számára az a) pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése meghiúsult, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezett vissza, hogy "nem kereste", "címzett elköltözött", "címzett ismeretlen", "kézbesítés akadályozott", vagy

bb) átvételét megtagadta; vagy

c) akinek részére az a) pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése nem lehetséges, mert

ca) személye bizonytalan vagy

cb) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.

(2b)[123] A (2a) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos vagy a haszonélvező személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3)[124] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemben meg kell jelölni annak

a) a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

b) kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította.

(4)[125] A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától.

13. § (1)[126] A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély - annak véglegessé válásának napját követő naptól számított - 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg.

(2)[127] A határozat időbeli hatályán belül ugyanazon földrészletnek azonos területére benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet - a 15. § (1a) bekezdésében és a 15/C. §-ban meghatározott esetek kivételével - vissza kell utasítani.

(3)[128] A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(4)[129] Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló véglegessé vált határozatát tájékoztatás céljából közli az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzattal (a továbbiakban: önkormányzat).

13/A. §[130]

Az időleges más célú hasznosítás

14. §[131] (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen

a) a lábon álló termény megsemmisül,

b) terméskiesés következik be,

c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy

d) a talajszerkezet károsodik.

(1a)[132] Nem minősül időleges más célú hasznosításnak az ingatlan-nyilvántartásban foktó jogi jelleggel nyilvántartott földrészleten természetes módon megjelenő időszakos vízborítottság akkor sem, ha az az (1) bekezdés szerinti következményekkel jár, feltéve, hogy a vízzel való folyamatos borítottság időtartama nem haladja meg az 1 évet.

(1b)[133] Nem minősül időleges más célú hasznosításnak a földrészleten begyűjtött terménynek, vagy mellékterméknek, illetve a területre kijuttatni tervezett istállótrágyának az időszerű mezőgazdasági munkavégzésnek megfelelő módon és időtartamban, de legfeljebb 6 hónapig a termőföldön történő átmeneti tárolása.

(2)[134] A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig - a (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével - köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az engedélyező határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld időleges más célú hasznosítását 5 évnél rövidebb időtartamra engedélyezte, és az igénybevevő - az engedély időbeli hatálya alatt - kérelmezi az engedély időtartamának meghosszabbítását, az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek megfelelően módosíthatja az engedélyt azzal, hogy az időleges más célú hasznosítás az engedély meghosszabbításával sem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot.

(3a)[135] Ha az időleges más célú hasznosítás engedélyben meghatározott időtartama lejárt anélkül, hogy az igénybevevő a 10/A. § (2) bekezdése szerinti bejelentést megtette volna és az igénybevevő az engedély hatálya alatt nem kezdeményezte sem az engedély időtartamának meghosszabbítását, sem annak hatályon kívül helyezését, az ingatlanügyi hatóság az engedély időbeli hatályának lejártát követő 15 napon belül felszólítja az igénybevevőt, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon az engedélyezett időleges más célú hasznosítás megkezdéséről és megvalósításáról.

(4) Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását - annak elvégzését követő 8 napon belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(5)[136] Az eredeti állapot helyreállítását - a (4) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül - az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle megtartásával állapítja meg.

(6)[137] Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállítására a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és - ha e törvény úgy rendelkezik - a bírság megfizetéséről.

(7)[138] Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállítására nem, vagy nem a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt.

(8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a (9) bekezdésben meghatározott esetben.

(9) Ha az igénybevevő az engedély időbeli hatálya alatt az engedéllyel érintett termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezi, az ingatlanügyi hatóság a 9-13. §-ban foglaltak szerint folytatja le az eljárást, azzal, hogy ha a kérelemnek helyt ad, az időleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát egyidejűleg hatályon kívül helyezi, és a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatában az időleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulékot is megállapítja, és annak megfizetéséről is rendelkezik.

14/A. §[139] (1)[140] Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog - szolgalmi vagy más használati jog - jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy véglegessé vált hatósági engedély jogosítja fel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 9-14. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az időleges más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentésnek a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) jogszabályon alapuló közérdekű használati jog esetén a jogszabály megjelölését,

b) a helyreállítás érdekében elvégzendő munkálatok leírását,

c) az eredeti állapot helyreállításának tervezett időpontját,

d) a c) pontban foglaltaktól eltérően, ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása már megtörtént, akkor ennek tényét, és a helyreállítás időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

a)[141] az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás vagy véglegessé vált hatósági engedély hiteles másolatát,

b) ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, akkor az elvégzett munkák leírását, és az azt tartalmazó jegyzéket.

(5)[142] Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, elegendő a korábbi benyújtásra, és a korábbi ügy ügyiratszámára való hivatkozással arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.

(6)[143] Az ingatlanügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat megvizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bejelentés megfelel az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknak, a bejelentés elfogadásáról értesíti a bejelentőt. Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(7) Az igénybevevő - a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével - az eredeti állapot helyreállítását, annak elvégzését követő 8 napon belül köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását

a) a (7) bekezdés szerinti bejelentésben megjelölt időpontot,

b) a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bejelentés beérkezését

követő 15 napon belül helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi.[144]

(9) Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle során megállapítja, hogy[145]

a) az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja és dönt a földvédelmi járulék összegéről;

b) az eredeti állapot helyreállítása még nem történt meg, az eredeti állapot helyreállítását rendeli el;

c) a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, vagy a közérdekű használati joggal terhelt területnél többet vettek igénybe, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(10) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A termőföld havária okozta igénybevételének különös szabályai[146]

14/B. §[147] (1) A 9-14. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

a) a haváriával közvetlenül érintett termőföld, és

b) a havária elhárítása, megszüntetése vagy további káresemények megakadályozása (a továbbiakban együtt: havária elhárítása) érdekében a haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevétele

esetében.

(2) Ezen alcím alkalmazásában nem minősül haváriának a 10. § (2c) bekezdése szerinti állandó vízborítottság, valamint a 14. § (1a) bekezdése szerinti időszakos vízborítás.

14/C. § (1)[148] Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföldön - az élet, illetve anyagi javak mentésére, valamint a védekezésre irányuló intézkedések befejezésétől számított 15 napon belül - helyszíni szemlét tart. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle alapján határidő megjelölésével elrendeli a haváriával közvetlenül érintett terület eredeti állapotának helyreállítását vagy kivételesen az újrahasznosítását. A haváriával érintett terület újrahasznosítását akkor lehet elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle, valamint a rendelkezésére álló információk alapján megállapítja, hogy a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása lehetetlen.

(2) A termőföld eredeti állapota helyreállításának elrendelése esetén a termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi járulék kiszabásának nincs helye. A terület újrahasznosításának elrendelése esetén a 6/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

a) elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;

b) ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

14/D. § (1) A havária elhárítása érdekében a haváriával nem érintett termőföld azonnali igénybevétele esetében a 14/C. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A havária elhárítása érdekében eljáró katasztrófavédelmi szerv köteles a havária elhárítása miatt szükségessé vált termőföld igénybevételéről a termőföld más célú hasznosításának befejezésétől számított 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságot értesíteni. Az értesítésben meg kell jelölni a haváriát okozó eseményt, a havária elhárítása érdekében megtett intézkedéseket, a haváriával érintett települést, azon belül a havária elhárítása miatt igénybe vett földrészletek beazonosításához szükséges adatokat.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül helyszíni szemlét tart.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül nem érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

a) elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;

b) ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

(5)[149] Az eredeti állapot helyreállításának, vagy az újrahasznosítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik.

(6)[150] A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a havária elhárítása érdekében igénybe vett termőföldben okozott kár mértékéről. E bekezdés szerinti okozott kár az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztály és az újrahasznosított termőföld minőségi osztálya szerint számított földvédelmi járulék különbözete. Ha az újrahasznosítást követően művelés alól kivett terület marad vissza, akkor a kár mértéke erre a területre, az igénybevett termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálya szerint a termőföld végleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék 100%-a.

14/E. §[151] (1) A 14/D. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos részére - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint - meg kell téríteni a havária elhárítása során a termőföldben a 14/D. § szerinti okozott kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának helyreállításával, illetve az újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket.

(2) A kár és az igazolt költségek megtérítésével kapcsolatos eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tulajdonos kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint folytatja le. A kárt és az igazolt költségeket a központi költségvetésbe befizetett földvédelmi járulékok terhére kell megtéríteni.

A belterületbe vonás engedélyezésére vonatkozó külön szabályok[152]

15. § (1)[153] A belterületbe vonás esetén a 9-13. §-ban foglaltakat az (1a)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)[154] A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a belterületbe vonás iránti kérelem olyan földrészletet is tartalmaz, amelynek végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.

(2)[155] Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell az érintett földrészletek helyrajzi számait, a területnagyságot, és a területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntést, valamint a településrendezési terv kivonatát. A kérelemben az önkormányzatnak nyilatkozatnia kell arról, miszerint a kérelemben megjelölt földrészletek a kérelemben megjelölt célra 4 éven belül ténylegesen felhasználásra kerülnek.

(3)[156] Külterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe.

(4) Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.

(5)[157] El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,

a)[158] ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településrendezési tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez,

b) ha az olyan területfelhasználási célra irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható, vagy

c) ha a kérelemben és a képviselő-testületi döntésben megjelölt földrészletek nem azonosak.

(6)[159] Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során, valamint zártkerti ingatlannak a belterületbe vonása során a (2) bekezdés utolsó mondatát, a (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit, továbbá a 11. § (2) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni.

(7)[160] Ha a földrészlet belterületbe vonási eljárásának a megindítását az önkormányzatnál természetes személy kezdeményezi saját tulajdonában álló ingatlana vonatkozásában abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatása biztosítására szolgáló lakóépületet létesítsen, a belterületbe vonás során a 11. § (2) bekezdésének első mondatában és az (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)[161] A (7) bekezdésben foglalt esetben az ingatlan természetes személy tulajdonosának saját, illetve közeli hozzátartozóinak lakhatása szempontjából az építésügyi tárgyú jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

(9)[162] A belterületbe vonás (7) bekezdésben rögzített esetében az önkormányzatnak - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - csatolnia a kell az ingatlan természetes személy tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan a saját tulajdonában áll, és azon saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatására kíván lakóépületet létesíteni.

(10)[163] Ha az ingatlan természetes személy tulajdonosa nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaknak, vele szemben a 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti földvédelmi bírság kiszabásának van helye.

(11)[164] A (10) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi bírság mértéke az 1. melléklet 4.1. pontjában meghatározott földvédelmi járulék ötszöröse.

15/A. §[165] Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, ezen engedély véglegessé válása napjával a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályát veszti, feltéve, hogy a 22. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalának napjáig nem állt be. A végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályának megszűnéséről a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozatban kell rendelkezni.

1. Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok[166]

15/B. § (1)[167] A cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez (a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) szükséges termőföld más célú hasznosításának engedélyezése esetén a 9-13. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet a külön törvény szerinti építtető, az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó (ezen alcímben a továbbiakban együtt: jogosult) nyújthat be. A kérelemnek - a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a tevékenység megszüntetését követően a terület helyreállításának, természeti környezetbe való visszahelyezésének tervezett módját.

(3)[168] Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával cél-kitermelőhely létesítése céljából az ásványi nyersanyag kitermelési, kinyerési, illetve a külfejtéses bányászati tevékenységgel érintett területet beruházási célterületté, vagy azt a beruházást, amelyre figyelemmel a célkitermelést végzik - a cél-kitermelőhellyel érintett termőföldterületek pontos lehatárolásával - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a célkitermelést pedig ahhoz közvetlenül kapcsolódónak nyilvánította.

(3a)[169] A földvédelmi eljárás során a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

(4)[170] A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - a (4a) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.

(4a)[171] A (4) bekezdés szerinti esetben akkor engedélyezhető a termőföld más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.

(5)[172] Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a cél-kitermelőhely megszüntetése esetére irányadó szabályok alapján kiadott véglegessé vált határozat előírásainak megfelelően úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(6)[173] Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 6/A. § (3) bekezdése szerinti földvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(7)[174] Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak véglegessé válását követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosítás elfogadásáról rendelkező határozatban szereplő, az újrahasznosítást követően kialakult termőföldre, annak minősége és aranykorona-értéke alapján az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.

Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó különös szabályok[175]

15/C. § (1)[176] A 9-13. §-ban foglaltakat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (a továbbiakban: kisajátítási célú kérelem) olyan földrészletet is tartalmaz, amely - a kisajátítási célú kérelemmel érintett - területének a végleges vagy időleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.

(3)[177] Ha ugyanazon földrészletnek azonos területére kisajátítási célú kérelem, valamint egyéb, végleges vagy időleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (ezen alcímben a továbbiakban: egyéni kérelem) is benyújtásra került, és az egyéni kérelmet az ingatlanügyi hatóság még nem bírálta el, az egyéni kérelemre induló eljárást az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem tárgyában született döntés véglegessé válásáig felfüggeszti.

(4)[178] Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelemre tekintettel az ingatlanügyi hatóság elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság az egyéni kérelem elutasításáról szóló döntésével egyidejűleg intézkedik az eljárás megindításáért befizetett igazgatási szolgáltatási díjnak az egyéni kérelmet benyújtó kérelmező részére történő visszafizetéséről, továbbá a döntésében tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy ha a kisajátítási eljárásban a kisajátítás iránti kérelmet elutasító véglegessé vált döntés születik, nincs akadálya annak, hogy az egyéni kérelmező a más célú hasznosítás iránti kérelmét ismételten benyújtsa.

(5)[179] Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet elutasítja, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelem elutasításáról szóló véglegessé vált döntés meghozatalát követően haladéktalanul elbírálja.

Más célú hasznosítás engedély nélkül

16. §[180] (1) A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha

a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy

b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.

(1a)[181] A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja.

(2)[182] Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Ellenkező bizonyításig igénybevevőnek a termőföld földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használója minősül. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.

(3)[183] Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett terület földhasználója a földhasználati nyilvántartás adatai alapján egyértelműen nem állapítható meg, úgy valamennyi földhasználót igénybevevőnek kell tekinteni. Ha a földrészletnek bejegyzett földhasználója nincs, és az érintett földrészlet közös tulajdonban áll valamennyi tulajdonost, vagy azon több személy haszonélvezeti joga áll fenn, valamennyi haszonélvezőt igénybevevőnek kell tekinteni.

(4)[184] Az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás megindításáról szóló értesítésben felhívja a (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy figyelmét az (5)-(12) bekezdésben foglaltakra.

(5)[185] A (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy az eljárás során igazolhatja, hogy a termőföldnek nem a tényleges igénybevevője és nyilatkozhat az igénybevevő személyéről.

(6)[186] Ha az igénybevevő személyének megállapítása eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyét a (2) és (3) bekezdés szerint kell megállapítani.

(7)[187] Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a (8) bekezdésben, vagy a 17. § (1d) bekezdésben meghatározott kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosítás folytatásához adott utólagos hozzájárulása a termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélynek minősül.

(8)[188] Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos hozzájárulása iránti kérelmét a (4) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő.

(9)[189] A végleges más célú hasznosítás utólagos hozzájárulása iránti kérelem előterjesztése esetén, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az ingatlanügyi hatóság - a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nyilatkozattételre hívja fel a tulajdonost vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt arról, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul-e. A tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs, több haszonélvező esetén valamennyi haszonélvező egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(10)[190] Engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az ingatlanügyi hatóság a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó végleges határozat beszerzése érdekében megkeresi a bányafelügyeletet. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére.

(11)[191] Az igénybe vevőt az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezi, ha az engedély nélküli igénybevétel megvalósításától az engedély nélküli más célú hasznosítás iránti eljárás megindításáig 10 év még nem telt el és

a) a (12) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a (9) bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem nyilatkozik, és a tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybe vevő sem nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, vagy

c)[192] az engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében nem áll rendelkezésre a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó véglegessé vált határozat.

(11a)[193]

(11b)[194] Nincs helye a (11) bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállításra kötelezésnek, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 3 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(11c)[195] Ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt és a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye, az ingatlanügyi hatóság megállapítja az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét, és az igénybevevőt a 24. § (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(11d)[196] Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt, a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye és a 24. § (3a) és (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság kiszabására sincs lehetőség.

(12)[197] Az igénybevevőnek a (8) bekezdésben meghatározott kérelme alapján a termőföld végleges más célú hasznosításának utólagos hozzájárulására akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésben meghatározott feltételei - a 16/A. § (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - egyébként fennállnak.

16/A. §[198] (1)[199] Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet teljes területén vagy annak egy részén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, és megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(2)[200]

(2a)[201]

(3)[202] Ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az engedély nélküli más célú hasznosítás tényére tekintet nélkül dönt a kisajátítási célú kérelemről. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást felfüggeszti a kisajátítási célú kérelem tárgyában született döntés véglegessé válásáig.

(4)[203] Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban a 17. § (1a) bekezdésben meghatározottak szerint az eredeti állapot helyreállításáról kell rendelkezni.

(5)[204] Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet végleges döntéssel elutasítja, az erről szóló véglegessé vált döntés meghozatalát követően az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az eljárást megindítja, illetve továbbfolytatja.

16/B. §[205]

17. §[206] (1)[207] Az eredeti állapot helyreállítását - határidő vagy határnap megjelölésével - az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el, és a határozatban foglaltak végrehajtását helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

(1a)[208] Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtottak be, és az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást végleges döntéssel engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának teljesítését határidő vagy határnap megjelölése nélkül, a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatállyal rendeli el.

(1b)[209] Ha a kisajátítás elrendeléséről véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.

(1c)[210] Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg[211]

a) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, vagy

b)[212] az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és dönt az utólagos hozzájárulásról.

(1d)[213] Az utólagos hozzájárulás megadására a 16. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az utólagos hozzájárulás iránti kérelmet az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdés szerinti határozat közlését követő 15 napon belül kell benyújtani.

(1e)[214] Az (1) bekezdésben és az (1c) bekezdés a) pontjában meghatározott határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(2)[215] Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását - annak elvégzését követő 8 napon belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. E kötelezettség teljesítését az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatban kell előírni.

(3)[216] A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén földvédelmi bírság és a termőföld más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetésére kötelezi az igénybevevőt. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.

(5)[217] Az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulásával egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és földvédelmi bírságról.

(6)[218] Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhelyhez való utólagos hozzájárulás esetében a 15/B. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

17/A. §[219] (1) Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos területen, valamint e területtel szomszédos további területeken történt engedély nélküli más célú hasznosítás következtében a kizárólag a tulajdonosi, illetve haszonélvezői hozzájárulás hiánya miatt termőföld eredeti állapot helyreállításának elrendelése esetén az igénybevevő kérelmezheti a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezését, ha e szomszédos területet vagy területeket

a) ugyanabból a közérdekű célból kisajátították, vagy e célból elidegenítették, és

b) a közérdekű célból történő kisajátítás, vagy e célból történő elidegenítés óta nem telt el egy év.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat az igénybevevőnek a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az ingatlanügyi hatóság - a termőföld más célú hasznosításához való hozzájárulás megadására irányuló eljárás lefolytatása nélkül - az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatának hatályon kívül helyezése mellett az engedély nélkül igénybevett termőföld más célú hasznosításának folytatásához hozzájárul, valamint rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.

17/B. §[220] (1) Ha az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a termőföld eredeti állapotának helyreállítását már elrendelte, de az igénybevevő a helyreállítást még nem végzete el vagy a 17. § (2) bekezdése szerint a helyreállítás elvégzését még nem jelentette be, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatának a teljesítését a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatályúvá módosítja.

(2)[221] Ha a kisajátítás elrendeléséről véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.

(3)[222] Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, valamint ezzel egyidejűleg az eredeti állapot helyreállítása teljesítésének függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását.

17/C. §[223] Ha az igénybevevő a 17. § (2) bekezdése alapján az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt elrendelt termőföld eredeti állapota helyreállításának elvégzését bejelentette, és a helyreállítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság még nem döntött, azonban az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a 17. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján - a 17. § (4) bekezdéstől eltérően - a termőföld eredeti állapota helyreállításának elfogadásáról szóló döntést hoz.

Az eredeti állapot helyreállítása végrehajtásának szabályai[224]

17/D. §[225] (1) Ha a kötelezett a termőföld eredeti állapotát nem állítja helyre az ezt elrendelő véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozatban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: végleges határozat) előírt határidőben, és ezért az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint az állami adó- és vámhatóság foganatosítja a végrehajtást, a 14. § (5)-(7) bekezdésében, a 14/A. § (9) bekezdés a) pontjában, a 17. § (1) és (4) bekezdésében, a 22. § (1) bekezdés b) és c) pont ca) alpontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának a végleges határozatában előírt módon történő teljesítését az állami adó- és vámhatóság az Avt. szerinti értesítése alapján - az értesítést követő 15 napon belül - megtartott helyszíni ellenőrzés alapján állapítja meg.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során tett megállapításairól feljegyzést készít, és azt a helyszíni ellenőrzést követő 8 napon belül átadja az állami adó- és vámhatóság részére.

(4) Ha az ingatlanügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az eredeti állapot helyreállítására nem a végleges határozatban előírtaknak megfelelően került sor, a feljegyzésnek tartalmaznia kell az elvégzendő szükséges további cselekmények leírását és a teljesítési határidőre vagy határnapra vonatkozó javaslatot.

(5) Ha a végrehajtási eljárásban a végleges határozatban előírtak szerint sor kerül az eredeti állapot helyreállására, az ingatlanügyi hatóság az állami adó- és vámhatóságnak az Avt. 124. §-a szerinti jegyzőkönyve alapján - a jegyzőkönyv közlését követő 8 napon belül - rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és - ha e törvény úgy rendelkezik - a földvédelmi bírság megfizetéséről.

A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja[226]

18. §[227] (1)[228] A kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az újrahasznosítási eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

19. §[229]

20. §[230]

A FÖLDVÉDELMI JÁRULÉK ÉS BÍRSÁG

A földvédelmi járulék

21. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni.

(2) A járulék mértékét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

(3)[231] Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása,

b)[232] vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése, ezek, valamint a meder rekonstrukciója, fejlesztése, üzemeltetése, vagy fenntartása, továbbá a védekezést követő helyreállítása,

c) közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete létesítése,

d) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása,

e) legfeljebb 2 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével járó állami vagy önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése,

f)[233] a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése,

g)[234]

h) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,

i) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése

j)[235] termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló - lehetőség szerint többcélú - állandó jellegű tározók létesítése és bővítése,

k)[236]

l)[237] csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése,

m)[238] kis teljesítményű erőmű építése

n)[239] állandó jellegű növényház létesítése

céljából engedélyezi.

(3a)[240] A (3) bekezdésben foglaltakon túl nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

a)[241] a külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő természetes személy tulajdonos (haszonélvező) részére, mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, legfeljebb 1000 m2 területnagyságú területre,

b)[242] természetes személy tulajdonos (haszonélvező) részére, legfeljebb 400 m2 nagyságú területre

engedélyezi.

(3b)[243] A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség nem illeti meg a természetes személy tulajdonost (haszonélvezőt), abban az esetben, ha a földrészleten engedély nélküli más célú hasznosítást valósított meg.

(3c)[244] A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) - közös tulajdonban álló földrészlet esetén egy tulajdonostársat - csak egyszer illeti meg. Ezen a címen - 10 éven belül - ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetve az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.

(3d)[245] A (3) bekezdés j) és l) pontjában meghatározott járulékmentesség megállapításához az ingatlanügyi hatóság a végleges vízjogi létesítési engedély beszerzése érdekében megkeresi a vízügyi hatóságot annak megállapítása érdekében, hogy a járulékmentesség alapjául szolgáló, a végleges más célú hasznosítás iránti kérelemben megjelölt cél, az igénybevétellel érintett terület és annak nagysága megegyezik-e a végleges vízjogi létesítési engedélyben foglaltakkal. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Eltérés esetén az igénybevevőt járulékmentesség nem illeti meg.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott talajvédelmet szolgáló létesítménynek minősül: a meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás létesítése.

(5)[246] A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott intézmény, létesítmény építése céljára engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély véglegessé válásának napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.

(6)[247] Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja köteles kérni - az építmény (létesítmény) végleges használatbavételi engedélye véglegessé válása napjától számított 30 napon belül -, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék fel a terület hasznosításának az engedélyben meghatározott korlátozása tényét. E kötelezettség megszegése, továbbá az engedélytől eltérő hasznosítás esetén a járulékot utólag, az engedélyező határozat véglegessé válása napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben kell megfizetni.

(7) Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja az (5) bekezdésben foglalt határidő leteltével köteles kérni az ingatlanügyi hatóságnál a (6) bekezdés szerinti korlátozás tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(8)[248]

(9)[249] Ha a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület nagysága a (3) bekezdés e) pontjában, valamint a (3a) bekezdésben meghatározott területnagyságot meghaladja, a kérelemben foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság után ki kell szabni a járulékot.

(10)[250] Az ingatlanügyi hatóság a járulékmentességről - a földrészlet és az engedély jogosultjának a határozatban szereplő adatairól - a járulék utólagos kiszabása céljából nyilvántartást vezet.

21/A. §[251] Az ingatlanügyi hatóság a 21. § (3) bekezdésben meghatározott járulékmentes más célú hasznosítások megvalósítását köteles ellenőrizni. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az igénybevevő a járulékmentes más célú hasznosítástól eltérő célra vette igénybe a termőföldet, az ingatlanügyi hatóság a 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint jár el.

22. § (1)[252] A járulék összegének megállapításáról

a) a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről,

b) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításnak elfogadásáról,

c) engedély nélküli más célú hasznosítás esetén

ca) az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,

cb)[253] az utólagos hozzájárulásról vagy

cc) a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről

szóló határozatban kell rendelkezni.

(2)[254]

(3) A járulék megfizetésére - a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve - az igénybevevőt kell kötelezni. Termőföld belterületbe vonása miatt a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

(4) A járulék teljes összegének megfizetése

a) végleges más célú hasznosítás esetén - a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve - az igénybevétel megkezdése napján,

b)[255] termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetőleg engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat véglegessé válását követő 30 napon belül,

c)[256] időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat véglegessé válását követő 30 napon belül

d)[257] a 14. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat véglegessé válását követő 30 napon belül

esedékes.

(4a)[258] Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, és az erről szóló határozat meghozatalának napjáig a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat alapján a 22. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége már beállt, a belterületbe vonás miatt a földvédelmi járulék összegét a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése miatt kiszabott véglegessé vált határozatban megállapított földvédelmi járulék összegével csökkentett mértékben kell megállapítani.

(5) A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.

(6)[259] Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya már lejárt, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.

(6a)[260] Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevő a (6) bekezdésben meghatározottak szerint kérheti a járulékkülönbözet visszafizetését, azzal, hogy a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.

(7)[261] A (6) és a (6a) bekezdés alkalmazásában a más célú hasznosítást akkor lehet megvalósítottnak tekinteni, ha a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló véglegessé vált határozattal érintett termőföld területe az ingatlan-nyilvántartás alapján már nem minősül termőföldnek.

(8)[262] Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. § (1) bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban

a) az engedélyező határozatban megállapított földvédelmi járulékot a fizetésre kötelezett befizette, és

b) a termőföld

ba) igénybevételére, illetve

bb)[263] belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak, beruházási terület, illetve beruházási célterület céljára történő engedélyezés esetén a művelésiág-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor,

a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.[264]

23. § (1) A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően

a)[265]

b) haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére

hasznosítják.

(2) A járulék 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más célra.

(3)[266]

A földvédelmi bírság

24. § (1)[267] Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki

a) elmulasztja

aa) a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,

ab) a mellékhasznosítási,

ac) az újrahasznosítási

kötelezettségét;

b) elmulasztja

ba) a művelési ág megváltozásának,

bb) a más célú hasznosítás megkezdésének,

bc) a tervezett újrahasznosítás,

bd) az újrahasznosítás elvégzésének,

be) az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének

bejelentését;

c) az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül valósította meg;

d) az ingatlanügyi hatóság felhívására nem csatolja be a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat;

e) az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet

ea) az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá;

eb) a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;

f) a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra;

g)[268] a 8/B. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(2)[269] Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról

a) az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,

b)[270] az utólagos hozzájárulásról,

c)[271] a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről, vagy

d)[272] a 16. § (11c) bekezdésében meghatározott döntésről

szóló határozatban kell rendelkezni.

(3) A bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve - ismételten is kiszabható.

(3a)[273] Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 1 év, illetve - a (3b) bekezdés kivételével - a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

(3b)[274] Az (1) bekezdés f) pontja alapján nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a 16. § (11) bekezdése szerinti elévülési időtartam elteltétől számított öt év eltelt.

(4)[275] Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti földvédelmi bírságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezővel szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat vagy a tulajdonosokat, illetve haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.

(5)[276] Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bb)-be) alpontja, valamint a c)-g) pontja szerinti földvédelmi bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyének megállapítására a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha több igénybevevő van, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége az igénybevevőket egyetemlegesen terheli.

25. § (1) A bírság mértékét e törvény 2. melléklete tartalmazza.

(2)[277] A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

25/A. §[278] Kizárt a figyelmeztetés alkalmazása

a) a 24. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott esetekben, ha az időszerű mezőgazdasági munkák már nem pótolhatóak;

b) a 24. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott esetben, ha az újrahasznosítás már megvalósult a mulasztásnak az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásának időpontjában;

c) a 24. § (1) bekezdés b) pont bb) és be) alpontjában, e) pont ea) alpontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben.

A földvédelmi járulékra és földvédelmi bírságra vonatkozó közös szabályok

26. § (1)[279] A járulékot és a bírságot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára kell befizetni.

(2)[280] A járulék a központi költségvetést illeti meg.

(3)[281]

(4)[282] Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról a 26/A. §-ban meghatározott nyilvántartást vezet (a továbbiakban: földvédelmi nyilvántartás).

(4a)[283] A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséhez a földügyért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A törléshez az ingatlanügyi hatóság kérelme alapján a földügyért felelős miniszter akkor járulhat hozzá, ha[284]

a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy

b)[285] az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárásban

ba) az eljárás nem vezetett eredményre,

bb) a végrehajtáshoz való jog elévült, vagy

bc) a tartozást az adóhatóság elengedte.

(4b)[286] Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.

(4b)[287]

(5)[288] Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott,

a) a 15/B. § (7) bekezdése szerinti esetben és az ott meghatározott határozatban a járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetése,

b) a járuléknak a 22. § (6), (6a) és (8) bekezdésén alapuló visszafizetése

iránti kérelemről - a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a földügyért felelős miniszter dönt.

(5a)[289] A (4a) és (5) bekezdés szerinti eljárásokban nincs helye sommás eljárásnak.

(6)[290] Ha a kérelem nem tartalmazza a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározott adatokat, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(7)[291] A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §-a szerinti visszautasításáról - ideértve azt az esetet is, ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra -, továbbá ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, vagy az Ákr. szerinti egyéb megszüntetési ok felmerülése esetén az eljárás megszüntetéséről az ingatlanügyi hatóság hoz döntést.

(8)[292] A 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő adattartalmú kérelem beérkezését, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás határidőben történő teljesítését követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart a

a) 15/B. § (7) bekezdésén alapuló kérelem esetén az újrahasznosítás elfogadásáról,

b) 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről,

c) 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről

szóló véglegessé vált határozatban szereplő földrészleteken.[293]

(9)[294] A helyszíni szemlét követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság a kérelmet - a (10), illetve a (11) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt - felterjeszti döntésre a földügyért felelős miniszter részére.

(10)[295] Az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:

a) a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban

aa) a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat hitelesített másolatát;

ab) a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését igazoló okiratot;

b) az újrahasznosítás elfogadásáról szóló végleges ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát, és

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hitelesített másolatát.

(11)[296] Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:

a)[297] a járulék megfizetését igazoló okiratot;

b)[298] a 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló, valamint a más célú hasznosítási engedélyt hatályon kívül helyező véglegessé vált határozat hitelesített másolatát;

c)[299] az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hitelesített másolatát.

(12)[300] Ha a miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kérelemnek helyt ad, a kifizetést átutalással kell teljesíteni.

26/A. §[301] (1) Az ingatlanügyi hatóság a földügyi szakigazgatás információs rendszerében egységes nyilvántartásként vezeti a 21. § (10) bekezdés, valamint a 26. § (4) bekezdés szerinti földvédelmi nyilvántartást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a járulékmentességet élvező, valamint a járulék és bírság megfizetésére kötelezett igénybevevő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő)

aa) természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

ab) nem természetes személy esetén megnevezését, statisztikai azonosítóját és székhelyét;

b) az érintett földrészlet(ek) megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);

c) a más célú hasznosítással érintett területet földrészletenkénti, azon belül művelési ág és minőségi osztály szerinti bontásban;

d) a járulékmentességet, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát és véglegessé válásának időpontját;

e) a járulékmentesség, illetve a fizetési kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló eljárás megnevezését;

f) a fizetési kötelezettség típusát és a fizetendő összeget, járulékmentesség esetén a mentességet megalapozó igénybevétel megnevezését;

g) a termőföld más célú hasznosítása megkezdésének napját;

h) a fizetési határidőt;

i) a befizetés időpontját;

j) fizetési kötelezettség elmaradása esetén a végrehajtási eljárás megindításának napját;

k) mentesség esetén annak feltüntetését, ha a 21/A. § szerinti eljárás lefolytatására került sor.

(2a)[302] Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott

a) végleges más célú hasznosítást engedélyező határozattal érintett, vagy

b) engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban kiadott utólagos engedélyben szereplő

termőföldekről minőségi osztály szerinti bontásban, a 4. melléklet szerinti adattartalommal.

(2b)[303] Az ingatlanügyi hatóság az (1) és a (2a) bekezdés szerinti nyilvántartásokon kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott időleges más célú hasznosítást engedélyező határozatokról az 5. melléklet szerinti adattartalommal.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett igénybevevő azonosítása céljából az ingatlanügyi hatóság jogosult kezelni az igénybevevőnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait.

(4) Az ingatlanügyi hatóság jogosult a járulék és bírság nyilvántartás vezetése céljából

a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdonilap-másolat adatainak,

b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználatilap-másolat adatainak

felhasználására.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől természetes személyazonosító adatok, illetve lakcím alapján a természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt adatokat.

(6) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat kizárólag az e törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokat a Földforgalmi tv. 27. § (2) bekezdésében és 53. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesíthetősége érdekében, az abban meghatározott időtartamig jogosult kezelni.

FÖLDMINŐSÍTÉS

27. §[304] (1)[305] A földminősítési eljárás az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott azon eljárás, amelynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága, valamint minősége megállapításra kerül. A földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozatot a földrészlet megváltozott adatainak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelemben lehet megtámadni.

(2)[306] A hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.

(3)[307] A földminősítést e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szabályai szerint kell végrehajtani.

28. §[308] A termőföldek minőségének megállapítása az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt becslőjárásoknak és osztályozási vidékeknek megfelelően, a járási és községi mintatérhálózat alapján osztályba sorozással történik.

29. §[309] Az osztályba sorozás során a termőföld minőségeként a földterület minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét kell meghatározni.

30. § (1) A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság, szükség esetén, határozatban rendelheti el.

(2)[310] A földminősítési munka végzése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.

(2a)[311] Ha a (2) bekezdés szerinti földminősítő igazolvány kiadásának - a szakképzettség hiányát ide nem értve - akadálya van, úgy annak kibocsátásáig a jogosult részére ideiglenes igazolvány adható ki. Az ideiglenes földminősítő igazolvány a földminősítő igazolvány kibocsátásáig hatályos. Az ideiglenes földminősítő igazolvány kiállítására is a (2) bekezdésben megjelölt szerv jogosult.

(3) A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.

(4) A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.

A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja[312]

30/A. §[313] (1)[314] A kérelemre induló földminősítési eljárásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege nem lehet több 220.000 forintnál.

(2) Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya

a) újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,

b) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,

c) az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként - legfeljebb 3 éven belül - szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,

d)[315]

e)[316] az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik.

30/B. §[317]

A földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog

30/C. § (1)[318] A földminősítési mintaterek által elfoglalt területre - mintaterenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - az államot e törvény erejénél fogva használati jog illeti meg. A használati jog a mintatér megszűnését megállapító határozat véglegessé válásáig marad fenn.

(2)[319] A használati jogot az ingatlanügyi hatóság földminősítési mintateret kijelölő, vagy a földminősítési mintatér földrészleten való elhelyezkedését megállapító végleges határozata alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, illetve a mintatér megszűnését megállapító végleges határozata alapján kell onnan törölni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja.

(3) A tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott használati joggal összefüggésben kártalanítás nem illeti meg.

III. Fejezet

A TALAJVÉDELEM

31. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) földhasználó: a következő sorrendben az a természetes személy vagy szervezet, aki (amely)

aa) a földhasználati nyilvántartásban földhasználóként került bejegyzésre, vagy a külön törvény szerinti földhasználati bejelentési kötelezettség hiányában földhasználatra jogosító érvényes szerződés vagy haszonélvezet alapján a földet használja,

továbbá

ab) az aa) pontban írtak hiányában a tulajdonos;

b) beruházás: a számvitelről szóló törvény szerint termőföldön megvalósuló, vagy arra hatást gyakorló tevékenység;

c) beruházó: a beruházási tevékenység engedélyese, a beruházás megvalósulását követően az üzemeltető.

(2)[320]

A talajvédelmi hatóság feladatai

32. § (1)[321] A termőföldek talajvédelmével kapcsolatos talajvédelmi hatósági és egyéb állami feladatokat a földügyért felelős miniszter a talajvédelmi hatóság útján látja el.

(2)[322] A talajvédelmi hatóság a hatósági feladatok ellátása érdekében, különös tekintettel az agrártámogatások ellenőrzésére, valamint a gazdálkodási tevékenység talajra gyakorolt hatásainak vizsgálatára, kialakítja és működteti a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist.

(2a)[323] A talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi vizsgálatok eredményeiről a talajvédelmi hatóság erre a célra létrehozott elektronikus felületén adatot szolgáltatnak a (2) bekezdés szerinti adatbázisba, átadva a mintavevő, a megrendelő és - ha a megrendelő és a minta tulajdonosa eltér egymástól - a minta tulajdonosának személyes adatok körébe tartozó adatai közül az érintett nevét és címét.

(3)[324] A talajvédelmi hatóság az általa e törvény alapján nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

(4)[325] A talajvédelmi hatóság a (2a) bekezdés szerint nyilvántartott személyes adatokat 5 évig őrzi meg.

33. § (1) Az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (a továbbiakban: TIM) működtet.

(2) A TIM az ország egész területére kiterjed művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül.

(3) A TIM működtetéséhez szükséges monitoring tevékenységet az érintett ingatlan földhasználója, kezelője, tulajdonosa tűrni köteles. A monitoring tevékenységgel kapcsolatos munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell.

(4) A monitoring-tevékenységgel összefüggő munkát végzőnek erre való jogosultságát igazolnia kell.

(5) A monitoring-tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatja.

(6) A TIM adatai közérdekű adatnak minősülnek.

34. § (1) Az állam a mérések, megfigyelések, és ellenőrzések tapasztalatai alapján gondoskodik a termőföld minőségének romlását megelőző országos jogi, gazdasági és műszaki szabályozó, illetve ösztönző rendszer kialakításáról.

(2) A termőföld talaját veszélyeztető talajdegradációs folyamatok megelőzésével, illetve az ezek következtében kialakult kedvezőtlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet az állam anyagilag támogatja.

(3) Az állam gondoskodik a környezetkímélő és a termőföld minőségromlását megelőző, továbbá minőségét javító technológiák kidolgozásáról, ezek elterjesztéséről és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásáról.

(4) Az állam gondoskodik a földhasználók és beruházók rendszeres szakmai információkkal való ellátásáról a talajvédelmi kötelezettségek betartása, valamint a talajvédő és környezetkímélő gazdálkodás elősegítése, illetve a talajok minőségromlásának megelőzése, továbbá minőségjavítás céljából.

(5)[326]

A talajvédő termőföldhasználat

35. § A földhasználó a 36-42. §-okban foglaltak szerint a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet köteles folytatni.

36. § (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles

a) szántó művelési ágú földrészleten

aa) a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és

ab) olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy

ac) szintvonalas művelést folytatni;

b) ültetvény területen

ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy

bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;

c) rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészleten

ca) fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint

cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése sem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles

a) a művelési ágat megváltoztatni, vagy

b) gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni, vagy

c) talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni.

(3) Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni.

37. § A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon a termesztett növény igényére tekintettel

a) nem savanyító hatású műtrágyát kell használni vagy a savanyító hatású műtrágyát megfelelő meszező anyaggal együtt kell alkalmazni,

b) mésztrágyázást vagy

c) talajjavítást kell végezni.

38. § A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár.

39. § (1) A földhasználónak

a) a talajkímélő művelési módok alkalmazásával,

b) vetésváltás alkalmazásával,

c) másodvetésű vagy köztes növény termesztésével,

d) a tarlómaradványok hasznosításával,

e) szerves anyagok kijuttatásával,

f) a humuszos termőréteg megőrzésével

kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása.

40. § A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását.

41. § A földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.

42. § A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.

A beruházással, üzemeltetéssel és egyéb tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek

43. § (1) Beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

(2) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(3) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

44. § (1) A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell.

(2) A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg.

(3) Amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható.

(4) A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni.

Egyéb kötelezettségek

45. § A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását biztosítani kell.

46. § A termőföldként nyilvántartott földrészletek megosztásánál vagy összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak.

47. § A földhasználó és a beruházó köteles a talaj védelmével kapcsolatos tevékenysége dokumentumait 5 évig megőrizni.

48. § (1) Termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos.

(2) A 36-42. §-okban meghatározott termőföld használaton, valamint a 43. §-ban írt beruházási, üzemeltetési tevékenységen túl termőföldön bármely egyéb tevékenység csak úgy folytatható, hogy az, vagy annak hatása az érintett és a környező termőföld minőségében, továbbá a vizekben kárt ne okozzon.

(3) A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.

48/A. §[327] A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők, valamint állattartást - a magánszemélyek háztartási igényeit jogszabályban rögzített mértéket meghaladóan - végző természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint, elektronikus úton kötelesek teljesíteni.

Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek

49. §[328] (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) szennyvíz, szennyvíziszap, valamint kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásához,

b) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,

c) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat,

d) szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet:

a) a talajjavítás,

b) a mezőgazdasági célú tereprendezés,

c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozás, létesítmény megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe,

d) a hígtrágya termőföldön történő felhasználása, ide nem értve az állattartás során keletkező egyéb szerves trágya felhasználását,

e) talajjavító mederanyag termőföldön történő felhasználása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, melynek letelte után a talajvédelmi terv készítésének szabályairól szóló rendelet szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján a tevékenység ismételten engedélyezhető ötévi időtartamra.

(4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv is szükséges.

(5) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti egyszerűsített talajvédelmi terv szükséges.

(6) A (2) bekezdésben foglalt tevékenységek a bejelentést követően a talajvédelmi terv érvényességi idejéig folytathatóak, ezt követően a talajvédelmi terv készítésének szabályairól szóló rendelet szerinti ellenőrző vizsgálatokat kell végezni.

(7)[329] A (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi tervet, a (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentéshez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell az egyszerűsített talajvédelmi tervet, továbbá a (2) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges.

(8) Az (1) bekezdés a)-d) és a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek[330]

a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,

b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,

c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó

hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez vagy bejelentéséhez.

(9) A (2) bekezdés a) és d) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, a tevékenység bejelentéséhez mellékelni kell a földhasználó hozzájáruló nyilatkozatát.

(10) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.

50. §[331] (1)[332] A talajvédelmi hatóság az engedélyezési és a bejelentési eljárások során az e törvényben foglalt talajvédelmi előírásokat érvényesíti.

(2) A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:

a)[333]

b)[334] humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű tevékenység megvalósítása,

c)[335] az ültetvénytelepítéshez, beleértve az 59. § (1) bekezdésében meghatározott ültetvények esetében a termőföldnek nem minősülő ingatlanon való telepítést is,

d)[336] a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz, valamint a termőföld eredeti állapotának helyreállításához, ha az érintett teljes terület meghaladja a 400 m2 területnagyságot, vagy vonalas létesítmények esetében az 500 métert,

e) öntözéshez,

f) mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,

g) erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.

h)[337] a tisztított kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásához, valamint a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó kommunális szennyvíztisztító telepeken keletkező, az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti visszanyert víz mezőgazdasági öntözési célú felhasználásához.

50/A. §[338]

50/B. §[339] Öntözési tevékenység esetén az ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság dönt arról, hogy továbbra is fennállnak-e az öntözés folytatásának talajvédelmi feltételei.

51. §[340] A 49-50/A. §-ban említett hatósági eljárásokhoz szükséges talajvédelmi tervet az ügyfélnek kell beszereznie.

51/A. §[341] (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály talajvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a talajvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait és a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3)[342] A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza a szakértő:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakcímét,

c) elérhetőségét,

d) iskolai végzettségét, az oklevelet kiállító intézmény megnevezését, helyét, valamint az oklevél számát és keltét,

e) gyakorlatának helyét, időtartamát,

f) talajvédelmi szakterületeinek megjelölését,

g) a talajvédelmi hatóság által megadott nyilvántartási számát.

(4)[343] A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

51/B. §[344] (1) A talajvédelmi hatóság a talajvédelemi szakértői tevékenység végzését megtiltja, ha:

a) a talajvédelmi szakértő tevékenységét a bejelentés nélkül,

b) a talajvédelmi szakértő tevékenységét a nyilvántartásban foglalttól eltérő szakterületen

végzi.

(2)[345] A talajvédelmi hatóság törli a nyilvántartásból azt a személyt, aki a talajvédelmi szakértői tevékenység során nem tartja be a talajvédelmi terv készítésére vonatkozó előírásokat.

(3) A névjegyzékből való törlést követő 3. évben a szakértői tevékenység újra bejelenthető.

A talajvédelmi hatóság

52. §[346] Azon bejelentési eljárásokban, ahol jogszabály talajvédelmi terv benyújtását írja elő, az eljáró hatóság a bejelentést követő 3 napon belül értesíti a talajvédelmi hatóságot.

53. §[347] (1) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi felügyelő útján ellenőrzi:

a) az e törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését,

b) a talajvédelmi terv, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét, bejelentés megtörténtét,

c) az engedélyezési és a bejelentési eljárások esetén a tevékenység engedélyben, illetve a talajvédelmi tervben foglaltak szerinti betartását,

d) a termőföldhasználat jogszabályban meghatározott környezetvédelmi követelményeinek betartását.

(2) A talajvédelmi hatóság a termőföldet érintő eljárásokban a talajvédelmi terv benyújtását írhatja elő.

54. § A talajvédelmi hatóság az 53. §-ban meghatározott ellenőrzések során a kötelezettségek, illetve az engedélyben és a szakhatósági állásfoglalásban, és a talajvédelmi tervben előírtak megsértése esetén elrendeli:[348]

a) a jogsértő tevékenység, jogellenes állapot megszüntetését,

b) a talajvédelmi kötelezettség teljesítését.

Talajvédelmi járulék

55. § (1) Talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére

a) a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá

b) aki az a) pontban foglalt eseten kívül humuszos termőréteget távolít el.

(2) A talajvédelmi járulék mértéke

a) 1-2,5% humusztartalom esetén 150 Ft/m3,

b) 2,5% fölötti humusztartalom esetén 250 Ft/m3.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti humuszos termőréteg eltávolítását észleli a talajvédelmi hatóság és nem állapítható meg kétséget kizáróan az érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységgel érintett terület után számított megkezdett hektáronként 100 000 forint.

(4) A talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, engedély alapján végzett tevékenység esetén, a talajvédelmi terv vagy a kiviteli terv tartalma alapján külön határozatban megállapítja a talajvédelmi járulékkal érintett humuszos termőréteg mennyiségét és a talajvédelmi járulék mértékét.

Talajvédelmi bírság

56. § (1) A talajvédelmi hatóság az e törvény

a) 36-41. §-aiban írt kötelezettségek megsértése,

b)[349] a 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése,

c)[350] a 49. §-ban foglalt engedélyben és bejelentésben vagy a bejelentéshez csatolt talajvédelmi tervben foglalt, valamint az egyéb engedélyben előírt talajvédelmi rendelkezéstől eltérően, továbbá a 49. § szerinti engedély vagy bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően folytatott tevékenység,

d)[351] 51/B. § (1) bekezdés a-b) pontja

esetén a 3. mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bírság olyan földrészletet érint, amelynek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy használatában nem megosztott közös tulajdonban áll, a talajvédelmi bírság a földhasználókat vagy a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

57. § A talajvédelmi bírság fizetése nem mentesít a talajvédelmi járulék megfizetése alól. A talajvédelmi követelmények folyamatos megsértése esetén a talajvédelmi bírság ismételten kiszabható.

A talajvédelmi járulékra és bírságra vonatkozó közös szabályok

58. § (1)[352] A talajvédelmi járulékot, valamint a bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell befizetni a talajvédelmi hatóság számlájára.

(2) A talajvédelmi járulék, valamint a bírság fizetése alól felmentés nem adható.

(3)[353]

(4)[354] A talajvédelmi járulék és a talajvédelmi hatósági eljárásokhoz befizetett igazgatási szolgáltatási díj a talajvédelmi hatóság saját bevétele, melyet a 32-34. §-okban meghatározott feladatok ellátására kell fordítani.

(5)[355] A talajvédelmi hatóság a megfizetett talajvédelmi járulék valamint igazgatási szolgáltatási díj (4) bekezdésben meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a földügyért felelős minisztert.

IV. Fejezet

A GYÜMÖLCSTERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY-TELEPÍTÉS BEJELENTÉSE, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY KATASZTERI NYILVÁNTARTÁS[356]

Gyümölcstermőhelyi kataszter[357]

58/A. §[358] (1)[359] A gyümölcstermőhelyi kataszter a termesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiai minősítés alapján osztályba sorolt és térinformatikailag lehatárolt, 2500 m2 területnagyságot meghaladó földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amelyet a gyümölcstermőhelyi katasztert vezető szerv vezet. A gyümölcstermőhelyi kataszter a következő alapadatokat tartalmazza:

a) település,

b) helyrajzi szám,

c) alrészlet-megjelölés,

d) területnagyság,

e) termőhelyi besorolás.

(2)[360] Az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(3)[361] Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(4) A gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítása, valamint a kataszterből való törlés (a továbbiakban együttesen: gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás) iránti kérelmet a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervhez kell benyújtani.

(4a)[362] A gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárásban a kérelemhez öt évnél nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás is csatolható.

(5)[363] A gyümölcstermőhelyi kataszteri eljárásban a nyilvántartásba-vételi kérelemhez öt éven belül kiadott szakértői állásfoglalást kell csatolni.

(6) A települési önkormányzat - a tulajdonos hozzájárulásával - kezdeményezheti a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnél a gyümölcs termőhelyi kataszter módosítását vagy a kataszterből történő törlést, amennyiben

a) a gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás a településfejlesztési terveket, vagy

b) a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a gyümölcs termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület gyümölcs művelési ágban való hasznosítását

ellehetetleníti.

58/B. §[364] A gyümölcsültetvény-katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyet a szakértői vélemény alapján a következő osztályokba sorolja:[365]

a) I. osztályú, gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas termőhely,

b) II. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmas termőhely,

c) III. osztályú gyümölcstermesztésre feltételesen alkalmas termőhely,

d) IV. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmatlan termőhely.

58/C. §[366] A gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően

a) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;

b) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolással vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület

ba) fekvése szerinti település neve,

bb) helyrajzi száma,

bc) az érintett alrészlet jele; és

c) ha a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti

ca) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és

cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz

szükséges.

Gyümölcsültetvény-kataszter[367]

59. §[368] (1) A 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon - a kísérleti gyümölcsültetvény kivételével - a telepítési hatósághoz történt bejelentést, továbbá a telepítésre kerülő ültetvény telepítési hatóság általi nyilvántartásba vételét követően telepíthető.

(1a)[369] A telepítési hatóság a bejelentés tényéről értesíti a talajvédelmi hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telepítéshez a Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő gyümölcsfajta minősített ültetési anyaga telepíthető.

(3)[370] A telepítési szándék bejelentését követően a gyümölcsültetvény a talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.

(4) A gyümölcsültetvény telepítését, termőre fordulását, kivágását, illetve újratelepítését az (1) bekezdésben foglaltak szerint be kell jelenteni a telepítési hatósághoz.

(5) Kísérleti gyümölcsültetvény a telepítési hatóság engedélyével telepíthető.

60. §[371] A telepítési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint az 59. § (4) bekezdés szerinti bejelentéseket a helyszínen ellenőrizheti.

61. § (1)[372] A gyümölcsültetvény-kataszter az 59. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények tekintetében tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítési bejelentésének, telepítési engedélykérelmnek, a termőre fordulás és a kivágás bejelentésének, illetve egyéb termelői bejelentések adatait, valamint a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatok alapján a gyümölcsültetvények - 58/A. § (1) bekezdés a)-d) pont szerinti - azonosító adatait, valamint a gyümölcsültetvény használójának[373]

a) természetes személy esetén

aa) nevét,

ab) anyja nevét,

ac) születési helyét és idejét,

b) nem természetes személy esetén

ba) nevét,

bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

bc) székhelyét.

(1a)[374] Az ültetvény kataszter a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1b)[375] Az 58/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(2)[376] A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmazza a gyümölcsültetvény következő jellemzőit:[377]

a) jelleg,

b) telepítési jellemzők,

c) térállás, sor- és tőtávolság,

d) öntözőrendszer megléte,

e) művelésmód,

f) támrendszer,

g) telepítés ideje,

h) fajtamegoszlás,

i) alanyhasználat.

(3)[378] A gyümölcsültetvény-kataszter adattartalma egyedi azonosításra nem alkalmas módon, statisztikai feldolgozás céljából más szerv részére átadható.

62. §[379] A gyümölcsültetvény-katasztert a telepítési hatóság vezeti.

63. § (1)[380]

(2)[381] A gyümölcsültetvény használója a nyilvántartásba vételt követően, a telepítési hatóság által nyilvántartott személyes, vagy az ültetvényre vonatkozó bármely adatban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak.

(3)[382] A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az ültetvényhasználó kéri - a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a telepítési hatóságot.

64. § (1)[383] A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a telepítési hatóság a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi.

(2)[384] A telepítési hatóság - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve -[385]

a) 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvény-kataszterbe valótlan adatokat jelent be vagy az adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,

b)[386] 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvényt bejelentés vagy engedély nélkül, vagy a telepítési bejelentésben vagy engedélyben foglaltaktól eltérően telepíti.

(3)[387] A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti bírság ismételten kiszabható, amennyiben a megbírságolt a telepítési hatóság által megadott határidőn belül a kötelezettségének nem tesz eleget.

64/A. §[388] (1)[389] Amennyiben a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a telepítési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosának egyidejű értesítése mellett felszólítja, hogy tegyen eleget az 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettségének. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a telepítési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosát szólítja fel a gyümölcsültetvény művelési ágnak megfelelő hasznosítására.

(2) A gyümölcsültetvény használójának, illetve amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a tulajdonosnak hatvan napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítását megkezdte.

(3) Ha a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására a tulajdonos került felszólításra, a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozattétel helyett a tulajdonos bemutathatja a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására létrejött szerződést.

(4)[390] Ha az érintett földrészlet használója, illetve tulajdonosa a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén a gyümölcsültetvény művelését a nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi meg,

a)[391] a telepítési hatóság értesítése alapján az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szab ki, és

b)[392] a telepítési hatóság elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, amennyiben

ba) a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre; vagy

bb) a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.

(5)[393] Amennyiben a gyümölcsültetvény használója, illetve tulajdonosa kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a telepítési hatóság a gyümölcsültetvény használójának a költségére intézkedik a gyümölcsültetvény kivágásáról.

64/B. §[394]

V. Fejezet

HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

65. § (1) Ez a törvény - 18-20. §-ai kivételével - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) E törvény 18-20. §-ai 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

(3)[395]

65/A. §[396] E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

66. § (1)[397] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) az ingatlanügyi hatóságot vagy hatóságokat,

b) a talajvédelmi hatóságot vagy hatóságokat,

c) a telepítési hatóságot vagy hatóságokat,

d) a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervet.

(1a)[398] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a haváriával közvetlenül nem érintett termőföldnek a havária elhárítása érdekében történő igénybevételével okozott kár, továbbá a termőföld-tulajdonost terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségei megtérítésének,

b) a termőföld mennyiségi védelme tekintetében e törvényben szabályozott eljárások, valamint a földminősítési eljárás

c)[399] az agrofotovoltaikus erőmű létesítésének és üzemeltetésének földvédelemre vonatkozó

d)[400] a talajjavító mederanyag és a kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásának, valamint ennek bejelentése és engedélyezése

részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a földminősítés részletes szabályait,

b) a termőföld talajvédelmének egyes szabályait,

c) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályait,

d) a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményeit,

e) a komposztok mezőgazdasági felhasználásának és minősítési rendszerének részletes szabályait,

f)[401] gyümölcstermőhelyi kataszter részletes szabályait,

g)[402] a gyümölcsültetvény kataszter részletes szabályait, a kísérleti gyümölcsültetvény-telepítés engedélyezésének szabályait,

h)[403] a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

i)[404] a gyümölcs termőhelyi besoroláshoz szükséges szakértői tevékenység szabályait.

j)[405] a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázis működtetésére, valamint az adatbázisba történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

(3)[406] Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

a) a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint

b)[407] a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, vármegyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben

c)[408] a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

d)[409] a földvédelmi eljárás díjának mértékét, a befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben

e)[410] a földminősítési eljárás díjának mértékét, a befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben

kiadott rendeletben határozza meg.

67. §[411]

67. §[412] E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 21. § (3) bekezdés i) pontját a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

68. §[413] E törvénynek a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését megelőzően véglegessé vált termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozatok esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt e rendelkezés hatálybalépésétől kell számítani.

69. §[414]

70. §[415] A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. által 2013. december 31-ig vezetett Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter adatait, így a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik, 2014. június 30-ig átadja a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnek. Az átadott adatok a gyümölcs termőhelyi kataszter részét képezik.

71. §[416] A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 2015. július 31-ig átadja a telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott területalapú támogatási kérelmek gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.

72. §[417] E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2015. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított

a) 10. § (2) bekezdését,

b) 12. § (1a) bekezdését,

c) 13. § (2) bekezdését,

d) 15/C. §-át,

e) 16. § (4) bekezdését,

f) 16/A. § (3) és (4) bekezdését,

g) 17. § (1) és (1a)-(1e) bekezdését,

h) 17/B. és 17/C. §-át,

i) 22. § (1) bekezdését, és

j) 24. § (2) bekezdését

a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a Módtv2. hatálybalépését megelőzően véglegessé vált, a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatok esetében, továbbá a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.[418]

73. §[419]

74. §[420] (1) Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését megelőzően termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon telepített, 3000 m2-nél kisebb és 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvényt - a kísérleti gyümölcsültetvény kivételével - a telepítési hatósághoz a Módtv4. hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül be kell jelenteni a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A Módtv4. hatálybalépését megelőzően engedély nélkül telepített gyümölcsültetvény használója a Módtv4. hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül jogkövetkezmény alkalmazása nélkül bejelentheti a telepítési hatóságnak a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat.

74. §[421] (1) E törvénynek az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 5. § (1) bekezdését, 8/C. §-át, 10. § (2) bekezdés b), f) és g) pontját és 24. § (3a) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)[422] E törvénynek a Módtv4.-el megállapított 21. § (3) bekezdés m) pontját a Módtv4. hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban, illetve a 2017. június 23. napját követően véglegessé vált végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatok alapján még meg nem fizetett földvédelmi járulék egésze, vagy meg nem fizetett része tekintetében is alkalmazni kell.

75. §[423] (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 1/A. és 1/B. §-át, 2. § 14. pontját, 16. § (7)-(9) és (12) bekezdését, 17. § (1d) bekezdését, valamint 17. § (2)-(3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)[424] E törvénynek a Módtv5. által megállapított 16. § (7)-(9) és (12) bekezdését, valamint 17. § (1d) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlanügyi hatóság a 16. § (4) bekezdésében foglalt értesítést vagy a 17. § (1a) bekezdésében foglalt függő hatályú döntést a Módtv5. hatálybalépése napjáig még nem közölte az igénybevevővel.

76. §[425] A 9-13. § a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

77. §[426] Az 50. § (2) bekezdés h) pontja a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez[427]

A földvédelmi járulék mértéke

1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 60 000 forintot.[428]

2. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke háromezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 60 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente háromezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.[429]

3. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná vált.[430]

4. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításakor

4.1. a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás esetén a járulék számításánál az 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni;[431]

4.2. az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén a járulék számításánál a 2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

2. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez[432]

A földvédelmi bírság mértéke

1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 50 000 forintnál nem lehet kevesebb.[433]

2. A bírság

2.1. a 24. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben külterületen a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezer-hatszázszorosa, zártkertben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének háromezerszerese;[434]

2.2. a 24. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt esetekben 50 000 forint azzal, hogy a bírság összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani;[435]

2.3. a 24. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglalt esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél

a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;

b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.4. a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;

2.5. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben külterületi ingatlan tekintetében[436]

a) a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás és a 16. § (11c) bekezdés szerinti döntés esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.6. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben zártkerti ingatlan tekintetében[437]

a) a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás és a 16. § (11c) bekezdés szerinti döntés esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék négyszerese;

2.7. a 24. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezer-hatszázszorosa;[438]

2.8. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani.[439]

3. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez[440]

A talajvédelmi bírság mértéke

1. Amennyiben a talajvédelmi bírságot több, de egy eljárásban elbírált jogszabálysértés miatt is ki kell szabni, úgy az összeget akként kell megállapítani, hogy a figyelembe vehető bírság tételek közül a legsúlyosabb tétel összegét annak felével kell emelni.

2. Ha a 3-4., illetve a 8-10. pontok szerinti jogsértés nem egész hektárt érint, a bírság - figyelembe véve a bírság minimális mértékét is - az érintett terület nagyságával arányos.

3. A 36-40. §-ban - kivéve a 39. § (2) bekezdésében - írt kötelezettségek be nem tartása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 30.000 forint, de a bírság összege legalább 60.000 forint.

4. A 2. ponttól eltérően a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1.000.000 forint, de a bírság összege legalább 500 000 forint.

5. A 41. §-ban írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50.000 forint.

6. A 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke legalább 100.000 Ft.

7. A 49. § (1) bekezdés szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása, illetve az 49. § (2) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli, vagy a bejelentéstől eltérően folytatott tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 150.000 forint, de a bírság összege legalább 150 000 forint.

8. A 51/B §. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság összege mértéke 500.000-1.000.000 forint.

9. A 51/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a talajvédelmi bírság mértéke 100.000-1.000.000 forint.

10. A jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50.000 forint, de a bírság összege legalább 100.000 forint.

4. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez[441]

A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

1. település;

2. fekvés;

3. helyrajzi szám;

4. alrészlet jel;

5. művelési ág;

6. minőségi osztály;

7. igénybe venni engedélyezett terület térmértéke (ha);

8. igénybe venni engedélyezett terület AK értéke;

9. annak megjelölése, hogy az igénybe vett terület átlagosnál jobb minőségű-e;

10. az igénybevétel célja az alábbi kategóriák szerinti besorolással:

10.1. cél-kitermelőhely, anyagnyerőhely és külfejtéses bányászati tevékenység,[442]

10.2. egyéb bányászati tevékenység,

10.3. belterületbe vonás,

10.4. energiatermeléssel kapcsolatos beruházás,

10.5. infrastrukturális beruházás,

10.6. ipari beruházás,

10.7. kereskedelmi és szolgáltató célú beruházás,

10.8. lakóingatlan, szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése,

10.9. mezőgazdasági célú beruházás,

10.10. egyéb;

11. annak megjelölése, hogy a beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította-e;

12. annak megjelölése, hogy a területet a Kormány beruházási célterületté nyilvánította-e;

13. a földvédelmi engedély típusa - végleges más célú hasznosítást engedélyező határozat vagy az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban hozott utólagos engedélyező határozat;

14. az engedélyező határozat száma;

15. az engedély véglegessé válásának időpontja;

16. az engedély hatályon kívül helyezésének időpontja.

5. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez[443]

A 26/A. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

1. település;

2. fekvés;

3. helyrajzi szám;

4. alrészlet jel;

5. művelési ág;

6. minőségi osztály;

7. igénybe venni engedélyezett terület térmértéke (ha);

8. igénybe venni engedélyezett terület AK értéke;

9. az engedélyező határozat száma;

10. az engedély véglegessé válásának időpontja;

11. az engedély időtartama;

12. az engedély hatályon kívül helyezésének időpontja;

13. az igénybevétel megkezdésének napja;

14. az eredeti állapot helyreállítása bejelentésének napja;

15. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról rendelkező határozat száma;

16. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról rendelkező határozat véglegessé válásának napja.