A Szolnoki Törvényszék P.20860/2018/26. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 191. §, 192. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 148. §] Bíró: Szántóné dr. Laczay Erika

Szolnoki Törvényszék

8.P.20.860/2018/26. szám

A Szolnoki Törvényszék, dr. Tekse Ilona pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek - a dr. Mosonyi Csaba ügyvéd által képviselt 'alperes neve' alperes ellen - sérelemdíj megfizetése iránti perében meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesi keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 317.500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját és a le nem rótt 300.000 (háromszázezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet elektronikus úton, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a becsatolt iratok, a felperes személyes nyilatkozata, valamint a tanúk vallomása alapján az alábbi

tényállást

állapította meg:

közjegyző neve közjegyző a 2009. március 26. napján kelt 54012/Ü/248/2009/5. számú hagyatékátadó végzésével a 2008. december 25. napján elhalálozott név 1 hagyatékát, ezen belül a hrsz 1 alatti, természetben cím 1 szám alatti ingatlan 2/32 tulajdoni illetőségét törvényes öröklés jogcímén, fejenként egyenlő 1/2-1/2 arányban átadta az örökhagyó gyermekeinek, név 2 és a felperesnek. A felperes és név 2 testvérek. Az ingatlannak társtulajdonosai rajtuk kívül név 3 és név 4 is.

városnév 1 Város Jegyzője a 2009. március 11. napján kelt 3718/2009. számú határozatában helyreállítási kötelezést írt elő a tulajdonostársak részére és nyilatkozattételre hívta fel őket. A felhívásra név 3 és név 4 tulajdonostársak úgy nyilatkoztak, hogy mivel az épület állaga nem teszi szükségessé az azonnali bontást, ezért a további örökösökkel megbeszélést folytattak a helyreállítás érdekében.

A felperes a 3718/2019. számú határozatra hivatkozva 2009. március 24. napján kelt és 2009. március 25. napján érkezett levelében panaszt tett az eljárás ellen. Előadta, hogy a lakóépület lebontásába nem egyezik bele azért, mert a lakóépülettel a hagyatéki tárgyalás után tervei vannak. Indokolásul előadta, hogy 2009. március 5-én ügyvédi tanácsra fordult a jegyzőhöz és szóban elmondta neki, hogy név 2 kizárta őt a tulajdonát képező ingatlanból még apjuk halála előtt. A jegyzőtől kért segítséget, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa. Kifejtette, hogy az ingatlan sorsának megoldására semmilyen megegyezés elől nem zárkózik el, de ahhoz elengedhetetlen megegyezni a ház többi tulajdonosával. Kezdéskor is ezt kérte a jegyzőtől, nem pedig az ingatlan lebontásának elrendelését. Hivatkozott arra is, hogy szeretné az ingatlannal kapcsolatos dolgokat családi ügyként kezelni, ugyanis a polgármesteri hivatalban többszöri bentjárásakor elhangzott, hogy ez családi ügy.

név 3 és név 4 tulajdonostársak a 2009. március 25. napján kelt és 2009. március 28. napján érkezett levelükben az alperesi hatóság felhívására úgy nyilatkoztak, hogy mivel az épület állaga nem teszi szükségessé az azonnali bontást és név 5 és felperes neve, mint további örökösökkel megbeszélést folytatnak a helyreállítás érdekében. Amennyiben az ingatlan közös megegyezés alapján eladásra kerülne, így a tovább felmerülő munkálatok az új tulajdonost terhelik.

A helyreállítási kötelezés iránti eljárásban a felperes 2009. augusztus 6. napján keltezett és 2009. augusztus 7. napján érkezett levelében többek között előadta, hogy az ingatlanból 2008. december 1. napja óta ki van zárva és tulajdonosi jogait nem tudja gyakorolni. Így senki ne kérje tőle, hogy a kötelességeit gyakorolja. Előadta, hogy ahhoz forduljanak ebben az ügyben, aki őt a mai napig a tulajdonosi jogainak gyakorlásában megakadályozza. Hivatkozott a régi Ptk. 191. § (1), (3) és (4) bekezdésére és egyben kérte, hogy 8 napon belül a birtokvédelmet rendelje el a hatóság a tulajdonostársával szemben, valamint, hogy a határozatot 3 napon belül a kötelezett hajtsa végre.

A felperes 2009. augusztus 6. napján kelt levelével kapcsolatosan az alperes a 2009. augusztus 25. napján kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy az építési hatóság által 2009. március 11-én kelt 3718/2009. számú kötelezés a levelében leírtakkal ellentétben nem bontási kötelezést, hanem helyreállítási kötelezést tartalmaz. A vonatkozó jogszabályok értelmében az ingatlan valamennyi tulajdonosa egyetemlegesen felelős az érintett ingatlan helyreállításáért. Kifejtette azt is, hogy az iratanyagból megállapítható, hogy a cím 1 szám alatti ingatlan esetében a birtokhoz való jogosultság is vitás, ebben az esetben a Ptk. 192. § (2) bekezdése értelmében a bírósághoz kell fordulni. Ezt követően a felperes 2009. augusztus 28. napján megjelent az alperes jegyzői irodájában és jegyzőkönyvbe a következőket nyilatkozta: Kérte az alperest, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a birtokvédelmi eljárást folytassa le tekintettel arra, hogy név 2 tulajdonostárs változatlanul nem teszi lehetővé a szülői házba történő bejutást. A jegyzőkönyv tanúsági szerint név 6 arról tájékoztatta a felperest, hogy a hatóságnak meg kell kísérelni egyezség létrehozását, majd a bizonyítási eljárást le kell folytatni. A felperes a jegyzőkönyvet helybenhagyólag aláírta.

Ezt követően birtokvédelmi eljárás indult 8953-18/2009. szám alatt. A jegyző a 2009. október 23. napján kelt határozatában név 2t kötelezte többek között arra, hogy az ingatlan udvarát tegye rendbe, illetőleg a felperesnek az ingatlan kulcsait adja át. Mivel név 2 a határozatban írtaknak nem tett eleget, 2009. november 19. napján a felperes ezt a tényt a városnév 1 Város Szabálysértési Hatóság hivatalos helyiségében bejelentette, erről jegyzőkönyv is készült. 2009. december 10. napján kelt kérelmében kérte továbbá a birtokvédelmi határozatban írtak végrehajtását. Az ügyben városnév 1 Város Jegyzője 2010. február 4. napján tartott meghallgatást, amelyen név 2 személyesen nem jelent meg, helyette név 7 ügyvéd járt el. A felperes nem vette át az ingatlan kulcsait az ügyvédtől arra hivatkozva, hogy a helyzet tisztázása érdekében szükséges lett volna a testvére személyes jelenléte is, és a helyszínen a kulcsokat bármikor átveszi tőle. A hatóság megkísérelte az ingatlan kulcsának átadását a felperes részére 2010. február 12-én is, aki erre nem volt hajlandó.