A Balassagyarmati Törvényszék P.20750/2015/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 4. §]

A ...Törvényszék ... (....) felperesnek - a ...Ügyvédi Iroda... (....) ügyvéd által képviselt ... Város Önkormányzata (....) I. rendű, a ... jogtanácsos által képviselt...Megyei Kormányhivatal (....) II. rendű, a ... Ügyvédi Iroda ... (...) ügyvéd által képviselt... Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (...) III. rendű, a ...(....) ügyvéd által képviselt ... Város Önkormányzata (...) IV. rendű, a ...(...) ügyvéd által képviselt ... Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (....) V. rendű, valamint ....Főváros Kormányhivatala (... szám) VI. rendű alperesek ellen, személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi, hogy fizessen meg az I., és III. rendű alperesek részére 15 napon belül egyetemlegesen 50.000,- (Ötvenezer) forint + Áfa, a II. rendű alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) forint, a IV-V. rendű alpereseknek egyetemlegesen 50.000,- (Ötvenezer) forint + Áfa, a VI. rendű alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget.

A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a... Ítélőtáblához címzett, a Balassagyarmati Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul.

A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el.

Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg:

A...Városi Bíróság ...számú ítéletével a... felperesnek ...alperes (jelen per felperese) ellen, gyermekelhelyezés iránt indított perében ítéletet hozott, mellyel a felek kapcsolatából 2007. október 24. napján született ...utónevű gyermeket a felperesnél helyezte el.

Kötelezte az alperest, hogy a gyermek tartására a felperesnek 2008. december 1. napjától kezdődően havonta előre 40.000,- Ft határozott összegű gyermektartásdíjat, míg 2010. augusztus 1. napjától kezdődően a főállásban elért jövedelmének a bérköltség terhére kifizetett összes munkabére 20%-át, de legalább 40.000,- Ft alapösszeget, valamint az érdekeltségi (rendelkezési, vagy más hasonló) alap terhére kifizetett egyéb juttatása 20%-át annak esedékességekor fizesse meg. Kötelezte továbbá a bíróság az alperest (jelen per felperesét), hogy a folyamatos gyermektartáson felül fizesse meg a felperesnek a 2008. december 1. és 2010. július 1. napja között lejárt és hátralékos 544.500,-Ft gyermektartásdíjat. Kimondta, hogy az ítélet a folyamatos gyermektartásdíj vonatkozásában fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

A bíróság az alperes (jelen per felperese) és a ... utónevű gyermek közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozta: az alperes jogosult a gyermeket minden páros héten szombaton 9,00 órától magával vinni, és 18,00 órára az anyához visszavinni, majd a gyermek 3. életévének betöltését követően minden páros héten szombaton 9,00 órától magával vinni, és vasárnap 18,00 órára a felpereshez visszavinni. Ezen kívül a gyermek 3. életévének betöltését követőn minden páratlan héten pénteken 16,00 órától - 19,00 óráig jogosult a gyermekkel lenni Gyömrőn, illetve a gyermek mindenkori tartózkodási helyén a településen belül. Kimondta, hogy a felperes köteles a gyermeket a fent megjelölt időpontban megfelelően felkészítve az alperesnek átadni, majd őt fogadni. Az alperest (jelen per felperesét) január 1. napjától kezdődően valamennyi intézményi szünet fele időtartamára rendkívüli kapcsolattartás illeti meg, melynek pontos időpontjáról és esetleges beosztásáról a felek minden naptári év május 31. napjáig kötelesek megállapodni, ennek hiányában az időpont a szünetek első fele. Karácsony, Húsvét és Pünkösd második napján 9,00 órától - 18,00 óráig jogosult az alperes a gyermekkel lenni. A gyermek átadásának és visszaadásának helye a felperes mindenkori tartózkodási helyének kapujában van.

A felek kötelesek a kapcsolattartás akadályáról a kezdő időpontot megelőzően legalább 48 órával hitelt érdemlő módon értesíteni egymást. Amennyiben a kapcsolattartás a felperesnél, illetve a gyermeknél felmerült ok miatt marad el, azt a következő hétvégén azonos időtartamban pótolni kötelesek. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét, és az alperes (jelen per felperese) viszontkeresetét elutasította.

A ...Megyei Bíróság mind másodfokú bíróság az ... számú ítéletével ezen ítélet fellebbezett részét helybenhagyta.

A... Városi Bíróság ... számú végzésével a 81. sorszámú ítéletet kijavította. Az alperes által fizetendő perköltség összege vonatkozásban. 91. sorszámú végzésével az alperes (jelen per felperese) ítélet kijavítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította.

Ezen végzést a ... Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság ... számú végzésével helybenhagyta. Ebben leszögezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor megállapította, hogy az alperes (jelen per felperese) kérelme nem alapos, miután az olyan elírásra vonatkozó utalást nem tartalmaz, amely a 81. számú ítélet kijavítására alapot adna. Helyesen utalt arra is, hogy a kapcsolattartás tárgyában nem állnak fenn az előzetes végrehajthatóság kimondásának a Pp.231.§-ában írt törvényi feltételei. Az alperes (jelen per felperese) az ítélet gyermekelhelyezésről szóló rendelkezése ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyből adódóan nyilvánvaló, hogy annak járulékos rendelkezése - a kapcsolattartásról szóló ítéleti döntés - sem emelkedett jogerőre. Kétségtelen, hogy önálló fellebbezés hiányában a másodfokú eljárás eredményeként az alperes (jelen per felperese) és a gyermek kapcsolattartására vonatkozó ítéleti döntés nem módosulhat. A kapcsolattartás a felülbírálat tárgyát csak feltételesen, abban az esetben képezheti, ha a gyermekelhelyezés tárgyában hozott ítéleti rendelkezés megváltoztatásra kerül, akkor ugyanis a felperes és a gyermek kapcsolattartásának szabályozása válik szükségessé, és az elsőfokú ítélet ebben a körben nem támadott rendelkezése, mint járulékos rendelkezés hatályát veszti. Tekintettel viszont arra, hogy a gyermekelhelyezésről szóló rendelkezés nem jogerős, az ahhoz kapcsolódó - attól függő - rendelkezés sem emelkedett jogerőre. Ebből következően az alperesnek (jelen per felperesének) jelenleg az ideiglenes intézkedés szerinti kapcsolattartási joga végrehajtható.

Az ítélet jogerőssé válásáig a kapcsolattartás végrehajtásában problémát okozott, hogy az anya az ideiglenes intézkedés szerint, míg az apa (jelen per felperese) az ítélet szerint kívánt kapcsolatot tartani. A végrehajtás elrendelése ügyében a... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal .... számú másodfokú végzésében 2011. január 14. napján érdemben helybenhagyta az elsőfokú gyámhivatal döntését abban, hogy megállapítható az apa (jelen per felperese) önhibája abban, hogy nem a végrehajtható ideiglenes intézkedésben foglalt kapcsolattartási rendet tartja be, hanem a nem jogerős ítélet szerint a gyermek 3. életévének betöltését követően a gyermeket nem szombaton 13,00 órára, hanem vasárnap 18,00 órára vitte vissza a gondozó szülőnek.