A Budapest Környéki Törvényszék P.25317/2010/77. számú határozata házastársi vagyonközösség megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 148. §] Bíró: Tóth Enikő

Budapest Környéki Törvényszék

22.P. 25.317/2010/77.

A Budapest Környéki Törvényszék dr. Kerényi Mihály párfogó ügyvéd (..........) által képviselt ....................... felperesnek - dr. Szegedi Ilona (................) ügyvéd által képviselt ..................... I. rendű, .................. II. rendű alperesek ellen házastársi vagyonközösség megosztása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az ingatlan-nyilvántartásban foglaltakkal szemben megállapítja, hogy a ............... .......... hrsz. alatt felvett, természetben ............... szám alatti, a felperes és az I. r. alperes 1/2-1/2 arányú tulajdonát képező ingatlan egészhez viszonyított 47/100 arányú tulajdoni illetőségét a felperes ............. született ..................., ........, anyja neve: .................), míg az 53/100 arányú tulajdonú illetőségét az I. r. alperes ................ született: ........, anyja neve: ................) szerezte meg vétel jogcímén.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a .......... Járási Földhivatalt ................hogy a fenti ingatlan vonatkozásában a felperes és az I. r. alperes tulajdoni hányadának módosulását a fenti rendelkezések szerint 47/100-53/100 arányban az ingatlan-nyilvántartáson vezesse át.

A bíróság elrendeli a ................. .......... hrsz. alatt felvett ingatlanon a felperes és az I. r. alperes között fennálló közös tulajdon árverési értékesítés útján történő megszüntetését. Az I. r. alperest az árverés útján történő értékesítés esetén azzal egyidejűleg kötelezi az ingatlan kiürítésére. Elhelyezéséről maga köteles godoskodni.

Az ingatlan legkisebb vételárát beköltözhető állapotban 7.900.000 (hétmillió-kilencszázezer) forintban állapítja meg. Az I. r. alperes beruházásainak értékét 300.000 (háromszázezer) forintban állapítja meg.

Az árverési vételárból a felperest 3.400.000 (hárommillió-négyszázezer) forint, az I. r. alperest 4.500.000 (négymillió-ötszázezer) forint illeti meg. A felek ugyanilyen arányban viselik az árverési értékesítéssel járó költségeket.

Ezt meghaladóan a felperesi keresetet és az I. r. alperesi viszontkeresetet elutasítja.

A bíróság a pertárgy értékét 3.618.000 (hárommillió-hatszáztizennyolcezer) forintban állapítja meg.

Kötelezi az I. r. alperest arra, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára felhívásra 108.540 (száznyolcezer-ötszáznegyven) forint le nem rótt illetéket. A felperest terhelő 108.540 forint le nem rótt eljárási illetéket és a szakértői díjat a Magyar Állam viseli. A peres felek ezt meghaladóan a költségeiket maguk viselni.

Az árverés időpontjában az ingatlanon még fennálló kölcsöntartozást a II. rendű alperes felé a peres felek 47-53 % arányban kötelesek viselni.

A II. r. alperest mindezek tűrésére kötelezni.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül e bíróságnál 4 példányban benyújtott, de a Fővárosi Ítélőtáblához intézett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s:

A bíróság a bizonyítási eljárás során a következő tényállást állapította meg:

A felperes és az I. r. alperes 1980-ban kötöttek házasságot. Az életközösségük 1997. március 27. napján ténylegesen megszakadt.