A Zalaegerszegi Törvényszék B.30/2010/8. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 25. §, 37. §, 41. §, 43. §, 53. §, 55. §, 83. §, 99. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 338. §] Bírók: Gergye Tamás, Sényi János, Szommer Lászlóné

Zala Megyei Bíróság

3.B.30/2010/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Zala Megyei Bíróság Zalaegerszegen, 2010. november 29. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A 2010. április 17. napjától 2010. április 19. napjáig őrizetben, 2010. április 19. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban lévő

Vádlott: (személyi adatok) vádlott

b ű n ö s : emberölés bűntettében (Btk.166.§.(1) bekezdés)

Ezért őt a bíróság 12 (tizenkettő) év börtönbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban eltöltött időt beszámítja.

Az eljárás során lefoglalt és a Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala által Bj.256/2010. szám alatt bevételezett, 1-14. sorszám alatt feltüntetett tárgyak lefoglalását a bíróság megszünteti, elrendeli azok megsemmisítését.

A bíróság kötelezi vádlottat az eljárás során felmerült 641.124.- (hatszáznegyvenegyezer-egyszázhuszonnégy) forint bűnügyi költség megfizetésére.

I N D O K O L Á S :

I.

A Zala Megyei Főügyészség B.889/2010/14. számú vádiratával vádlottal szemben a Btk.166.§.(1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő emberölés bűntette miatt emelt vádat.

II.

Vádlott elvált családi állapotú, élettársi kapcsolatban élt sértettel, kiskorú gyermek eltartásáról nem köteles gondoskodni, iskolai végzettség szakmunkásképző, szakképzettsége felszolgáló, bejelentett munkahelye nincsen, kertészeti alkalmi munkát végez, jövedelme ebből 60-70.000.- forint havonta, vagyontalan, büntetlen.

Elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, személyiségzavarban, szellemi leépülésben nem szenved és nem szenvedett a vádbeli cselekmény elkövetése idején sem. Alkoholt rendszeresen, túlzott mennyiségben fogyaszt, azonban addiktológiai, pszichiátriai korelőzménye nincsen. Kóros, vagy csökevényes kóros részegség fennállta nála nem állapítható meg. A szokványos ittasság okozta bódulattól eltekintve képes volt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson.

Intellektusa a normál övezetben átlagos, fokozott mértékű szellemi leépülés diagnosztizálható nála. Érzelmi élete sekélyes, kapcsolat nélküli kötődési magánnyal. Indulati életét agresszió telítődés határozza meg a kellő mértékű kontroll nélkül. Bizarr fordulatokat, mély regresszióra utaló jegyeket a pszichológiai tesztek nem jeleztek, realitás funkciói alapvetően megtartottak.

III.

Vádlott 16 éven át élt élettársi kapcsolatban sértettel. 2003. évben költöztek önkényesen a S. KFT és a Z. B. Zrt. telephelye mögötti gyümölcsösben található esőbeállóba, ott alakítottak ki maguknak egy faházat. Az épületet a terület tulajdonosainak hallgatólagos beleegyezésével használták. A vádlott és élettársa rendszeresen vállaltak elsősorban kertészeti jellegű alkalmi munkát. Az utóbbi években sértett megromlott egészségi állapota miatt nem tudott dolgozni, megélhetésüket a vádlott keresményéből biztosították,rendezett körülmények között éltek a fűthető faházban. Csekély jövedelmük ellenére mindketten italozó életmódot folytattak, ami tovább rontotta a sértett egészségi állapotát,aki cukorbetegsége, visszatérő rosszullétei miatt többször szorult kórházi kezelésre. Az élettársak ittas állapotban gyakran kiabáltak, szidalmazták egymást, Vádlott nem egyszer agresszív, erőszakos magatartást tanúsított a sértettel szemben.

2010. április 16. napján napközben a vádlott több kocsmában fogyasztott szeszesitalt, délutánra ittas állapotba került. Az estét egy hajléktalan, S. keresztnevű ismerőse társaságában töltötte, vele folytatta az italozást. Április 17-én a kora hajnali órákban tért haza, élettársa szóvá tette kimaradását, amit Vádlott rossz néven vett, a felek vitatkozni kezdtek. A szóváltás közben az ágyban hanyatt fekvő sértett fölé hajolt Vádlott, jobb kezével megragadta és legfeljebb közepes erővel néhány másodpercen át megszorította a sértett nyakát, aki megpróbálta lefejteni nyakáról a vádlott kezét, de védekezése eredménytelen maradt, Vádlott megfojtotta őt.

A vádlott ezután gyertyát gyújtott, kávét főzött, rágyújtott egy cigarettára és 03 óra 53 perckor értesítette a zalaegerszegi mentőállomást. A bejelentéskor azt közölte, hogy cukorbeteg 48 éves élettársa rosszul van, nem tud vele kommunikálni, szerinte bekómált.

A helyszínre érkező mentőorvos csak a halál beálltát tudta megállapítani és az irányadó előírásoknak megfelelően értesítette az ügyeletes orvost, a rendőrséget. A mentők távozása után az ügyeletes orvos a sértett nyakán hámsérüléseket észlelt, ezért igazságügyi orvosszakértő bevonására tett javaslatot.

sértett a halál bekövetkeztekor enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt, vérében 1,29 ezrelék, vizeletében 1,74 ezrelék volt az alkoholkoncentráció.

Vádlott vérében a 2010. április 17-én a vérvételek időpontjában 0,27-0,21 ezrelék volt az alkoholkoncentráció, a cselekmény időpontjára az alkoholos befolyásoltság mértékére visszaszámolás nem volt lehetséges.

A cselekménnyel összefüggésbe nem hozható külsérelmi nyomok mellett az áll területén, az állcsúcs alatt 2,5 cm-re kezdődő, egészen a pajzsporc felső éle közötti területig tartó, a két fejbiccentő izom elülső felszíne közötti területen sávszerű, foltos, vörös-lilás bőrelszíneződést, benne hám horzsolt, hám fosztott területeket, a nyak és az áll területén a bal oldalon további barnás-vörös hámhorzsolást, hámfosztást, a nyak bőrének elszíneződését, agyduzzanatot, az agy oldalkamrájának tágulatát, szív kissé zsíros elfajulását, mindkét tüdőfél jó közepes belégzés állapotának megfelelő képét, a tüdő mellhártya felszínei alatt a levegő futtathatóságát, a máj zsíros kötőszövetes elfajulását, pangásos bővérű lépet és veséket, a vesék idült elfajulását, vér csaknem folyékony állapotát, egyéb belszervi elváltozás hiányát, csontos váz ép voltát és a típusos helyeken megragadási nyomok hiányát rögzítette az igazságügyi orvosszakértői boncolás. A nyakon lévő sérülések idegenkezűek, a halál oka fulladás volt.

A fulladáshoz a nyaki lágy részek kézzel, vagy rugalmas, puha tárggyal (ruhával) történő leszorítása vezetett. A nyak lágy részeinek leszorítása közepesnél kisebb, legfeljebb közepes erővel történt, az annak során fellépő fulladás és a bekövetkezett halál között közvetlen ok-okozati összefüggés van. A nyaki lágy részek leszorítása eredményeként a reflexes szívmegállás és következményes fulladás véleményezhető.

IV.

A tényállást a bíróság a vádlott és tanú 7 tanú nyomozati vallomása, a kihallgatott tanúk vallomásai, az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a szakértők tárgyalási nyilatkozata, az igazságügyi pszichiáter, pszichológus szakértői vélemény, rendőri jelentések, helyszíni szemle jegyzőkönyv, a mentők értesítéséről rendelkezésre álló okirat, halottvizsgálati bizonyítvány, igazolás, a helyszíni halottszemle, helyszíni szemle jegyzőkönyv, fényképmellékletei, korszövettani, toxikológiai szakértői vélemények, a sértett betegségeiről rendelkezésre álló orvosi dokumentációk és az egyéb okiratok értékelése alapján állapította meg.