A Győri Ítélőtábla Bf.10/2011/9. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 166. §, 167. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 353. §, 371. §, 381. §] Bírók: Csák Csilla, Nagy Zoltán, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.10/2011/9. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2012. március 6. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Zala Megyei Bíróság 2010. november 29. napján kelt 3.B.30/2010/8. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban 40.731 (negyvenezer-hétszázharmincegy) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a vádlott visel.

I n d o k o l á s :

A Zala Megyei Bíróság a 3.B.30/2010/8. szám alatti ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 166.§ (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettében. Ezért 12 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést enyhítés érdekében.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában a halál okát tekintve a megyei bíróság ítéletének tényállását megalapozatlannak, felderítetlennek találta, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla tárgyalás keretében vegyen fel bizonyítást, hallgassa meg a szakértői véleményt adó szakértő párost az adott kérdésre nézve.

A fellebbviteli főügyészség indítványának helyt adva, az ítélőtábla a Be. 353.§-ának megfelelően bizonyítás felvételét rendelte el, a tárgyalásra megidézte a szakvéleményt készítő Sz-i Szakértői Iroda szakértőit, akik szakvéleményüket fenntartva, kérdésekre adott válaszukban egyértelműen megerősítették, hogy a sértett halálát fulladás okozta. Határozottan leszögezték, hogy a szakvéleményben írt reflexes szívmegállást ehhez képest nem vagylagos halálokként írták le, pusztán vizsgálták ennek lehetőségét is, az adott bonclelet alapján azonban típusos fulladásos halál jeleit találták az adott szervek vizsgálatakor. Ilyen elváltozásokat a reflexes szívmegállás esetében tapasztalni nem lehet. A szakértők határozott véleményt alkottak abban is, hogy a fulladásos halál bekövetkezéséhez jelen esetben a közepest legfeljebb elérő, de meg nem haladó, azonban hosszabb idejű leszorítás, megszorítás volt szükséges, mint amely a reflexes szívmegálláshoz vezethet. A reflexes szívmegállástól eltérően ugyanis a fulladásos halál bekövetkezéséhez nem elegendő néhány másodperces leszorítás. Kitértek arra is, hogy a sértett halálának bekövetkezésében egyéb sorsszerű megbetegedései rész-oki szereppel sem játszottak közre, fojtás nélkül sértett halála nem következett volna be.

A vádlott védője a felvett bizonyítás eredményeként az enyhítésre irányuló fellebbezést fenntartotta, ezen belül a cselekmény enyhébb minősítésére is indítványt tett. Álláspontja szerint ugyanis a rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy a vádlott hosszabb ideje élt élettársi kapcsolatban a sértettel, akit betegségének súlyosbodását követően ápolt és gondozott. A szándéka nyilvánvalóan nem irányulhatott a sértett megölésére. Az adott körülményekből összességében az a következtetés vonható le, hogy a vádlott szándéka testi sértésre irányult, a halál bekövetkezésében pedig tudatos gondatlanság terheli, így a cselekményt a védő a Btk. 170.§ (6) bekezdés II. fordulata szerinti halált okozó testi sértés bűntetteként kérte értékelni. Az enyhébb minősülésre és a vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság által feltárt enyhítő körülményekre figyelemmel a büntetés lényegesebb enyhítését indítványozta.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú tárgyaláson a bizonyítás eredményéhez képest az ítéleti tényállás kisebb fokú pontosítását kérte, azzal, hogy az ítélet 2. oldal alulról 3. bekezdéséből mellőzze az ítélőtábla azt a megállapítást, hogy a vádlott néhány másodpercen át szorította a sértett nyakát. A néhány másodperces elkövetési idő ugyanis álláspontja szerint a szakértők meghallgatását követően nem tartható, egyértelműen fulladás vezetett a sértett halálához, amelyhez a nyak hosszabb idejű leszorítására volt szükség, mely alatt a sértett védekezett is, így a vádlott tudatában fel kellett merülnie annak, hogy élettársa a szorítás következtében megfulladhat. Ennek ellenére nem tett semmit, hogy a belátható eredmény elmaradjon. Ezekből a körülményekből pedig az ölési cselekmény kapcsán a vádlott egyenes szándékára kell következtetni. Ennyiben is pontosítani kérte a fellebbviteli főügyészség képviselője a megyei bíróság ítéletének jogi indokolását. Foglalkozott végül az erős felindulásban elkövetett emberölés kérdéskörével is. Ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a Btk. 167.§-ában írt enyhébb megítélésű bűncselekmény megállapítására az adott körülmények közt nincs lehetőség. A vádlott vonatkozásában nem tárhatók fel olyan körülmények, amely a kétségtelenül bekövetkezett indulati állapotának erkölcsileg méltányolható okát adták volna.

A másodfokú tárgyaláson jelen lévő vádlott az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában élettársa megölése, pusztán odakapott a nyakához, aminek következtében annak halála szinte azonnal beállt.

A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348.§ /1/ bekezdésének megfelelően.

Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. Kihallgatta a vádlottat, tanúként azokat a személyeket, akiknek az üggyel kapcsolatosan bármilyen releváns információjuk volt, valamint figyelemmel volt az okirati bizonyítékokra is. A tárgyaláson meghallgatta a boncolást végző, majd a halál okára szakvéleményt adó Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Sz-i Intézetének szakvéleményt adó szakértői párosát is.