A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27189/2015/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 47. §] Bíró: Sándor Valter Pál

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... által képviselt felperesnek - ... által képviselt alperes ellen - fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 10.000.- Ft (tízezer) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására fizessen meg 30.000.- Ft (harmincezer) összegű feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A bíróság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az elsőfokú hatóság 2015. május 22-én a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzéséhez, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűréséhez, témavizsgálat keretében helyszíni ellenőrzést végzett a ... által üzemeltetett, .... található Szaküzletben. A hatósági ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, amelyben ... alkalmazott tett nyilatkozatot. A hatóság munkatársai próbavásárlást végeztek egy termékből 11.990.- Ft értékben. A gépi számla átadásra került, ezt követően az ellenőrök a kilétüket felfedték, a tételt sztornírozták, a vételárat visszakapták. Megállapításra került, hogy a ... csak továbbértékesíti a terméket a ... nevében. A termékhez átadott jótállási jegyen is a társaság neve került feltüntetésre, mint forgalmazó. A termék megvásárlásakor átadásra került a termék jótállási jegye, a vásárlást igazoló számla, illetve a termék dobozában megtalálható volt a magyar nyelvű használati, kezelési útmutató is. Megállapította a hatóság, hogy a jótállással kapcsolatos jogok tekintetében semmilyen tájékoztatást nem nyújtottak arról, hogy a jótállási idő hogyan módosul javítás, illetve csere esetén. Utalást nem tartalmaz a dokumentáció arra, hogy a javítással meghosszabbodik, még csere esetén újra indul. A termék használati, kezelési útmutatójában foglalt szavatossággal, jótállással összefüggő információk alapján megállapítható volt, hogy azok csak a gyártói korlátozott jótállásra vonatkoznak, így azt az ellenőrzés nem vette figyelembe. Egyéb olyan dokumentum, amelyben a jótállással összefüggő információk szerepeltek volna nem került átadásra, az nem áll rendelkezésre. A jegyzőkönyvhöz csatolásra került a jótállási jegy, a számla, a használati-kezelési útmutató és a gyártói jótállás. 2015. május 22. napján eljárás indult. Tájékoztatást kapott a felperes arról, hogy az ügyben nyilatkozattételi jog illeti meg.

Az elsőfokú hatóság be nem várva az esetleges nyilatkozatot a határozatot meghozta. Megállapította, hogy a jótállási jegy hiányos tartalommal való átadásával megsértette a felperes az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2009 (IX.22.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 3.§ (3) bekezdésében foglaltakat, mivel a jótállási jegyen nem tüntette fel a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit.

A felperessel szemben az elsőfokú hatóság a 2015. június 02. napján kelt, .... számú határozatával a felperes terhére 25.000.- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, kötelezte továbbá a felperest, hogy a termékekhez átadott jótállási jegyeken teljes körűen tüntesse fel a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azaz utaljon arra, hogy egy javítással a jótállási idő - a javítás idejével - meghosszabbodik, csere esetén pedig újból indul.

A fellebbezés alapján másodfokon eljárt alperes a 2015. augusztus 07. napján kelt, .... számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta.

A felperes a másodfokú határozattal szemben a törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő, kérve a határozat hatályon kívül helyezését, megváltoztatását, adott esetben a bírság mérséklését. A felperesi álláspont szerint az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 2.§ (1) - (3) bekezdésében, 3.§ (2) bekezdés b) pontjában, 50.§ (1) és (6) bekezdésében, 72.§ (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv) 47.§ -ban foglaltakat. Pernyertessége esetén kérte alperes perköltségben való marasztalását is. Keresetében hangsúlyozta, hogy a felperes a hatóság eljárás indításáról szóló végzésére, valamint a jegyzőkönyvre 2015. június 1-jén kelt és 2-án postázott nyilatkozattal élt. A helyszíni ellenőrzésen nem a felperes, hanem megbízott képviselő járt el. Az elsőfokú határozat az eljárást indító végzés keltét követő 4. napon került meghozatalra, nem vette figyelembe, a hatóság a társaság válaszát. Úgy hozta meg az elsőfokú határozatot, hogy a felperes nyilatkozattételi jogával érdemben nem tudott élni. Ez a rövid idő nem csak ésszerűtlen, hanem jogellenes is. Megfosztották a felperest attól, hogy érdemi nyilatkozatot tegyen.

Tévesen állítja az alperes, hogy sérült a Kormányrendelet 3.§ (3) bekezdése, mivel a felperes jótállási jegyén pontosan szerepelnek a jogszabály által meghatározott elemek. A felperesi álláspont a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben szabályozottakra is tekintettel hangsúlyozza, hogy a Kormányrendelet 5.§ (3) bekezdés c) pontja oly módon módosult, hogy kikerült a javítás idejével meghosszabbodásra vonatkozó rendelkezés, valamint a Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdése is kimondja, hogy az egyéves jótállási idő jogvesztő természetű. Ezt követően már csak kellék, illetve termék szavatosság áll fenn a forgalmazóval szemben. Nem sérültek a Kormányrendelet jótállási jegy tartalmára vonatkozó rendelkezései. A javítás időtartamával nem hosszabbodik meg a jótállás ideje. Alperesnek a Ptk. 6:17.§ (2) bekezdésére, valamint a 6:163.§ (4) bekezdésére történő hivatkozása téves, mivel a kötelező jótállás határideje jogvesztő, arra nem alkalmazhatóak a kellékszavatossági jogok elévülési szabályai.

Alperes a kereset elutasítását kérte a 2015. november 23. napján kelt nyilatkozatában. Álláspontja szerint a felperes keresete megalapozatlan, a határozat megalapozott. Az alperesi álláspont szerint a felperes által átadott jótállási jegy hiányos tartalmú volt a jótállási jogok tekintetében, sérült a Kormányrendelet 3.§ (3) bekezdésében foglalt előírás. Hangsúlyozta, hogy a termék javítással érintett időtartama kihatással van a termékre vonatkozó jótállási időre. Az alperesi álláspont szerint, hogyha a termék javítására kerül sor, úgy azaz időtartam, amíg a fogyasztó a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni nem számít bele a jótállási időbe.

A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta megalapozatlannak.