A Kúria Pfv.21619/2015/3. számú precedensképes határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság a személyesen eljáró felperes keresetét nem tisztázza és az elbírálásra nem alkalmas kereset felől dönt, a másodfokú bíróság pedig a felperes nyilatkozatait a felperes által vitatott módon értelmezve állapítja meg a kereseti kérelem lényegét és eltérő indokolás mellett hagyja helyben az elsőfokú ítéletet. 1952. III. Tv. 252. § (2), 1952. III. Tv. 275. § (4)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22291/2013/21., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21508/2014/5., *Kúria Pfv.21619/2015/3.*

***********

Pfv.IV.21.619/2015/3.szám

A Kúria a Dr. Benke Barnabás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Benke Barnabás ügyvéd) által képviselt felperesnek a Puskásné dr. Németh Márta jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 66.P.22.291/2013. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.508/2014/5/II. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 34. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet részben, a 373.000 (háromszázhetvenháromezer) forint és járulékai megfizetése iránti keresetet elutasító rendelkezését hatályában fenntartja, a felperes által az alperesnek fizetendő első- és másodfokú eljárási költség összegét összesen 50.000 (ötvenezer) forintban, az államnak megtérítendő első- és másodfokú eljárási illeték összegét összesen 89.500 (nyolcvankilencezer-ötszáz) forintban állapítja meg, ezt meghaladó részében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárási költségének összegét 20.000 (húszezer) forintban, a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összegét 980.000 (kilencszáznyolcvanezer) forintban állapítja meg.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes jogelődje 1992. július 16-án megvásárolta az eladótól az akkor még telekkönyvezetlen, .. szám alatti lakást 1.800.000 forint vételár ellenében. A szerződésben az eladó szavatolta az ingatlan per-, teher- és igénymentességét. A felperes jogelődje a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét 1992. november 24-én nyújtotta be a Fővárosi Kerületek Földhivatalához. A tulajdonjog bejegyzésére azonban csak a jogorvoslati eljárásokat követően 2001. október 25-én került sor az eredeti, 1992. július 22-i rangsorban.

A Mezőbank Rt. az eladóval az 1991. november 25-én kötött kölcsönszerződés alapján 1991. december 4-én jelzálog bejegyzése iránt kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz, amelyet a földhivatal iktatott és az ingatlan tulajdoni lapján széljegyként feltüntetett. A földhivatal 1993-ban hívta fel a jelzálogjogosultat, hogy az alapul szolgáló okiratot küldje meg, amelyet az teljesített. Ennek alapján a földhivatal az 1998. január 13-án kelt határozatával 3.000.000 forint és járulékai erejéig a jelzálogjogot az eredeti, 1991. december 4-i ranghellyel bejegyezte. A felperes jogelődje a jelzálogjog bejegyzéssel kapcsolatos eljárással összefüggésben fellebbezést terjesztett elő, amelyet az első- és másodfokú földhivatali eljárásban elutasítottak. A határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított eljárásban a Fővárosi Bíróság a 11.K.33.409/2003/12. számú ítéletében a földhivatal határozatait hatályon kívül helyezte és a földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt közigazgatási eljárásban a földhivatal a felperes jogorvoslati kérelmét mindkét fokon ismételten elutasította. A határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Bíróság az 1.K.32.930/2005/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.173/2006/12. számú határozatával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ezt követően a felperes jogelődje által a jelzálogjog törlése iránt indított perben a keresetlevelet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 17.P.85.635/2007. számú - a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 44.Pf.635/141/2009. számú ítéletével helybenhagyott - ítéletével elutasította.

A követelés behajtása érdekében indult végrehajtási eljárásban a felperes jogelődje által megvásárolt ingatlanra végrehajtási jog került feljegyzésre. A felperes a 2010. július 7-én kelt engedményezési szerződésben a jelzálogjog jogosultjától a követelést 7.000.000 forint értékben megvásárolta. A felperes jogelődje és a felperes között 2013. január 25-én a perbeli ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződés jött létre, amellyel a felperes az ingatlan tulajdonjogát a jogelődjétől megszerezte. A szerződésben a felek az ingatlan forgalmi értékét 9.800.000 forintban határozták meg és az okiratban a felperes jogelődje egyben engedményezte a földhivatallal szemben közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló követelését.

A felperes módosított keresetében a Ptk. 349. és 339. §-a alapján 9.800.000 forint és annak elsődlegesen 2009. április 27-étől, másodlagosan 2013. január 25-étől járó törvényes kamata, továbbá 373.000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Kereseti álláspontja szerint a földhivatal (alperes) a bejegyzésre vonatkozó jogszabályokat megsértve jegyezte be az ingatlan tulajdoni lapjára a jelzálogjogot. A jelzálogjogosult 1991-ben érkezett kérelme ugyanis az alapul szolgáló okiratot nem tartalmazta, ezért az alperes felhívására az 1993-ban történt hiánypótlásra tekintettel a jelzálog bejegyzési kérelem nem tarthatta volna meg az eredeti rangsort. A felperes jogelődjének az ingatlan forgalmi értékének elvesztésében megnyilvánuló kára akkor következett be, amikor a jelzálogjog törlése iránti keresetet elutasító, 2009. április 27-én meghozott jogerős ítélettel véglegessé vált, hogy az ingatlan a bejegyzett jelzálogjogtól nem volt mentesíthető. Másodlagosan a kár bekövetkezésének időpontja 2013. január 25-e, amikor a felperes jogelődje az ingatlan tulajdonjogát a jelzálogjog jogosultjának, a felperesnek átadta. A felperes káraként érvényesítette továbbá a jelzálogjog törlése érdekében indított peres eljárásokban általa lerótt eljárási illetékek összegét.