A Fővárosi Törvényszék G.40210/2009/25. számú határozata jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 27. §, 75. §, 81. §, 123. §, 141. §, 159. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 235. §, 236. §, 240. §, 488. §, 504. §] Bíró: Kaszap Tamás

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

6.G. 40.210/2009/25.

A beadványokban erre a számra kell hivatkozni.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság dr. Gyovai Tamás (felperesi képviselő címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Mocsai Gellért (alperesi képviselő címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződéses nyilatkozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta, majd kihirdette a külön íven megszövegezett

Í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy a peres felek között 2008. szeptember 11-én létrejött fuvarozási szerződésnek összesen 2.800,- euró többletköltség viselésére vonatkozó módosítása érvénytelen.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 826.406 (Nyolcszázhuszonhatezer-négyszázhat) Ft tőkét, és annak 2008. október 23-ától a kifizetés napjáig járó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét, és az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.112 (Harmincezer-száztizenkettő) Ft perköltséget, egyebekben az alperes viszontkeresetét és a felperes beszámítási kifogását elutasítja.

Az ítélet ellen a fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt kell e bíróságnál 5 példányban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálást kérhetik (1952. évi III. tv. 220.§-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja.)

I N D O K O L Á S:

2008. szeptember 2-án a felperes fuvarmegbízást adott az alperesnek 17 méter hosszú 15 tonna súlyú palló szállítására M.-ról B.-ba fix érkezési időpontra 3.840,- euró + áfa fuvardíj ellenében, mely tartalmazza az engedélyeket is. A megbízás két szállítmányra vonatkozott. A szeptember 11-ei visszaigazolásban az alperes a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kötötte ki késedelmi kamatként.

A felperes telephelyén vezetett kapuskönyv tanúbizonysága szerint az alperes perbeli két járműve 11:10 perckor, illetve 12:40 perckor hagyta el a felperes telephelyét. A fuvarozásról kiállított két CMR tanúbizonysága szerint az alperesi fuvaros a fuvarlevélen fenntartással nem élt.

2008. szeptember 12-én az alperes közölte a felperessel, hogy az áru méreteinek megváltozása miatt többletköltsége merült fel 1.980,- euró összegben, miután a 17 méter hosszú palló a valóságban 17,5 méter, és ez csak a felrakodás után derült ki. Közölte, hogy az áru továbbszállítását a többletköltség megfizetésével tudja vállalni, ha ez nem történik meg, úgy kérte az áru további sorsáról való gondoskodást.

2008. szeptember 12-én az alperes közölte a felperessel az áru méreteinek megváltozása miatti többletköltsége 820,- euró, miután a fuvarmegbízáson szerepelő 17 méter hosszú palló a valóságban 17,15 méter, és ez csak a felrakodás után derült ki. Közölte, hogy az áru továbbszállítását csak a többletköltségek megfizetésével tudja vállalni, és ha ez nem történik meg, úgy az áru további sorsáról a felperes gondoskodjék.

A két fax elküldésére 2008. szeptember 12-én 14:45 perckor került sor.

A felperes közölte az alperessel, hogy a 820 és 1980,- euró költséget elfogadja és szeptember 15-én utalja, kéri az előlegszámla megküldését.

2008. szeptember 22-én a M. közölte a felperessel, hogy információja szerint a 17,5x2,5x4 méter /40 tonna maximum súlyú túlméretes szerelvény engedély költsége R.-ban kb. 60,- euró, míg B.-ban kb. 90 euró közvetlenül a határon kiállítva. Közölte, hogy a 17 és a 17,5 méter közötti hosszúság ugyanabba a kategóriába esik, és engedélyköltsége is megegyezik.

2009. szeptember 22-én és szeptember 23-án október 22-ei és október 23-ai fizetési határidővel az alperes kiállította a felperesnek 1.093.591-1.093.591,- Ft-ra szóló nemzetköz fuvardíj számláját szeptember 18-i teljesítésére utalással.

2008. szeptember 25-én a felperes közölte az alperessel, hogy az alperes által közölt hosszúságbeli eltérés semmilyen tényleges többletköltséget nem vonhatott maga után, mivel újabb többletköltséggel járó engedély beszerzésére nem volt szükség, és más egyéb kiegészítő költségek sem merültek fel. Ezért a 820 és 1980,- euró, összesen 2.800,- euró megfizetését vállaló felperesi szerződési nyilatkozatát a Ptk. 210.§ (1), (3) és (4) bekezdéseire hivatkozással tévedésre, kölcsönös téves feltevésre, és megtévesztésre, jogellenes fenyegetésre hivatkozással megtámadja, melynek alapján a többletköltségek viselését elfogadó nyilatkozata érvénytelen, ennek alapján a 2.800,- eurót nem fizeti meg az alperesnek, annak megalapozottságát kifejezetten vitatja. Utalt rá, hogy a gépkocsinkénti 3.840,- euró fuvardíj kifejezetten tartalmazta a szükséges engedélyek költségét is.

2008. október 17-én az alperes közölte a felperessel, hogy a fuvarozási szerződés megtámadására vonatkozó közlését mint alaptalant elutasítja. A méretekre vonatkozóan nem megfelelő, téves tájékoztatást kapott az alperes, mely alapvető kihatással bírt a fuvardíj összegére. Megalapozatlan volt a felperes azon állítása, hogy az alperes részéről bármilyen tévedés, tévedésbe ejtés felmerült volna, ez éppen fordítva lehet igaz, ennek alapján felszólította, hogy a két fuvarból 2x1.093.591,-Ft, összesen bruttó 2.187.182,- Ft-ot fizessen meg neki.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a Ptk. 235.§ (1) bekezdése és a Ptk. 210.§ (1), (3) és (4) bekezdése alapján az alperessel közölt megtámadása, 2.800,- euró többletköltség viselését vállaló szerződéses nyilatkozata tévedés, kölcsönös téves feltevés, és megtévesztés miatt érvénytelen. Kérte perköltségének megtéríttetését.

Indoklásul előadta, hogy a felperes szállítmányozással foglalkozik, ennek alapján két fuvarszerződést kötött az alperessel járművenként 3.840,- euró + áfa fuvardíj ellenében árunak sz.-ai rendeltetési helyre továbbítására.

Az alperes az áru felrakása és a fuvar megkezdése után jelezte, hogy a pallók hosszabbak a megadottnál, és többlet költségei merültek fel. Közölte, hogy csak akkor folytatja a fuvart, ha a felperes a többletköltséget megfizeti.

A kapuskönyv világosan igazolja, hogy az alperes csak a felrakodást követően terjesztette elő többletköltségekre hivatkozó igényét, holott a felrakodáskor a méreteket ellenőrizte, majd a sofőrök a fuvarlevélre történő fenntartási bejegyzés nélkül elhagyták a felperes telephelyét. A fuvarozás megkezdését követően előterjesztett alperesi igény a felperest kényszerhelyzet elé állította, ugyanis a szükséges fuvareszköz olyan speciális, hogy megrendelésének előkészítése csaknem 1 hónapot vett igénybe. Ilyen körülmények között csak jelentős időveszteség mellett kerülhetett volna sor új fuvaros keresésére, melyre a felperesi megbízónak nem volt lehetősége.