A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40399/2010/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 217. §, 246. §] Bírók: Bánki Horváth Mária, Levek Istvánné, Rédei Anna

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.399/2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gyovai Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Mocsai Gellért ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. május 4. napján kelt 6.G.40.210/2009/25. számú ítélete ellen a felperes részéről 26. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. szeptember 2-án fuvarozási szerződés megkötésére küldött ajánlatot az alperesnek ...., valamint .... pozíciószámon; a fuvarfeladat mindkét esetben 17 méter hosszú pallók ...-... viszonylatában történő közúti fuvarozására vonatkozott, 2008. szeptember 10-i felrakással, 2010. szeptember 15-i, reggel 8 órai lerakással, 3.840 euró + ÁFA fuvardíj ellenében; az ajánlatok - többek között - tartalmazták, hogy késedelmes lerakás esetén, 7,5 tonna össztömeg felett 210/euró/nap kötbér felszámítására kerül sor.

Az alperes az .... pozíciószámú ajánlatot 2008. szeptember 11-én azonos fuvardíj, 2008. szeptember 12-i fel- és 2008. szeptember 16-i, 8-12 óra közötti lerakodási időpont feltüntetésével igazolta vissza - többek között -, jelezve, hogy állásdíjra és késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamatra tart igényt.

A 2008. szeptember 12-én kiállított CMR fuvarlevelek szerint az alperes a pallók fuvarozását az ... és a ... forgalmi rendszámú gépjárművekkel megkezdte, melyek a felrakás helyszínét 11:10 órakor, illetve 12:40 órakor hagyták el.

Az alperes 2008. szeptember 12-én kelt, fax útján 14:45 órakor megküldött levelében közölte a felperessel, hogy a megbízásokon szereplő 17 méteres pallók a valóságban 17,5 méter, illetve 17,15 méter hosszúságúak, mely csak a felrakás után derült ki, így a 17,5 méteres palló fuvarozásának többletköltsége 1.980 euró, a 17,15 méteresé 820 euró; az áru továbbszállítását csak a többletköltségek megfizetésével tudja vállalni, ennek hiányában kérte, hogy az áru további sorsáról intézkedjen.

A felperes a fenti többletköltségre vonatkozó ajánlatot elfogadta azzal, hogy a 820 + 1.980 eurót szeptember 15-én utalja, és kéri az előlegszámla megküldését.

Az alperes a fuvarfeladatokat akként teljesítette, hogy az áruk kiszolgáltatására - a CMR fuvarlevelek szerint - a lerakóhelyen 2008. szeptember 18-án került sor.

A felperes 2008. szeptember 15-én 1.360.776 forint fuvardíjat az alperesnek megfizetett.

Az alperes 2008. szeptember 22-én 2008. október 22-i esedékességgel 1.093.591 forint fuvardíjról, 2008. szeptember 23-án 2008. október 23-i esedékességgel 1.093.591 forint fuvardíjról állított ki számlát a felperes felé.

A felperes 2008. szeptember 25-én kelt levelében közölte az alperessel, hogy a pallók hosszúságbeli eltérése többletköltséget nem vonhatott maga után, a fuvarszerződés szerint a fuvardíj minden szükséges engedély költségét tartalmazta, a felszámított többletköltség ténylegesen nem merült fel, ezért a mindösszesen 2.800 euró megfizetését vállaló szerződéses nyilatkozatát a Ptk. 210. § (1), (3) és (4) bekezdései alapján megtámadta, jelezve, hogy ennek okán az érvénytelen, így a többletköltséget nem fizeti meg. Közölte továbbá, hogy az alperes késedelmes lerakodása okán gépjárművenként és naponként 210 euró kötbért számított fel; mindösszesen 1.260 euró kötbér 8 napon belüli megfizetésére szólította fel.

A felperes 2008. szeptember 30-án 2008. október 8-i esedékességgel 368.428 forint, késedelmes teljesítés miatti kötbérről állított ki számlát.

Az alperes 2008. október 17-i válaszlevelében vitatta a szerződés megtámadását, hivatkozva arra, hogy a méretekre vonatkozó téves tájékoztatás a felperestől származott, és ez kihatott a fuvardíj összegére; felszólította mindösszesen 2.187.182 forint fuvardíj 8 napon belüli megfizetésére.

A felperes 2008. november 12-én beérkezett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2.800 euró többletköltség vállalására vonatkozó szerződéses nyilatkozata a Ptk. 210. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján érvénytelen. Arra hivatkozott, hogy a költségelvállaló nyilatkozat megtételét követően szerzett tudomást arról, hogy ténylegesen többletköltség nem merülhetett fel; amennyiben az alperes ugyanezen téves feltevésben volt, akkor közös tévedés esete áll fenn; amennyiben pedig az alperes annak ellenére kívánta a költségeket a felperesre hárítani, hogy annak tényleges felmerülése hiányáról tudott, megtévesztés esete áll fenn, továbbá jogellenes fenyegetés is, tekintve, hogy a többletköltségre vonatkozó igényét olyan időpontban jelezte és olyan hátrányt helyezett kilátásba - a fuvarozás megszakítását, a teljesítés megtagadását - amely a felperest a költségigény elfogadására indította. Utóbbi körében a felperes figyelembe vette azt is, hogy a perbeli fuvarfeladat teljesítéséhez speciális, igen ritka fuvareszköz szükséges, mely a balkáni, veszélyesnek minősített célállomásra is figyelemmel nehezen leköthető, a fuvarfeladat újbóli megszervezése többletköltséggel és időveszteséggel járt volna, így kénytelen volt az elfogadó nyilatkozatot megtenni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozott a Pp. 123. §-a szerinti jogszabályi feltételek teljesülése hiányára, emellett vitatta a megtámadás megalapozottságát, álláspontja szerint a felperes adott a részére téves tájékoztatást a pallók méretéről. A túlméret az áru felrakásakor derült ki, ez a fuvardíj összegét módosította, figyelemmel arra, hogy a járműszerelvények összhossza így meghaladta a 21 métert, azok kizárólag kísérőjármű felvezetésével közlekedhettek, melyet a ... Kft. nyújtott, ebből adódott a 2.800 eurós többletköltség.

Az alperes a 2009. május 28-án kelt, az elsőfokú bírósághoz 2009. június 3-án beérkezett beadványában jelezte, hogy a felperes a teljes fuvardíjköltséget és a 2.800 euró többletköltséget nem fizette meg, melyre figyelemmel jogfenntartó nyilatkozatot tett ezen költségek viszontkeresettel történő érvényesítése vonatkozásában.

Az alperes a 2009. november 16-i tárgyaláson viszontkeresetet terjesztett elő; 2.187.182 forint fuvardíj és annak 2008. október 23-tól a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresét kivető késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni a felperest, hivatkozva a fuvarfeladatok szerződésszerű teljesítésére, melynek alapján a Ptk. 499. §-a szerint a fuvardíjat megfizetni tartozik.

A 2010. február 23-i tárgyaláson a viszontkeresete körében akként nyilatkozott, hogy a két fuvar díja 2.187.182 forintot, a 2.800 euró többletköltség - 292,4 forintos árfolyamon - 818.520 forintot, így követelése mindösszesen 3.005.902 forintot tesz ki, melyből a felperes 1.360.776 forintot megfizetett, így a fennmaradó 1.645.126 forintra és járulékai szállította le a viszontkeresetét.