A Budapest Környéki Törvényszék B.73/2010/25. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 40. §, 42. §, 47. §, 77. §, 83. §, 99. §, 137. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 338. §] Bírók: Bilik Pálné, Czirjákné Tábori Györgyi, Szegedi Gyöngyvér

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bíróság a testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben , a 2011. év május hó 25. és 31. napjain megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A 2010. március hó 18. napjától őrizetben, 2010. március hó 20. napjától előzetes letartóztatásban lévő

vádlott

b ű n ö s: testi sértés bűntettében (Btk. 170. § (1), (6) I.)

Ezért Őt a bíróság - mint erőszakos többszörös visszaesőt - 4 (négy) év fegyházbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába beszámítani rendeli.

A bíróság a Bny.151/2010-II. szám alatt lefoglalt és az 1. sorszám alatt bevételezett fekete nyelű, összecsukható zsebkést elkobozza.

A Bny.151/2010-I. szám alatti tárgyak lefoglalását megszünteti, és az 1. sorszám alatti bevételezett Garwood feliratú férfi kabátot, a 2. sorszám alatti krémszínű, XXL méretű férfi tréning-felsőt, a 3. sorszám alatti 43-as méretű Puma márkájú, szürke színű edzőcipőt, a 4. sorszám alatti gyakorlónadrágot, valamint az 5. sorszám alatti Phillip Russel márkájú, XXL méretű, lila színű, hosszú ujjú pólót kiadni rendeli vádlottnak.

Köteles a vádlott az eljárás során felmerült 193.788,- (százkilencvenháromezer-hétszáznyolcvannyolc) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni.

I N D O K O L Á S :

I.

A vád

A Főügyészség NF.2546/2010/9-I. számú vádiratában a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés I. fordulata szerint minősülő, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat a vádlottal, mint többszörös visszaesővel szemben. Majd 2011. május hó 30. napján a vádat - a minősítés tekintetében - akként módosította, hogyvádlottat, mint erőszakos többszörös visszaesőt vádolja életveszélyt okozó testi sértés bűntettével. Egyebekben a vádirati tényállást változatlan tartalommal tartotta fent.

II.

Személyi rész

A vádlott 8 általános iskolai osztályt végzett, szakképzettséget nem szerzett. A szabadulása és letartóztatása közötti időben testvére vállalkozásában dolgozott segítő családtagként. Munkája fejében a családja eltartotta őt. Nőtlen családi állapotú, élettársi kapcsolatban nem él. Kiskorú gyermek vagy más személy eltartásáról nem gondoskodik. Vagyontalan. Pszichiátriai problémák miatt gyógyszeres kezelés alatt áll.

Többször állt már bíróság előtt. A visszaesői minősítést megalapozó büntetései az alábbiak:

A Városi Bíróságösszbüntetési ítéletével - mely a Bíróság, mint másodfokú bíróság 2003. január hó 06. napján kelt határozatával emelkedett jogerőre - mint többszörös visszaesőt 8 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, mely büntetéséből 2009. október 10. napján kitöltve szabadult.

Az összbüntetés alapítéletei:

- ABíróság 2001. november hó 21. napján jogerős, ítéletével súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt - mint többszörös visszaesőt - 8 hónap börtönbüntetésre és 1év közügyektől eltiltásra ítélte.

- A Bíróság 2002. június hó 26. napján jogerős, ítéletével rablás bűntette, erőszakos közösülés bűntette és más bűncselekmény miatt - mint többszörös visszaesőt - 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Ezt megelőzően a Bíróság 1996. november hó 13. napján jogerős, ítéletével rablás bűntette és más bűncselekmények miatt - mint többszörös visszaesőt - 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Büntetését 1999. december hó 09. napján töltötte le.

Jelenleg más eljárás nincs folyamatban vele szemben.

A vádlott jelenleg nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben, és a cselekmény elkövetésének idején sem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely őt korlátozta vagy képtelenné tette volna arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, illetve hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A vádlottnál disszociális személyiségzavar állapítható meg, feszültség, ingerlékenység, robbanékonyság, gyengült feszültségtűrő képesség, indulati reakciókra való hajlam, gyenge kritikai készség, fokozott énközpontúság, beilleszkedési és alkalmazkodási zavarok, érzelmi színtelenség, hangulati és közérzési zavarok, mások helyzetébe való beleélés hiányának formájában. Azonban személyiségzavara a betegségszintet nem éri el, a felsoroltak álladó személyiségi összetevőknek tekinthetők.

Vizsgálata során az idült alkoholizmus testi és lelki tünetei nem voltak fellelhetők, nem tekinthető alkoholistának. Cselekményét szokványos ittassági állapotban követte el, a kóros ittasság, illetve a csökevényes kóros ittasság ismérvei a cselekmény elkövetésekor nem álltak fenn.

III.

A bíróság által megállapított tényállás

A vádlott és tanú1 gyermekkoruktól ismerték egymást, baráti kapcsolatban álltak, mely a vádlott szabadságvesztései miatt csak időszakosan szakadt meg, majd amikor a vádlott 2009. októberében szabadult, és hazaköltözött a testvéréhez, felelevenítették azt. Onnan kezdve sok időt töltöttek egymás társaságában, gyakorta fogyasztottak ekkor alkoholt is.