A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20285/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, 2:52. §] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Molnár József

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.285/2018/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Beleznay Zsolt ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kozma Péter Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. november 21. napján kelt 65.P.22.918/2017/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (Kétszázezer) forintot és ennek ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát.

Egyebekben a keresetet elutasító rendelkezést helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 37.500 (Harminchétezer-ötszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 43.000 (Negyvenháromezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Megállapítja, hogy a további le nem rótt 25.000 (Huszonötezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a kiadásában megjelenő ... ...-i számában (nyomtatott és online verziójában) valótlanul állította, hogy a cikkében (s korábbi utalt írásában) említett hivatali autók ügyében nyomozás indult, hogy a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vizsgálja az ... Önkormányzat autóbeszerzését, továbbá, hogy az önkormányzat ingatlanvagyonával kapcsolatos gazdálkodás miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó eljárásban az autóvásárlást vizsgálják - ilyen büntetőeljárás a BRFK előtt nem folyt, magánszemély feljelentésére a Budapesti ... Ügyészségen indult eljárás -, mely a feljelentés elutasításával zárult. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül fejezze ki sajnálkozását a felperest ért jogsérelem miatt, interneten megjelent írása elérhetőségi helyén, a cikk címe felett közölve írása fentiek szerint megállapított valótlan tartalmát is és erre az elnézéskérésre az ... kezdőlapján is utaljon, az elégtétel megjelentése napján közleményben. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 forint perköltséget áfával terhelten és a Magyar Államnak külön felhívásra 20.000 forint eljárási illetéket. Megállapította, hogy a további le nem rótt 16.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Határozatának indokolásában ismertette a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltakat, a PK 12. és 14. számú állásfoglalás rendelkezéseit, valamint az új Ptk. 2:42. §-ának és a 2:45. § (2) bekezdésének rendelkezését.

Arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes a keresettel sérelmezett közlések valóságtartalmát nem bizonyította. Az általa becsatolt feljelentés nem támasztotta alá azt, hogy az írás megjelenésekor, ...-én a felperesi önkormányzat gépjárműbeszerzéseivel összefüggésben a BRFK nyomozást folytatott. Ekkorra ugyanis az ügyészségen megtett feljelentés már elutasításra került, ezért nem volt alappal állítható, hogy akár ügyészségi, akár rendőrségi nyomozati szerv nyomozást folytat. Ekként valótlan mind a cikk címében utalt közlés, mind az a szövegrész, mely szerint a BRFK vizsgálja az autóbeszerzést, illetve a hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó eljárásban nemcsak a felperesi önkormányzat lakásügyeit, hanem az autóbeszerzés ügyeit is vizsgálja a nyomozóhatóság. Ezért a jogsértést megállapította hivatkozva arra, hogy a felperesi önkormányzat társadalmi megítélése szempontjából fontos, hogy az olvasók a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjanak a felperes gazdálkodását érintő büntetőügyekről, egy téves tájékoztatás a felperes hátrányos megítélését okozhatja.

A PK 15. számú állásfoglalás alapján indokoltnak tartotta az olvasók tájékoztatása érdekében a valóság közlését is. Objektív szankcióként az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, elégtételadásként sajnálkozás kifejezését írta elő, ugyanakkor aránytalannak találta a cikk tartalmának törlése iránti kérelmét.

Nem találta alaposnak a sérelemdíj megfizetése iránti keresetet. A 36/1994. AB határozatra utalással kiemelte, hogy a felperesi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos esetleges visszaélések nyilvánosság elé tárása a sajtó kötelezettsége, a tényeket azonban nem ferdítheti el. Ugyanakkor a felperesnek kellett bizonyítania, hogy az önkormányzatot a valótlan közléssel összefüggéssel hátrányosan ítélnék meg, ez köztudomású tényként nem értékelhető, figyelemmel arra, hogy a felperes által sem vitatottan az önkormányzat gazdálkodásában vannak olyan momentumok, amelyek miatt most is folyik eljárás. Így az, hogy egy feljelentés nyomán az eljárás egy nap alatt megszüntetésre kerül nem kellő alap arra, hogy a felperes hátrányos megítélését okozza az, ha az eljárás hosszabb időtartamát állítja az alperes. A közlés ugyan pontosításra szorult, de a felperesi gazdálkodást górcső alá vevő írásban ez a tévedés nem olyan lényegi, a felperes személyét érintő körülmény, amely sérelemdíjjal lenne kompenzálható. E körben értékelte a feljelentést elutasító határozat formai jellegét, amely érdemben nem foglalt állást az önkormányzat autóbeszerzéséről, hanem a feljelentéstől olyan konkrét ténybeli megállapításokat várt el, melyek hiányára hivatkozással formai okokból elutasította a feljelentést a szolgálati autókat beszerző önkormányzattól az adatok megszerzése nélkül, vizsgálat elrendelésének mellőzésével. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az alperesi közlés nem okoz különösebb sérelmet és az objektív szankciókkal reparálásra került a felperest ért sérelem azzal, hogy a téves tájékoztatást a bíróság ítélete pontosította.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 81. § (1) bekezdése szerint határozott, figyelemmel arra is, hogy a felperes az Itv. 5. §-a alapján illetékmentes.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az alperes marasztalását indítványozta 400.000 forint összegű sérelemdíj megfizetésében. Hivatkozott arra, hogy a jogalkotó egyértelmű szándéka szerint a Ptk. 2:52. § (2) bekezdése a kártérítési felelősség szabályai alóli kivételként definiálta, hogy a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezte nem feltétele a sérelemdíjra való jogosultságnak. Ezen jogszabályhely helyes értelmezése mellett nem foghat helyt az az elsőfokú ítéleti indokolás, amely a sérelemdíj iránti igényét azon okból nem tekinti alaposnak, hogy a jogsértő közlés nem okoz hátrányt. Álláspontja szerint külön bizonyítás nélkül is köztudomású ténynek tekinthető, hogy bármely jogalany megítélését hátrányosan befolyásolja annak hamis állítása, hogy tevékenysége miatt büntetőeljárás folyik, de a hátrány bekövetkezte a sérelemdíj iránti igény megalapozásához egyébként is szükségtelen. Mindemellett a per tárgyát képező alperesi tényállítások vitathatatlanul alkalmasak jóhírnevének csorbítására, ami önmagában hátrányként jelentkezik.