A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21149/2011/5. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 484. §, 485. §, 486. §, 487. §] Bírók: Csordás Csilla, Sándor Ottó, Szabó Klára

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40620/2008/62., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21149/2011/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.21.149/2011/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Szombathelyi 36/1. számú Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az Ivanovits Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. március 11. napján meghozott 14.G.40620/2008/62. számú ítélete ellen az alperes részéről 63. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 13.800 (tizenháromezer-nyolcszáz) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 10.000.000 forint és ezen összeg után 2007. szeptember 27-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére jogalap nélküli gazdagodás címén.

Előadta, hogy a T Kft. (T Kft.) részére két csarnokot adott bérbe, amelyben a bérlő az alperessel megkötött szerződés alapján az alperes gabonáját tárolta. A T Kft-vel kötött bérleti szerződés a felmondása folytán 2006. november 30-án megszűnt, ezt követően az alperes terménye vonatkozásában felelős őrzőnek minősült a Ptk. 196. §-a értelmében. A gabonára 10.000.000 forintos vételi ajánlatot tett az alperesnek, 2007. szeptember 27-én az összeget át is utalta a részére, később azonban az ajánlatát visszavonta. Erre tekintettel a vételárat az alperes a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján köteles visszafizetni. Ezt meghaladóan utalt arra, hogy a Ptk. 197. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva a gyorsan romló terményt haladéktalanul értékesítette. Álláspontja szerint a befolyó vételárba be kell számítani a 3.230.000 forint tárolási díjat, a gabona egyszeri elgázosításának 230.000 forintos költségét, valamint a 2007. szeptember 30-ig számított 150.000 forint kamatot, így a befolyó vételárból fennmaradó 42.320 forintot kell csak megfizetnie az alperesnek elszámolás címén.

Az alperes kártérítés címén 10.000.000 forint összegű beszámítási kifogást előterjesztve kérte a kereset elutasítását.

Vitatta, hogy a felperes a T Kft-vel kötött bérleti szerződést felmondta, valamint azt is, hogy vele szemben felelős őrzőnek minősülne. Kifejtette, hogy a felperes jogellenesen értékesítette a terményét, ezért köteles annak tényleges, 10.000.000 forintos értékét kártérítés címén megtéríteni. Ezen összegbe nem számíthatja be a bérleti és őrzési díjat, mert ezek a T Kft-vel szemben fennálló követelések. Vitatta az érvényesített költségek összegszerűségét és a gázosítás tényét is. Hivatkozott még arra, hogy a gázosítás elvégzésére a T Kft. lett volna köteles, így az ebből eredő igényt csak ezen cég érvényesíthetné.

A beszámítási kifogással kapcsolatosan a felperes álláspontja az volt, hogy akár a felelős őrzővel való elszámolás, akár pedig kártérítés címén csak a gabona tényleges piaci értékének a megfizetésére lehet köteles, amely 3.652.320 forint volt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 230.000 forintot és ezen összeg után 2008. január 15. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű mértékének megfelelő kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 845.000 forint perköltséget.

Tényként állapította meg a felperes és a T Kft. között két csarnok vonatkozásában a bérleti szerződés, a T Kft. és az alperes között pedig a kukorica tárolására és kezelésére vonatkozó megállapodás létrejöttét. Rögzítette, hogy a felperes a 2007. augusztus 15-i levélben tájékoztatta az alperest a bérleti szerződés 2006. november 30-i megszűnéséről. Ebben megírta még, hogy az alperes felhívás ellenére nem rendelkezett a terménnyel és közölte, hogy állagmegóvási munkákat végzett. Utalt rá, hogy a Ptk. 197. § (1) bekezdése alapján jogában áll az értékesítés, valamint a befolyó vételár beszámítása a tárolási és őrzési költségekbe. 2007. szeptember 14-én 10.000.000 forintos vételi ajánlatot tett az alperesnek és a megjelölt összeget szeptember 27-én átutalta a részére. Október 20-án az ajánlatát visszavonta és kérte a 10.000.000 forint visszafizetését. Végül az árut 3.652.320 forintért értékesítette azt követően, hogy 2007. augusztus 2-án elvégeztette a kezelését, gázosítását 230.000 forintért. 2007. november 6-án és november 27-én bejelentette az alperesnek, hogy a Ptk. 196. és 197. §-aiban foglaltak alapján értékesítette a kukoricát és a befolyt vételárral el kíván számolni, a jogalap nélkül visszatartott 10.000.000 forint visszafizetéséig azonban azt visszatartja.

Jogi indokolásában az elsőfokú bíróság az alperes elismerése alapján a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése értelmében megalapozottnak találta a felperesnek a 10.000.000 forint összegű, jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett követelését. Az alperes beszámítási kifogása körében a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai alapján abból indult ki, hogy a peres felek között nem állt fenn olyan jogviszony, amelyből következően a felperes a dolog őrizetére jogosult, illetve kötelezett lett volna. Nem bizonyította a perben a T Kft-vel megkötött szerződésének a felmondását és a szerződés megszűnését, ahogy azt sem, hogy 2006. december 22-én a bérleti jogviszony megszűnését bejelentette az alperesnek és felszólította az áru elszállítására. A Ptk. 196. §-a egyébként is csak abban az esetben alkalmazható, ha a felek között külön jogviszony nem áll fenn, a jelen esetben viszont a felperes és a T Kft. közötti bérleti szerződés alapján speciális igények érvényesíthetők, a felelős őrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásának nincs helye. Mindebből az következik, hogy a felperes nem volt jogosult a vele jogviszonyban nem álló alperes terményeinek az értékesítésére, ezért a jogellenes magatartásával okozott kárért felelősség terheli. Az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy a termény értéke ténylegesen 10.000.000 forint volt. Ebben a körben az elsőfokú bíróság B. L. igazságügyi szakértő szakvéleményével szemben a T Kft. és a felperes vételi ajánlataiban foglaltak, illetve a további ajánlatot tevő I Kft. ügyvezetőjének, K. A-nak a tanúvallomása alapján a megjelölt összegű kártérítési igényt megalapozottnak találta. Elfogadta ugyanakkor a felperesnek a gázosítás elvégzésével felmerült 230.000 forintos költség megtérítésére vonatkozó követelését. Kifejtette, hogy az eljárást B. L. szakértő hasznosnak és szükségesnek ítélte a termény állagának megóvása érdekében. Ezt alátámasztotta K. A. tanúvallomása is, aki szintén elengedhetetlenül szükségesnek látta a gázosítás elvégzését, ami így az alperes érdekét szolgálta. A felperes eljárása a Ptk. 484. §-a szerinti megbízás nélküli ügyvitelnek minősül, amely a Ptk. 485. § (1) bekezdése alapján helyénvaló volt, mert megfelelt az alperes érdekének, őt károsodástól óvta meg. Erre tekintettel a Ptk. 496. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Ptk. 479. § (1) bekezdése alapján az alperes köteles ezen költség megfizetésére.