A Fővárosi Törvényszék G.40620/2008/62. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 196. §, 197. §, 296. §, 339. §, 361. §, 479. §, 485. §, 496. §] Bíró: Zsitva Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40620/2008/62.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21149/2011/5.

***********

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégium

Budapest, II. Varsányi I. u. 40-44.

1535. Bp. Pf. 887.

14.G. 40620/2008/62.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Horváthné dr. Molnár Katalin ügyvéd (cím) által képviselt

- felperes neve "fa" felperesnek (felperes címe),

a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd (cím) által képviselt

- alperes neve alperes (alperes címe.) ellen

jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 230.000,- (Kétszázharmincezer) Ft-ot és ezen összeg után 2008. január 15. napjától a kifizetés napjáig járóan minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegű mértékének megfelelő kamatot.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 845.000,- (Nyolcszáznegyvenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál kell 3 példányban benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, illetve ha a felek ezt kérték. A fellebbező fél fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását. A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelső Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelső Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az 500.000,- Ft-ot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet, a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálják el.

Indokolás:

A felperes 2006. június 1-jén kötött bérleti szerződést a TKV Kft.-vel (továbbiakban: TKV Kft.), amellyel bérbe adott a M, M u. 39-41. sz. alatt található ingatlanán lévő csarnokokból két db, egyenként 524 m2 alapterületű csarnokot terményraktározási célra 2008. június 1-ig havi 200.000,- Ft + Áfa bérleti díj ellenében. Megállapodtak, hogy az épületre a bérlő TKV Kft. fog biztosítást kötni, és a raktárak őrzése is az ő feladata. 2006. augusztus 18-án akként módosították a bérleti szerződést, hogy az épületek őrzését 2006. szeptember 1-től a felperes biztosítja havi 100.000,- Ft + Áfa díj ellenében.

A TKV Kft. az alperessel kötött 2006. július 12-én raktározási szerződést, amelyben a felperestől bérelt raktárakban vállalta az alperes intervenciós kukoricája tárolását és kezelését. A felek által M I. és M II.-nek nevezett raktárakba 2006 nyarán betárolásra került a gabona. A felperes 2006. december 21-én kelt és az alpereshez december 22-én érkezett levelével megküldte az alperesnek a felperes által a mándoki telepre kötött biztosítási kötvényét szemestakarmány bértárolására is kiterjedően.

A felperes és a TKV Kft. bérlő között a bérleti szerződés alapján fizetendő díjak vonatkozásában elszámolási vita alakult ki. A felperes 2007. március 26-án kelt levelében közölte az alperessel, hogy a felperes és a TKV Kft. között raktárbérleti szerződés jött létre a M, M u. 39-41. sz. ingatlanon két raktárépületre és a bérlő a bérleti díjat többszöri felszólítás ellenére több hónapja nem fizeti, az ott tárolt árut pedig nem ellenőrzi, nem kezeli. Szóban is többször jelezte az alperesnek, hogy a bérlő a bérleti díjat a felperesnek nem fizeti, és többször kérte, hogy az alperes az általa a TKV Kft.-nek fizetendő raktározási díjat emiatt a felperesnek fizesse meg. A TKV Kft. ugyanakkor az alperes felé vitatta, hogy a felperessel szemben tartozása állna fenn, ezért az alperes a felperes és bérlője a TKV Kft. közötti elszámolási vitába nem kívánt beavatkozni.

2007. március végén a M II. raktárból az alperes a terményt értékesítette, így az kiürült. Az alperes a telepen havonta rendszeres helyszíni ellenőrzést tartott a TKV Kft.-vel, ahol 2007. május végéig mindent rendben lévőnek találtak. 2007. május végén a felperes bejelentette az alperesnek, hogy a TKV Kft. engedély nélkül 303,36 tonna kukoricát kiszállított az ott tárolt 1030,62 tonnából. Az alperes 2007. május 24-én feljelentést tett a SzSzBM Rendőr Kapitányságnál. 2007. június 18-án tartott helyszíni szemlén az alperes megállapította, hogy 937,44 tonna mennyiségű áru található a raktárban, a korábbi kiszállított mennyiségre tekintettel 209,82 tonna ismeretlen eredetű áru visszaszállításra került, a beszállított rossz minőségű kukorica folytán a kukorica minősége kifogásolt, penészes rögök és idegen mag van benne. Ezután a 2007. június 20-án tartott helyszíni szemle során megállapították, hogy az épület tetejét a szél megbontotta, beázik, a tárolt kukorica gázosítását, átforgatását, kezelését azonnali hatállyal el kell végezni, mert élő kártevők jelentek meg a kukoricában, az melegszik, helyenként penészes, dohos szagú. Előírták a TKV Kft. számára, hogy a kezelést 2007. július 24-ig végezze el. 2007. július 13-án tartott ellenőrzés során az alperes által megbízott SH Kft. mintákat vett a terményből bevizsgálás céljából. Itt is megállapítást nyert, hogy a raktár több helyen beázik, a kukorica penészes, bogaras, molyos, idegen szagú.

2007. július 18-án elkészült az SH Kft. laboratóriumi vizsgálatának eredménye, amelynek alapján megállapítást nyert, hogy a kukorica nem megfelelő intervenciós minőségű, ennek alapján az alperes megindította a veszteségkezelési eljárást a raktározóval, a TKV Kft.-vel szemben. A 2007. augusztus 2-án tartott ellenőrzés során megállapították, hogy a TKV Kft. az előírt kezelést az áruval nem végezte el.

Ezt követően a felperes 2007. augusztus 2-án az SH Kft.-vel elvégeztette a termény kezelését, gázosítását 230.000,- Ft ellenében.

A felperes 2007. augusztus 15-én elkezdte a M I. raktárban tárolt kukorica értékesítését a BG Kft. részére. A telephelyről történő kitárolást a TKV Kft. 2007. augusztus 15-én bejelentette az alperesnek. A felperes is 2007. augusztus 15-én levelet intézett az alpereshez jogi képviselő útján, melyben közölte az alperessel, hogy mivel a bérlő TKV Kft. a bérleti díjakat egyáltalán nem fizette, ezért 2006. október 4. napján kézbesítetten felszólította a tartozás rendezésére, majd 2006. november 30. napjára felmondta a bérleti szerződést, mellyel a bérleti jogviszony megszűnt. Közölte, hogy a szerződés felmondásának tényéről az alperest korábbi jogi képviselője útján 2006. november 30. napján kelt levelével tájékoztatta és felhívta az alperest a szükséges intézkedések megtételére. Közölte, hogy 2006. december 1. napjától kezdődően a felperes a terményt a Ptk. 196. §-ban meghatározott felelős őrzési jogviszonyban tárolta és őrizte, és az alperes felhívás ellenére a terménnyel nem rendelkezett, amely annak állagromlását okozta. Közölte, hogy egy alkalommal 1.500.000,- Ft + Áfa értékben a felperes állagmegóvási munkákat is végzett. A Ptk. 197. § (1) bekezdés alapján a felperesnek jogában áll a gyorsan romló dolgot értékesíteni és az értékesítésből befolyt vételárba beszámítja a tárolás és őrzés költségeit. A 2006. november 30-tól 2007. augusztus 14-ig felmerült tárolási és őrzési díjat 2.535.484,- Ft + Áfa összegben jelölte meg, melyhez hozzászámította az egyszeri állagmegóvás 1.500.000,- Ft + Áfa költségét. Bejelentette, hogy a terményt értékesíteni fogja és az ebből származó bevételbe ezeket a költségeket beszámítja.