A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20701/2020/5. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:9. §] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.701/2020/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bagó Ottó ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a Vitári Ügyvédi Iroda (fél címe; ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. június 22. napján kihirdetett 20.P.21.698/2016/111. számú ítélete ellen a felperes által 112. és 114. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 381.000 (Háromszáznyolcvanegyezer) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint néhai ... (a továbbiakban: örökhagyó) 2016. február 4-i végrendeletében az alperest minden ingó- és ingatlanvagyona örökösévé nevezte. Meghagyta, hogy temetéséről gondoskodjon. Az öröklésből minden rokonát kizárta, kitagadta, mert az elmúlt húsz évben vele kapcsolatot nem tartottak, részére segítséget nem nyújtottak. A végrendeletet az örökhagyó elmondása alapján ... jegyezte le, végrendeleti tanúként ... és ... jártak el.

[2] A felperes az örökhagyó néhai testvérének gyermeke, végrendelet hiányában az örökhagyó törvényes örököse lenne. 2004-ig közvetlen és családias kapcsolatban álltak, de viszonyuk megromlott, és ezt követően személyesen már nem találkoztak. Telefonon 2009-ben beszéltek utoljára, a későbbiekben nem tartottak kapcsolatot.

[3] Az örökhagyó görgőscsapágy és lambériakapocs gyártásával foglalkozott. Könyvelője a felperes édesanyja volt, akinek a halálát követően 2015 szeptemberéig tanú 3 támogatta az örökhagyót, és telefonon ezt követően is tartották a kapcsolatot. 2015 decemberéig a ... házaspár lakott az örökhagyónál, ezt követően az alperes és a jelenlegi élettársa segítették őt élete utolsó egy-másfél évében.

[4] Az örökhagyó rendszeresen fogyasztott alkoholt. Élete utolsó évében az alperes jelenlegi élettársával, ...val reggel elvitette magát a kocsmába, ahol egy pohár bort vagy egy Unicumot fogyasztott. Volt, hogy csak kávét ivott. Előfordult, hogy délután is el kellett vinni a kocsmába egy pohár borra, illetve otthon is tartott alkoholt, amiből fogyasztott.

[5] A háziorvosánál az örökhagyó 2015. április 20-án járt utoljára. Korábban 2007. június 10-től július 6-ig a ... kezelték. A koponya-CT és -MR leletek, a pszichiátriai konzílium és a neuropszichológiai vizsgálat alapján, az emlékezés súlyos zavara miatt a hivatalos ügyei viteléhez ideiglenes gondnok kijelölését javasolták. A klinika azonban a 2007. október 4-i lelet, és az ekkor történt pszichiátriai vizsgálat alapján a gondnokság alá helyezés felfüggesztésére tett javaslatot. Az örökhagyóval szemben cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti eljárás nem indult.

[6] Az ... Klinikán 2010. január 25-től február 3-ig feküdt az örökhagyó. A zárójelentésében májbetegség toxikus eredetét alátámasztó leleteket rögzítettek, és a gyógyszeres kezelés mellett absztinenciát, májkímélő étrendet javasoltak. Leírták, hogy az örökhagyó vélhetően vasculáris demencia miatt szoros felügyeletet, ápolást igényel.

[7] Az örökhagyót 2015. január 4-től január 19-ig kezelték az ... Klinikán. Felvételi állapotáról külön megnevezés nélkül rögzítették, hogy "demens", és rendszeresen fogyaszt alkoholt. Elbocsátásakor leírták, hogy a demencia miatt otthonában teljes ellátásra, felügyeletre szorul.

[8] Az ... Klinikájára 2016. március 7-én vették fel az örökhagyót, ahol 2016. március 15-én elhalálozott. Felvételekor leírták, hogy napi fél liter bort fogyasztott, felvételére állapotromlás, gyengeség miatt került sor. Halálának közvetlen okaként keringés- és légzésleállást rögzítettek. Zárójelentése pszichiátriai leírást nem tartalmaz.

[9] Az örökhagyó a végrendelkezés időpontjában a szenvedélybetegsége miatt olyan mentális zavarban szenvedett, amely az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képességét nagymértékben csökkentette. Amennyiben e mentális zavarát alkoholfogyasztás - mint tudatmódosító szer - hatása súlyosbította, akkor ezen időszakban az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott.

[10] Az örökhagyó hagyatékát ... ...i közjegyző a 2016. szeptember 20-án kelt 14035/Ü/559/2016/14. számú hagyatékátadó végzésével ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át.

[11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét akként rögzítette, hogy abban az örökhagyó 2016. február 4-i végrendelete érvénytelenségének megállapítását elsődlegesen abból az okból kérte, miszerint az örökhagyó a végrendelkezés időpontjában nem rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a végrendeleten lévő ... névaláírás nem az örökhagyótól származik.

[12] A felperes a keresetét azzal indokolta, hogy az örökhagyó a betegségei és a nagymértékű alkoholfogyasztása miatt a belátási képessége teljes hiányában végrendelkezett. Azzal is érvelt, hogy az alperes súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletű; az alperes és köre befolyásolták az örökhagyót a végrendelet tételében.

[13] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a végintézkedés teljesen megfelel az örökhagyó szándékának, akaratának, aki a teljes cselekvőképessége birtokában végrendelkezett. Az okirat megfelel az írásbeli magánvégrendelet formai kellékeinek, és a rajta lévő aláírás az örökhagyótól származik.

[14] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 796.361 forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

[15] Döntését a fellebbezett körben azzal indokolta, hogy a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:9.§ (1) bekezdésben írt cselekvőképtelen állapot nem igényli annak vizsgálatát, hogy milyen okból került az érintett személy ezen állapotba. Az ilyen átmeneti állapotban tett jognyilatkozat érvénytelensége a cselekvőképtelenség okán jelentkezik. A jognyilatkozat érvénytelenségét az adott helyen, időben, és körülmények között fennálló, a belátási képesség teljes hiányát bizonyító tények mérlegelésével lehet megállapítani. Az alperes tagadásával szemben pedig a perben a felperes terhére esett annak bizonyítása, hogy a végrendelkezés időpontjában az örökhagyónak az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott.

[16] A végrendelet tartalmát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az az örökhagyó szándékára, végakaratára nézve egyértelmű és világos rendelkezéseket tartalmaz. Abból nem vonható le olyan következtetés, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó ne lett volna teljes mértékben belátási képessége birtokában. Az örökhagyó tisztán, világosan, egyértelműen ki tudta fejezni végakaratát az örökösnevezés, a kitagadás, a kizárás, és ez utóbbiak indokai tekintetében is. Az a körülmény, hogy vagyontárgyait is tételezni tudta, szintén belátási képessége meglétét támasztja alá.