A Debreceni Ítélőtábla Bf.636/2019/16. számú határozata vesztegetés bűntette (KÖTELESSÉG MEGSZEGÉSÉRE irányuló hivatali vesztegetés bűntette) tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 36. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 293. §, 294. §, 343. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 167. §, 211. §, 590. §, 592. §, 593. §, 599. §, 605. §, 606. §, 608. §, 609. §, 2020. évi LVIII. törvény (Vmt.) 210. §, 219. §] Bírók: Bakó József, Diószegi Attila, Háger Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.334/2017/40., *Debreceni Ítélőtábla Bf.636/2019/16.*

***********

Debreceni Ítélőtábla

Bf.IV.636/2019/16.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2020. január 14. és 2020. szeptember 1. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és 2020. szeptember 22-én kihirdette a következő

í t é l e t e t:

Az előnyért hivatali kötelességét megszegve, vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2019. szeptember 18. napján kihirdetett 5.B.334/2017/40. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint.

I. r. vádlottat az egyetemi és főiskolai jogi végzettséghez kötött foglalkozástól tiltja el. E vádlott tekintetében a vagyonelkobzást mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] A Nyíregyházi Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletével I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 294. § (1) bekezdés II. és III. fordulat, (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont aa) alpont] és 6 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 343. § (1) bekezdés c) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - börtön fokozatú szabadságvesztésre, 6 év jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásra és 300 napi tétel, 1 napi tétel összegeként 1500 Ft-ban meghatározott, 450 000 Ft végösszegű pénzbüntetésre;

II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntette [Btk. 293. § (1) bekezdés I. és II. fordulat, (2) bekezdés I. fordulat] és 2 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 343. § (1) bekezdés c) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtön fokozatú szabadságvesztésre;

III. r. vádlottat 4 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 343. § (1) bekezdés c) pont] miatt halmazati büntetésül 350 napi tétel, 1 napi tétel összegeként 2000 Ft-ban meghatározott, végösszegében 700 000 Ft pénzbüntetésre í t é l t e.

[2] A pénzbüntetés megfizetésére I. r. és III. r. vádlottak részére részletfizetést engedélyezett. Megállapította, hogy a szabadságvesztésre ítélt vádlottak - akiket nem részesített előzetes mentesítésben - a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. I. r. vádlottal szemben 28 647 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Határozott a lefoglalt bűnjelekről és bűnügyi költség viseléséről.

[3] Az ítélet ellen kétirányban jelentettek be fellebbezést.

[4] Az ügyészség I. r. és II. r. vádlottak terhére a büntetés súlyosítása, az I. r. vádlottnál hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, a jegyzői foglalkozástól végleges hatállyal történő kimondása, a II. r. vádlott esetében mind a szabadságvesztés, mind a próbaidő tartamának felemelése céljából terjesztett elő jogorvoslatot (40. számú tárgyalási jegyzőkönyv 39. oldal 1. bekezdés). III. r. vádlott tekintetében tudomásul vette a határozatot. Indokai szerint az elsőfokú bíróság mindkét perorvoslatával érintett vádlott esetén enyhe szankciót alkalmazott, amit az enyhítő körülmények eltúlzott, míg a súlyosító körülmények nem megfelelő mértékű figyelembevétele eredményezett (...Főügyészség ...).

[5] Az ítéletet másfelől védelmi fellebbezések támadták. I. r. vádlott és védője elsődlegesen a bűnösség megállapítását sérelmezve teljeskörű felmentés, másodsorban a hivatali vesztegetés elfogadása vonatkozásában eltérő minősítés, enyhítés, továbbá a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében éltek perorvoslattal (40. számú tárgyalási jegyzőkönyv 39. oldal 2-3. bekezdés). A védő a fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy bizonyítási indítványainak elutasítását is sérelmezi, mert álláspontja szerint a megalapozott tényálláshoz szükséges lett volna indítványa szerint a bizonyítás lefolytatása. Ennek hiányában az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett és a közbizalmat sértő bűncselekményekre vonatkozó 1-7. számú tényállás felderítetlen. Érvei szerint a korrupciós bűncselekménynél a részbeni megalapozatlanság ténybeli következtetés útján a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető, mely által eltérő tényállás megállapítása és a vádlott felmentése indokolt. A közbizalom elleni bűncselekmények kapcsán ezen túl bizonyítás felvételére, az elsőfokú bíróság által elutasított indítványában megjelölt bizonyítás elvégzésére tett indítványt annak megjegyzésével, hogyha a másodfokú bíróság nem ért egyet a vesztegetés tekintetében a felmentésre vonatkozó védői okfejtéssel, úgy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését tartja szükségesnek (3. számú másodfokú irat).

[6] II. r. és III. r. vádlottak védője - mindkét terheltre nézve - elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése végett terjesztett elő fellebbezést (44. számú elsőfokú irat). A jogorvoslatának indokai szerint az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan részleges iratellenesség, valamint helytelen ténybeli következtetés miatt. A vádlottak bűnösségét megalapozó tényállást alátámasztó bizonyíték nem került beszerzésre, az eljárás során feltárt és vizsgált bizonyítékok kétséget kizáróan nem bizonyítják a vádbeli cselekményeket. Önmagában az, hogy kinek az érdekében történhetett visszaélésszerű magatartás tanúsítása, a védelmi álláspont szerint nem alkalmas automatikusan bűncselekmény megállapítására. A vádlottak soha nem tagadták az egymás felé nyújtott szívességeket, amelyek legfőbb jellemzője azonban a kölcsönösség volt, II. r. vádlott nem ingyenes szolgáltatást nyújtott I. r. vádlottnak az almaszállításokkal kapcsolatban. Az eljárás során nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték sem, ami kétséget kizáróan igazolná, hogy a kötelességszegésért cserébe történt volna bármely szolgáltatás elfogadása. Az enyhítést célzó fellebbezését pedig a nagyszámú enyhítő körülménnyel indokolta (5. számú másodfokú irat).

[7] A ... Fellebbviteli Főügyészség a ... számú átiratában az ügyészségi fellebbezést fenntartva - a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak találva - az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, I. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés és azzal arányban álló közügyektől eltiltás, II. r. vádlottnál pedig hosszabb tartamú és próbaidejű szabadságvesztés kiszabására tett indítványt azzal, hogy az I. r. vádlottnál a foglalkozástól eltiltás büntetés megnevezése pontosítandó.