BH 2008.7.186 A végintézkedésnek minősülő öröklési szerződés érvénytelenségéből kártérítési igény nem az örökhagyó halálakor, hanem akkor keletkezik, amikor a megtámadásra jogosult ezt a jogát érvényesíti [Ptk. 318. §, 324. §, 339. §, 360. §, 653. §, 656. §].

A jogerős ítélet az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva az ügyvéd alperest szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén 8 833 901 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítéletben foglalt tényállásnak a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges része szerint az alperes, a felperes és az örökhagyó által 1998. március 11-én megkötött öröklési szerződést elkészítette és ellenjegyzésével látta el. A szerződés azonban nem felelt meg az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó alaki követelményeknek, ezért a közjegyző a hagyatéknak a szerződésben lekötött részét nem a szerződés, hanem az ügyvédi tényvázlat, mint írásbeli magánvégrendelet alapján, ideiglenes hatállyal adta át a felperesnek. A törvényes örökös pert indított annak megállapítása iránt, hogy a tényvázlatban foglalt nyilatkozat mint magánvégrendelet, érvénytelen. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak az írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségét megállapító ítéletét. A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat kézbesítése a felperes jogi képviselője részére 2004. február 13. napján történt meg.

A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes az érvénytelen öröklési szerződés elkészítésével megszegte a Ptk. 474. §-a alapján kötött megbízási szerződést, ezért a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése értelmében kártérítési felelősséggel tartozik.

Az alperes által előterjesztett elévülési kifogást a másodfokú bíróság sem ítélte alaposnak. Ebben a tekintetben a döntést azzal indokolta, hogy a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése értelmében a kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes. A károsodás bekövetkezése azonban nem feltétlenül esik egybe a károkozás időpontjával. Az alperes károkozó magatartása kétségkívül az érvénytelen öröklési szerződés megkötésének időpontja, a károsodás azonban az örökhagyó halálának időpontjában (1999. július 1. napján) következett be azzal, hogy a felperes nem válhatott tulajdonosává a szerződésben meghatározott vagyonnak. Az ötéves elévülési idő tehát ezen a napon kezdődött, amit a 2004. június 24-én kelt írásbeli felszólítás megszakított. A Ptk. 327. § (1) és (2) bekezdése értelmében az elévülési idő ekkor újra kezdődött, és a kereset 2006. július 19-én történt benyújtásáig nem telt le.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1 030 000 forintot meghaladó részében mindkét ítéletet helyezze hatályon kívül és új határozatként a keresetet elutasító döntést hozzon. A kérelem indokai szerint a jogerős ítélet az elévülési kifogás elbírálása tekintetében jogszabálysértő. Az alperes a megbízási szerződést nem vitásan hibásan teljesítette, amelyért a Ptk. 311. §-ának (1) bekezdése alapján szavatossági felelőssége áll fenn. Az igény érvényesítésére irányadó határidőt tehát a teljesítéstől kell számítani, függetlenül attól, hogy a hibás teljesítésről a felperes nem tudott. Eszerint pedig az ötéves elévülési határidő az alaki okból érvénytelen szerződés megkötésének időpontjában, 1998. március 11. napján megkezdődött. A PK 51. számú állásfoglalásban kifejtett jogértelmezésre figyelemmel a kártérítési követelés ilyen esetben is a Ptk. 360. §-a szerint válik esedékessé, de alkalmazandók az elévülés nyugvására vonatkozó szabályok. A felperes a hagyatéki tárgyaláson tudta meg, hogy a szerződés érvénytelen, így a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szerint ettől számított egy év állt rendelkezésére jelen per megindítására. Az ötéves elévülési idő leteltét követő egyéves időtartam viszont már nem elévülési jellegű, tehát azt a 2004. június 24-én kelt írásbeli felszólítás nem szakíthatta meg, a kereset előterjesztéséig pedig az elévülés már bekövetkezett.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részének hatályban tartására irányult.

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre alapítható. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, ezért csak abban a kérdésben döntött, hogy a kártérítési igény vitatott összege tekintetében az elévülési kifogást elutasító álláspont és az ehhez fűzött jogi indokolás jogszabálysértő-e.

A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy érdemben helytálló az elévülési kifogást elvető döntés, a jogerős ítélet indokolása azonban - figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra is - módosításra, illetve kiegészítésre szorul az alábbiak szerint.