A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32268/2017/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §, 97. §, 2007. évi CXVII. törvény (Fnyt.) 89. §] Bíró: Bőke Katalin Erzsébet

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

28.K.32.268/2017/15.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Tordai Nándor ügyvéd (...) által képviselt felperes (...) , a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatsal Fellebbviteli Igazgatóság (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat (2188041685) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000,- Ft (százezer forint) perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 1.500.000,- Ft (egymillió-ötszázezer forint) eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes (alapításkori neve: ...) 2003-ban kezdte meg tevékenységét egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem főtevékenységgel. Ügyvezetői személy 1 és személy 2, akik a cég tulajdonosai is egyben.

A felperes a cég 1 nevű ... társaság részére ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ... termékek értékesítéséről 2009. október-december időszakban négy számlát, míg 2010. október-december időszakban három számlát (2010. október 15-ei teljesítési idővel 34.740.000,- Ft összegű, 2010. november 08-ai teljesítési idővel 36.744.000,- Ft összegű, 2010. december 2-ai teljesítési idővel 35.568.000,- Ft összegű számlát) bocsátott ki.

A felperes kapcsolattartója személy 2 ügyvezető volt, aki elmondása szerint személy 3nal mint a cég 1 képviselőjével tartotta a kapcsolatot és személyesen vele bonyolította az üzletet. személy 2 közös ismerősön keresztül került kapcsolatba személy 3nal. A személyes ismeretségre tekintettel személy 2 megbízott személy 3ban, aki személyes garanciát vállalt az üzletek lebonyolításáért. Az üzletkötések írásba foglalására nem került sor. Az értékesítendő árut személy 3 minden alkalommal megtekintette, amennyiben megfelelt az áru, intézkedett elszállításáról. Az ellenértéket személy 3 személyesen készpénzben fizette meg a felperesnek. A számlákat a szállítás előtt vagy a szállításkor állította ki a felperes, CMR-ek is készültek.

A felperes ügyvezetői a cég 1 ügyvezetőjével személy 4val soha nem találkoztak, őt személyesen nem ismerték. A cég 1 létezéséről felperesi ügyvezető meggyőződött, de személy 3 képviseleti jogosultságáról semmilyen módon nem győződött meg, a ... cég ügyvezetőjével a kapcsolatot nem vette fel. Nem győződött meg arról sem, hogy a CMR-eken szállítóként feltüntetett cég 2 cég szállította-e el ténylegesen az árut. személy 2 ügyvezető elmondása és a kibocsátott számlák szerint a felperes és a cég 1 2009. és 2010. évben is üzleti kapcsolatban állt. A cég 1 ügyvezetője személy 4 nyilatkozata szerint nem állt a felperessel gazdasági kapcsolatban a ... cég, annak képviseletére személy 3nak meghatalmazást nem adott.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2016. október 3-án kelt, 2003696544 számú határozatában - a felperesnél a 2009., 2010. és 2011. évekre vonatkozóan általános forgalmi adó és társasági adó adónemekre kiterjedő bevallások utólagos ellenőrzése alapján - Áfa adónemben 25.710.000,- Ft adókülönbözetet, 1.053.000,- Ft következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg és kötelezte 25.710.000,- Ft Áfa megfizetésére, valamint 12.855.000,- Ft adóbírságot és 8.597.000,- Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Az adókülönbözet és jogkövetkezményei megállapítására felperes 2010. október-december időszakban a cég 1-val folytatott közösségen belüli termékértékesítése kapcsán került sor. A bizonyítási eljárás során az adóhatóság nemzetközi megkereséssel élt a ... adóhatósághoz. A válasz szerint a cég 1 semmilyen gazdasági tevékenységet nem végez, Áfa regisztrációját 2011. augusztus 31-én hivatalból törölték, 2012. június 19-án a céget is törölték. A ... adóhatóság a kapcsolatot nem tudta felvenni cég 1 képviselőjével személy 4val, iratokat nem szolgáltatott. A cég 1 más tagállamból történő termékbeszerzést 2010. október időszaki bevallásában nem vallott, 2010. november-december időszaki bevallásában 100.000,- Ft alatti összeget tüntetett fel. személy 4 a magyar adóhatóság számára írásban nyilatkozott és azt a tájékoztatást adta, hogy az felperes-vel nincs kapcsolata, nem is hallott a cégről. Úgyszintén nem ismeri a szállító cég 2 társaságot sem. A cég 1 alkalmazottakat nem foglalkoztatott, a társaság ügyeit meghatalmazottak intézték ...ban és Magyarországon is. személy 2 ügyvezető 2013. március 6-ai nyilatkozatában említést tett a cég 1 felé történt termékértékesítésről, de annak részleteire nem emlékezett. Az adóhatóság felhívására (2016. március 31.) akként nyilatkozott, hogy személy 3 közvetítésével kerültek kapcsolatba a cég 1 társasággal. személy 3t nevezte meg az üzleti kapcsolat kezdeményezőjeként, kapcsolattartójaként, az üzlet bonyolítójaként. személy 3 elérhetőségét azonban nem tudta megjelölni. Az ügyletre vonatkozó nyilatkozatát 2016-ban egészítette ki személy 2 azzal is, hogy 2010. október-decemberi időszaki közösségen belüli termékértékesítésnek az volt az indoka, hogy az italautomaták üzemeltetését a cég meg kívánta szüntetni, ezért a raktárkészletet értékesíteni akarták. Ekkor nyilatkozott arról is, hogy a 2010. október-december időszakban végzett értékesítés ellenértékét a vevő nem fizette meg, nem is tudták utolérni.

A CMR-ek szerint a szállítást végző cég 2 ... társaság egy ... rendszámú járművel bonyolította le a szállítást. Az adóhatósági nyilvántartás alapján a társaság 2011. február 7-étől megszűnt jogalany, utolsó Áfa bevallását 2010. decemberre nyújtotta be. A hivatkozott gépjármű rendszáma a gépjármű bevallásában nem szerepelt. Ezen adatok alapján a cég 2 általi szállítás nem igazolódott.

A jegyzőkönyvre a felperes észrevételt tett, amely alapján kiegészítő ellenőrzést rendelt el az elsőfokú adóhatóság. Megállapította, hogy a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága határozata és jegyzőkönyve szerint ...ügyletetek kapcsán történt a házkutatás a felperesnél, de arra vonatkozóan semmilyen iratanyagot nem találtak. A határozat nem tartalmaz olyan információt, hogy a nyomozás során hogyan került a hatóság látókörébe a felperes, ezért észrevételét következtetésnek elfogadta az adóhatóság, de bizonyítékként értékelni nem tudta.

A rendelkezésre álló bizonyítékok összességében történő értékelése alapján arra a következtetésre jutott (személy 4 nyilatkozata, ... adóhatóság válasza cég 1 és a cég 2 vonatkozásában, CMR okmányok adatai, stb.) hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 89. § (1) bekezdése szerinti adómentes közösségen belüli termékértékesítés feltételei nem állnak fenn. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. § (2) bekezdése értelmében, ha az adózót adómentesség illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. A felperesnek tehát hitelt érdemlő módon kellett igazolnia a számla szerinti termék másik tagállamba történő fuvarozását, ami nem történt meg, mivel a bemutatott bizonylatok nem felelnek meg a hitelt érdemlőség követelményeinek. A felperes által benyújtott bizonyítékok hitelt érdemlően nem támasztották alá a közösségen belüli termékértékesítés megtörténtét, ezért a felperes értékesítését belföldi értékesítésnek fogadta el, és ennek megfelelően az Áfa megfizetésére kötelezte. E döntését a már hivatkozott rendelkezéseken felül az Áfa tv. 2. § a) pontjára, 55. § (1) bekezdésére, 56. §-ára, valamint 138. §-ára alapította. Az adókülönbözet, az adóbírság és késedelmi pótlék megállapítására az Art. 128. § (1) bekezdésén, 170. § (2) bekezdésén, 171. § (1) bekezdésén, valamint a 165. § (1)-(4) bekezdésén alapul.