A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20278/2016/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.278/2016/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. ... ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kiss Imre László ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Turi György ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 27. napján kelt 19.P.21.591/2015/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek személyenként 10.000-10.000 (tízezer-tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a ...-ei "..." címmel kiadott közleményükben annak közlésével, hogy "a provokáció mögött ... "a szocialisták adóbűnözője (...) áll", megsértették a jóhírnevét. Kérte annak megállapítását, hogy az I., II. rendű alperes a fenti közleményben azzal, hogy valótlanul adóbűnözőnek nevezte, megsértette a becsületét. Kérte az alperesek eltiltását mindkét jogsértéstől.

Az I., II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkoztak arra, hogy az a kijelentés, mely szerint a provokáció mögött a felperes áll, nem tekinthető valótlannak, azt pedig a felperes maga is elismerte, hogy 2003-ban adócsalás bűncselekmény elkövetése miatt elítélték, így az adóbűnöző közlés sértőnek nem tekinthető.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy személyenként fizessen meg az I., II. rendű alperes részére bruttó 30.000 forint perköltséget, míg a Magy ar Államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.

Határozatának indokolásában ismertette az Alaptörvény I. cikk (1)-(4) bekezdésében, a II. cikkében, a VI. cikk (1) bekezdésében, a IX. cikk (1), (4) bekezdésében, XXIV. cikk (1) bekezdésében, a XXVIII. cikkben írt rendelkezéseket, az új Ptk. 2:42. § (1)-(3) bekezdésének, a 2:43. §-ának, a 2:44. §-ának, a 2:45. § (1), (2) bekezdésének, a 2:51. § (1) bekezdésének szabályozását, a személyiségi jogi perekben is alkalmazandó PK 12. számú állásfoglalás rendelkezéseit. A szabad véleménynyilvánítási jog tartalmával, terjedelmével és jogi védelmével kapcsolatosan az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatának, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatának, a 7/2014. (III. 7.) AB határozatának, a 3/2014. (IV. 18.) AB határozatának megállapításait részletezte.

"A provokáció mögött ... állt" közlést nem találta jóhírnévsértő nyilatkozatnak. Elfogadta azt az alperesi érvelést, mely szerint a "provokáció" szó olyan értékítélet, melynek tényalapja a helyszíni rendezvény megzavarása. A véleménynyilvánítási szabadság lehetőséget biztosít arra, hogy a tárgybeli, vagy hasonló eseményekkel kapcsolatosan a nyilatkozó a provokáció szót jogsértés nélkül használja. Annak eldöntése, hogy konkrétan mi minősül provokációnak, vita tárgyát képezheti, azonban ennek a vitának az eldöntése nem lehet a bíróság feladata. Kiemelte azt, hogy nyomatékosan kell figyelembe venni azon körülményt, hogy a sérelmezett közlés kampányidőszakban hangzott el, amikor is köztudottan markáns vélemények fogalmazódnak meg, melyekkel szemben a politikai élet résztvevői fokozott tűrési kötelezettséget kell, hogy tanúsítsanak. Mindemellett megjegyezte, hogy a provokáció megjelölés nem a felperes személyére vonatkozott. Ezt követően vizsgálta, hogy az alperesek valótlanul állították-e azt, hogy a felperes állt az események mögött. Kifejtette, hogy a szavak általában elfogadott jelentéséből kiindulva az átlagolvasó nem értelmezheti úgy a közleményt, hogy a felperes szervezte az ellentüntetést, azt pedig a felperes maga adta elő, hogy felkérték a kampányrendezvényen való részvételre a miniszterelnök beszéde alatti történések felügyelete, ellenőrzése céljával. Így a levont következtetés nem ellentétes a valósággal és az nem sérti a felperes jóhírnevét, annak sértő tartalma nincs.

"A szocialisták adóbűnözője" közlés tekintetében hangsúlyozta azt is, hogy a felperes az üggyel kapcsolatosan a választási kampány tekintetében közszereplőnek minősül. Az a tény, hogy az országgyűlési képviselőválasztási kampányban tevékenyen részt vállalt, olyan közszereplés, amivel kapcsolatosan fokozottan köteles elviselni a vele szemben megfogalmazott negatív véleményt. Valós tényként rögzítette, hogy a felperest 2003. évben adócsalás miatt jogerősen elítélték, azóta a büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az elítéléséről ne lehetne véleményt megfogalmazni, különös tekintettel arra, hogy a politikai élet szereplője és a közlés kampányidőszakban történt. Kifejtette továbbá azt, hogy a felperes politikai tevékenysége, ügyvédi hivatása, valamint az a tény, hogy ... képviseletében járt el, együttesen alapozza meg a közszereplői mivoltát. Nincs olyan olvasata a közölteknek, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt a felperes már nem folytat ügyvédi tevékenységet.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §-a szerint határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint a jogvitában bizonyította azt, hogy nem ő állt a provokáció mögött, azt nem ő szervezte. Hangsúlyozta, hogy a kampányeseményen nem politikusként, hanem jogászként volt jelen, ott beszédet nem mondott, egyetlenegy embert nem hívott oda, saját pártja nem is vett részt az eseményen. Mindebből kifolyólag, pusztán abból a tényből következően, hogy megjelent az eseményen, nem lehet levonni a sérelmezett következtetést, melynek tényleges tartalma az, hogy személye állt a provokáció mögött, azt ő szervezte. Az alperesek a provokáció, ellentüntetés jogszerűtlen voltát állították valótlanul a tartalom középpontjába és közleményükben ezt írták körül. Azért is utaltak alaptalanul és indokolatlanul személyére bűnözőként, hogy alátámasszák a közlemény tartalmi mondanivalóját.