A Székesfehérvári Törvényszék P.20135/2008/28. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 345. §, 355. §, 559. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §] Bíró: Kozma Tamás

Fejér Megyei Bíróság

3.P.20.135/2008/28.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Dr. Major Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Bödő Adrienn ügyvéd által képviselt alperes ellen indított kártérítési perében az alulírott helyen és napon, nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek

-egyszeri költségtérítés címén 288.600.- (kettőszáznyolcvannyolcezer-hatszáz) forintot,

-lejárt költségtérítési járadék címén 610.000.- (hatszáztízezer) forintot,

-lejárt keresetpótló járadék címén 1.860.000.- (egymillió-nyolcszázhatvanezer) forintot, és mindezen összegek után 2006. március 1. napjától a teljes kifizetésig járó mindenkori törvényes késedelmi kamatát,

-nem vagyoni kártérítés címén 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) forintot.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy 2009. március 1.-től kezdődően, minden hó 10. napjáig esedékesen fizessen meg a felperesnek havi nettó 16.000.- (tizenhatezer) forint költségtérítési, valamint havi bruttó 30.000.- (harmincezer) forint keresetpótló járadékot.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 240.000.- (kettőszáznegyvenezer) forint perköltséget, valamint - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 600.000.- (hatszázezer) forint kereseti illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 300.000.- (háromszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, de jelen bíróságnál három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el - egyebek között - ha az csak a kamatra, perköltségre, teljesítési határidőre vonatkozik, vagy csak az indokolással kapcsolatos, vagy a felek ezt kérik.

A járadékra vonatkozó valamennyi rendelkezés fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a tárgyalás adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A most 49 éves felperes iskolai végzettsége 8 általános, szakképzettsége szerint varrónő. Legutóbb egy kápolnásnyéki ipari cégnél dolgozott takarítóként, minimálbérrel bejelentve. Emellett rendszeresen, heti néhány órában magánházakhoz járt takarítani, és egy helyi virágkertészetnek is végzett kisegítő munkát. Ezekkel a mellékes, be nem jelentett munkákkal a főállása szerinti bérét egészítette ki.

Családi állapota szerint (kétszeresen) elvált, egy (28 éves, egyedülálló) fia van, aki szobafestő a saját vállalkozásában (betéti társaságban). A szülői ház telkén álló gazdasági épületből kialakított, 45 m2-es, két szoba-konyha-fürdőszobás, egyedi gázfűtéses lakásban a fiával él közös háztartásban. A ház előtt van egy füvesített előkert, mögötte pedig egy kb. 1000 m2 területű veteményes, mintegy 40 gyümölcsfával, és egy kb. 20 m2-es, palántanevelésre alkalmas fóliasátorral. Az ingatlannak (örökség címén) csak részben tulajdonosa, de egyedül használja.

A felperes 2003. december 12-én reggel fél hét körül, munkába menet közlekedési balesetet szenvedett oly módon, hogy az utcában haladt a kerékpárján, és egy személygépkocsi - egy alárendelt útról a stop tábla ellenére figyelmetlenül kihajtva - elütötte.

A gk. vezetőjét, Bíróság a 2005. november 16.-án jogerőre emelkedett ítéletével maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt pénzbüntetéssel sújtotta. A bíróság sértetti közrehatást nem látott bizonyítottnak. A figyelembe vett szakértői vélemény szerint nem volt egyértelmű, hogy a felperes kerékpárján volt-e világítás, de a gépkocsi vezetőjének a biciklit az utcai térvilágítás mellett mindenképpen észlelnie kellett volna.

A felperest a jobb combcsont térdízületi végének törésével szállították kórházba. Elsődleges műtéti kezelése (velőűr szegezés) után 2003. december 23-án engedték haza. 2004. márciusában a műtéti területről a csavarokat eltávolították, a letapadt izmokat feloldották, 2004 októberében pedig a csákvári kórházban kapott osztályos rehabilitációs kezelést. 2006. májusában a kialakult álízület miatt újabb műtét következett, a sérülés helyét ismét csavarokkal rögzítették.

A baleseti sérülés elsődleges kezelése idején, a rehabilitáció alatt, majd az újabb műtéteket követően baleseti táppénzes betegállományban volt (teljes fizetéssel). 2005. decemberétől 4. fokozatú baleseti járadékot, 2006. februárjától pedig - a munkaviszonya megszüntetésével egyidejűleg - baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére, utóbbi összege akkor havi 65.637.- forint volt.

A 2008. júniusi (véglegesnek nyilvánított) állapota szerint össz-szervezeti fogyatkozása 53 %, azon belül a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése 40 %.

Otthonában a baleset után 2003. karácsonyától 2004 júliusáig (az első két műtétet követő lábadozás idején), majd a harmadik műtétével összefüggésben, 2006. május-június hónapokban gyakorlatilag járóképtelen volt, teljes ápolásra szorult. Ezt a munkát a fia, illetve annak akkori élettársa végezte.

Az ő saját, abban az évben hozzá költözött élettársa a baleset után gyakorlatilag azonnal elhagyta, mondván, hogy betegápolásra nincs felkészülve, és arra nem is hajlandó.

Miután az ágyból fel bírt kelni, kezdetben mankóval, később támbottal tudott járni, és a házimunka nagyobb megerőltetést nem kívánó részét is vissza tudta venni, de még ezután is részleges segítségre szorult, a műtéteket követően, esetenként 2-3 hónapon át. Mintegy két éven keresztül csak személygépkocsival közlekedhetett (a fia szállította mindenüvé). A tömegközlekedési eszközök használatában azóta nem akadályozott, a csomagcipelésben azonban továbbra is segítségre szorul. Gyalogolni, tartósan álldogálni, nehezebb terhet emelni, guggolni nem képes, így a fő-, illetve mellékes kereső foglalkozását egyáltalán nem, a házimunkát, a kert művelését pedig egyedül, eseti segítség nélkül nem tudja folytatni. Utóbbit nem is műveli, mert befüvesítette, így azt csak évente néhányszor kaszáltatnia kell. A gyümölcsfái ennek megfelelően elhanyagoltak, termésük megkevesbedett.

Nem baleseti eredetű betegségei is vannak: szívizom vérkeringési zavara, alsó végtagok visszértágulása, magas vérnyomás. Testsúlya a baleset óta mintegy 20-30 kilogrammal magasabb, ez legalább részben összefügg a baleseti állapotával, a mozgásszegénnyé vált életformájával, amin eddig érdemben a különböző házi fogyókúrái sem segítettek.

Korábbi, fizikai értelemben vett mozgalmas, tevékeny életvitele megváltozását, lehetőségének beszűkülését nehezen viseli, és különösen bántja alakjának jelentős elváltozása. Újabb párkapcsolata nincs, kilátásai bizonytalanok, emiatt szorongó, visszahúzódó, pesszimista lett. Orvosi, vagy pszichológusi segítségre ez idő szerint nincs szüksége. Társasági kapcsolatai meglazultak, csak a fia maradt, és egy-két barátnője. Idős édesanyja már meghalt, a szülői házban lakó nővérével illetve annak családjával a megszokott, nem túl szoros kapcsolatot tartja (ők a saját gondjaik miatt nem tudják segíteni).