A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20589/2009/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 357. §] Bírók: Lizák Tibor, Merőtey Anikó, Ráczné dr. Gohér Angyalka

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.20.589/2009/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Major Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Bödő Adrienn ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság 2009. március 2. napján meghozott 3.P.20.135/2008/28. számú ítélete ellen, a felperes részéről 29. sorszám, az alperes részéről 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, az egyszeri költségtérítés címén megítélt tőkeösszeget 256.900 (kettőszázötvenhatezer-kilencszáz) forintra és kamatára leszállítja, a nem vagyoni kártérítés címén megítélt 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forintot 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forintra felemeli és egyúttal kötelezi az alperest, hogy ezen tőkeösszeg után 2003. december 12. napjától 2004. december 31. napjáig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű, 2005. január 1. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizessen meg a felperesnek. A lejárt és a jövőbeni keresetpótló járadék vonatkozásában az ítéletet megváltoztatja és e jogcímen előterjesztett keresetet elutasítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helyben hagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 forint fellebbezési eljárási részperköltséget, míg az államnak külön felhívásra 708.000 (hétszáznyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 73.200 (hetvenháromezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes a keresetében a 2003. december 12. napján bekövetkezett idegenhibás közlekedési balesetéből eredő vagyoni és nem vagyoni kárát érvényesítette az alperessel, mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben.

Az alperes a helytállási kötelezettségét nem vitatta, a jogalapot elismerte, a kereset összegszerűségét vitatta.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest fizessen meg a felperesnek egyszeri költségtérítés címén 288.600 forintot, lejárt költségtérítési járadék címén 610.000 forintot, lejárt keresetpótló járadék címén 1.860.000 forintot, és mindezen összegek után 2006. március 1. napjától a teljes kifizetésig járó mindenkori törvényes késedelmi kamatát, nem vagyoni kártérítés címén 1.500.000.-forintot. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 2009. március 1-től kezdődően minden hó 10. napjáig esedékesen fizessen meg a felperesnek havi nettó 16.000 Ft költségtérítési, valamint havi bruttó 30.000 Ft keresetpótló járadékot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest fizessen meg az alperesnek 240.000 Ft perköltséget, valamint az államnak 600.000.-forint kereseti illetéket. Kötelezte az alperest fizessen meg az államnak 300.000 Ft. kereseti illetéket.

Az ítélet indokolása értelmében A Ptk. 345. §, 559. § és a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet alapján az alperes felelősségbiztosítási alapon nyugvó tárgyi kárfelelőssége nem volt vitatott. A Ptk. 355. § értelmében az egyes kártételek vonatkozásában az elsőfokú bíróság az alábbi álláspontot foglalta el és az alábbiak szerint ítélte meg:

Ortopéd cipő 15.900 Ft, edzőpad 31.700 Ft, teremkerékpár 21.000 Ft, egyszeri ruhatár-csere költségére további 220.000 Ft fizetésére kötelezte az alperest. A gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos igényt elutasította. Az akupunktúra, roboráló szerek, teák a felperes gyógyulása szempontjából, továbbá az ágy kicserélésének költsége, a WC kialakításának költsége az orvosszakértői vélemény alapján nem indokoltak, ezért az elsőfokú bíróság ezen igényeket elutasította. Így egyszeri költségekre mindösszesen 288.600 forintot ítélt meg. Költségtérítési járadékokként 2006. szeptemberétől közlekedési költségre havi 5.000 forintot, többlet fűtési, világítási költségre 2004. július 1-től havi 5.000 forintot azzal, hogy a mosatási költség nem vonható ebbe a körbe, gyógyfürdők látogatása költségeként 2006. szeptembertől havi 5.000 forintot, gyógyszerköltségre 2006. szeptemberétől havi 1.000 forintot látott megállapíthatónak. A költségtérítés jellegű, adómentes járadék teljes hátralékos összegét 610.000 forintban, a folyamatos járadékot 2009. március 1-től havi 16.000 forintban állapította meg. A jövedelempótló járadékigényt az alkalmi - a magánházaknál végzett takarítás és virágkertészeti - munkából elérhető jövedelemre figyelemmel 2004. január 1-től havi 30.000 forintban tartotta megalapozottnak azzal, hogy e bruttó bérből adóznia kell a felperesnek, míg a tervezett pályamódosításra alapított jövedelem kiesést és a ház körüli kertből származó rendszeres jövedelem bizonyítatlansága miatt ez utóbbi két igényt elutasította. Nem vagyoni kártérítésként az orvosszakértői vélemény és a tanúvallomások alapján mérlegeléssel az ítélethozatalkori ár- és értékviszonyok alapján 4.000.000 forintot látott megállapíthatónak kamatmentesen, melyben az alperes által már korábban térített 2.500.000 forintot elszámolva az alperest 1.500.000 Ft megfizetésére kötelezte, míg a meghaladó követelést elutasította.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az alperes is fellebbezéssel élt.

A felperes a fellebbezésében az ítélet részbeni, a költségtérítési és a keresetpótló járadék továbbá a nem vagyoni kártérítés címén megítélt összeg megváltoztatását kérte keresete szerint. Kérte az ítélet indokolásának pontosítását a baleset előtt megszerzett biztonsági és vagyonőri szakképzettséggel, továbbá, hogy 2004. decemberétől a felperes fia a felperes eltartásában él, valamint hogy a munkaképtelensége egyértelműen a baleseti eredetű munkaképesség csökkenéssel függ össze. További szakvizsgálatok végzésére hivatkozott, valamint arra, hogy valószínűsíthetően a felperest rokkantsági nyugdíj nem fogja megilletni. A közlekedési, a közüzemi költségek és a gyógyfürdő igénybevételének díjemelései, valamint a balesettel összefüggő gyógyszer költség megítélése szerint magasabb összegű térítés megállapítását teszi indokolttá. A gyógyfürdő igénybe vételének 2004. júliustóli indokoltságára tekintettel ezen időponttól kérte a költségtérítés megállapítását. A gyógyszerköltséget kevésnek tartotta a műfogsor ragasztó, a fájdalomcsillapítók jelenlegi költségei, továbbá az elhízás miatti költségek megtérítésének a baleset miatt szedett gyógyszerek és a mozgásképtelenséggel okozati összefüggésben felmerülte miatt. Hivatkozott az ortopéd cipő jelenlegi árára és ebből a felperes által viselendő összegre és amely valószínűsíthetően megszűnik. Az otthoni fizikai munkában a felperes segítségre szorul, amely miatt e jogcímen indokoltnak tartotta megítélni havi 3-5.000 forintot. A keresetpótló járadék vonatkozásában kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, miszerint a felperesnek a biztonsági és vagyonőri munkakörbe való felvétele 2004. januártól biztosított volt, amely lényegesen magasabb jövedelem lett volna, mint amit a korábbi munkakörében kapott. Álláspontja szerint az okozati összefüggés bizonyított, miután a baleset hiusította meg a magasabb jövedelem-szerzést, amely alapján megalapozott a 30.000 forintnál magasabb a keresetben előterjesztett járadék igény. Kérte a Ptk. 357. § (4) bekezdésének figyelembe vételét és a Ptk. 360. § (1) bekezdésének alkalmazását. A nem vagyoni kártérítés körében utalt a Ptk. 355. § (4) bekezdésére, a párkapcsolat baleset miatti megszűnésére, a felperes személyiségének, életének megváltozására. Kérte, hogy a bíróság hagyja jóvá az elsőfokú ítélet azon rendelkezését, hogy a járadék fizetési kötelezettség a megjelölt havi rendszerességgel történjen, mert az alperes jelezte azt a szándékát, hogy csak negyedévenként hajlandó járadék fizetésre.