A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20295/2018/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 190. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:548. §, 6:549. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22720/2017/8., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20295/2018/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.295/2018/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Mihalics Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mihalics Krisztián ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Gach Tímea ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. november 16. napján meghozott 5.P.22.720/2017/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 20.320 (húszezer-háromszázhúsz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:548. § (1) és (2) bekezdésére, valamint 6:549. § (2) bekezdésére alapított keresetével 628.971 forint és késedelmi kamatai, továbbá a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete ténybeli alapjaként azt adta elő, hogy az alperes közjegyzői jogkörében eljárva kárt okozott számára azzal a mulasztásával, hogy az általa meghozott .... számú, biztosítási intézkedést elrendelő végzést nem indokolta meg, ami miatt azt a fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte, mert érdemi elbírálásra alkalmatlannak találta. A másodfokú bíróság határozata alapján a végrehajtó a biztosítási intézkedés végrehajtása iránt indult eljárást megszüntette, a végrehajtási költségelőleget teljes egészében a biztosítási intézkedés végrehajtásával kapcsolatos költségekre számolta el, még részben sem térítette vissza. Állítása szerint az alperes előbbi jogellenes magatartásával összefüggésben a biztosítási intézkedés elrendelése érdekében megfizetett 30.000 forint eljárási díj, továbbá 598.971 forint végrehajtási költségelőleg adóssal szembeni érvényesítésének lehetőségétől elesett, következésképp az nála kárként merült fel, amit az alperes köteles megtéríteni.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy közjegyzői jogkörében eljárva jogellenes magatartást nem tanúsított, a felperesnek kárt nem okozott. Állította, hogy a felperes által kifogásolt határozat a jogszabályoknak megfelelt, a közjegyző a biztosítási intézkedést elrendelő határozatát nem köteles indokolni és e végzés ellen jogorvoslatnak sincs helye, mert a biztosítási intézkedés felülvizsgálatát az eljárás perré alakulása után lehet kérni. A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására utasító másodfokú határozata értelmezhetetlen és nem végrehajtható, mert az eljárás perré alakulása, 2016. március 4-e után már nem rendelhetett el biztosítási intézkedést, annak hatályának fenntartásáról csak a perbíróság rendelkezhetett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 628.971 forint tőkét és ennek 2016. november 3. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 37.740 forint kereseti illetéket és 32.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat.

Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a keresetet a Ptk. 6:518. §-a, 6:519. §-a, 6:548. § (1) bekezdése és 6:549. § (2) bekezdése alapján bírálta el. Abból indult ki, hogy az alperes a biztosítási intézkedést elrendelő olyan végzést hozott, amely a jogorvoslati lehetőségre utalást és indokolást nem tartalmazott. A fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság az alperes határozatát az előbbi okból érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találta, ezért a végzést hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasította. Az alperes érvelésével ellentétben a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 39. § (1) bekezdése szerint a biztosítási intézkedést elrendelő közjegyzői végzés ellen van helye fellebbezésnek, így ezt a határozatot indokolni is kellett volna. Az alperes az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, amivel megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: Pp.) 222. § (1) bekezdését. Ezt a mulasztást az elsőfokú bíróság kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek minősítette, ami megalapozza az alperes kártérítési felelősségét, mert a közjegyzőtől elvárható, hogy tisztában legyen azzal, hogy a biztosítási intézkedéssel kapcsolatos végzés fellebbezhető határozat, ezért indokolással is el kell látni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alperes által hivatkozott 201/B. §-a, annak megakadályozására szolgál, hogy a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a már elrendelt biztosítási intézkedést meg kelljen szüntetni. Perré alakulás esetében bármelyik fél kérheti a biztosítási intézkedés felülvizsgálatát, amely kérelem előterjesztésére a jogszabály határidőt nem állapít meg. Ez indokolja adott esetben, hogy a fellebbezés és a biztosítási intézkedés felülvizsgálata érdekében párhuzamos eljárások voltak folyamatban, aminek eredményeként a végrehajtó az eljárást megszüntette és a felperes által befizetett költségelőleget jogszerűen elszámolta. A felperesnek így újra előlegezni kellett a költségeket, amire nem került volna sor, ha az alperes a jogszabályoknak megfelelő, indokolással ellátott végzést hoz. A kár összegének meghatározása során abból indult ki, hogy azt az alperes nem vitatta, a felperes az adóssal szemben pernyertes lett, így érvényesíthette volna a biztosítási intézkedéssel kapcsolatos költségeit, ha az alperes végzése megfelelt volna a jogszabály rendelkezéseinek.