A Fővárosi Törvényszék P.22720/2017/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 222. §, (1) bek., 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 201/B. §, 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 39. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518. §, 6:527. §, (1) bek.] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/8

A Fővárosi Törvényszék

a Mihalics Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe Ügyintéző: dr. Mihalics Krisztián ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Gach Tímea ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 628.971.- (hatszázhuszonnyolcezer-kilencszázhetvenegy) forint tőkét, ennek 2016. november 03-ik napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, 37.740.- (harminchétezer hétszáznegyven) forint kereseti illetéket és 32.000.- (harminckettőezer) forint + áfa perköltséget.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ugyanennél bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A felperes 2017. július 13. érkeztetéssel nyújtotta be keresetét, melyben az alperes kötelezését kérte 628.971.-Ft tőke ennek 2016. november 3. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére. A felperes előadása szerint az alperes közjegyzői jogkörben eljárva okozott kárt, mert az általa hozott biztosítási intézkedést elrendelő végzés nem tartalmazta a Pp.222.§. (1) bekezdés szerint kötelező tartalmi elemnek minősülő indokolást. Az alperes mulasztásából eredően a felperes elesett azon lehetőségtől, hogy az általa a biztosítási intézkedés elrendelésével kapcsolatosan megfizetett 30.000.-Ft összegű eljárási díjat, valamint az 598.971.-Ft végrehajtási költség előleget az adóssal szemben érvényesíthesse, ezért ezt a kárát az alperes köteles megtéríteni.

A felperes mint jogosult 2016. február 1-jén terjesztett elő fizetési meghagyás iránti kérelmét, .../2016/2. ügyszámon a fizetési meghagyás kibocsátásra került. 2016. február 9-én biztosítási intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, február 11-én a közjegyző a biztosítási intézkedést elrendelte. Ennek eljárási díjaként a felperes 30.000.-Ft-ot megfizetett. A végzés nem tartalmazott jogorvoslatra figyelmeztetést és indokolást sem. A végzés ügyszáma: .../2016/2. A fizetési meghagyásos eljárás 2016. március 4-én az adós által előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult.

Az alperes által elrendelt biztosítási intézkedést 1-es személy önálló bírósági végrehajtó foganatosította. A végrehajtó felhívására a felperes megfizette a végrehajtó részére az 598.971.-Ft költség előleget.

Az adós az alperes végzésével szemben fellebbezést terjesztett elő. Ennek alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 46.Pkf.634.535/2016/7. számú végzésében a közjegyző végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasította. E végzés 2016. szeptember 8-án kelt.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény (Vht.) 200.§ (1) bekezdése szerint a közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.

A Vht. 201/B.§-ában foglaltak szerint a fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja és ennek eredményeként az intézkedés hatályát fenntartja vagy megszünteti.

A fizetési meghagyással szemben az adós ellentmondást nyújtott be. A felperes az adós ellentmondását követően az adóssal szemben peres eljárást kezdeményezett a fizetési meghagyás, illetve a biztosítási intézkedés tárgyát képező követelés érvényesítése érdekében. Ezen peres eljárásban a Fővárosi Törvényszék 26.P.124/2016/14. sorszámú végzésével 2016. július hó 8. napján az alperes által elrendelt biztosítási intézkedés hatályában fenntartotta. E végzés ellen az adós fellebbezést terjesztett elő, a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2201-3.Pfk.27.429/2006/2. sorszámú, 2017. január 11-én kelt végzésében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az elrendelt biztosítási intézkedést hatályában fenntartó intézkedést mellőzte. E végzés ellen fellebbezésnek nem volt helye. Az indokolás szerint az ítélőtábla a felterjesztett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék, mint másodfok bíróság a 2016. szeptember 8-án kelt végzésével a közjegyző 2016. február 11-én kelt végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasította. Erre tekintettel a Vht. 201/B.§-a alapján nincs olyan, a fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedés, amelyet hatályában fent lehetne tartani.

A 1-es személy végrehajtó iroda 2016. november 3-án felvett jegyzőkönyv szerint a Fővárosi Törvényszék 46.Pkf.634.535/2016/7. sorszámú végzésére tekintettel a .../2016/81. számú végrehajtási ügyben a biztosítási intézkedést megszüntette, az ügyet irattárba helyezte.

A végrehajtó a felperes által megfizetett teljes végrehajtási költségelőleget elszámolta az általa megszüntetett végrehajtási eljárással kapcsolatosan felmerült költségekre, így az a felperes részére visszatérítésre nem került.

A felperes 2016. november 22-én végrehajtási kifogást terjesztett elő a végrehajtó intézkedése ellen, mivel azt a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg és egyben jogszabálysértő, ezért annak megsemmisítését kérte.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101-4.Vh.10.636/2016/2. sorszámú, 2017. január 31-én kelt végzésével a végrehajtási kifogást elutasított és a .../2016/81. számú intézkedést hatályában fenntartotta.

Ezen végzés ellen 15 napon belül fellebbezésnek lett volna helye, a perben nincs adat arról, hogy ezt a fellebbezést a felperes benyújtotta-e.

A végrehajtási ügyszakban eljáró bírónak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a Vht.217.§. (1) bekezdés ismérvei szerint a végrehajtó törvénysértő módon járt-e el vagy sem. Arra a következtetésre jutott, hogy a végrehajtó nem követett el törvénysértést azzal, hogy a végrehajtandó határozat nélkül marad végrehajtási eljárást megszüntette. Nem a végrehajtó feladata annak eldöntése, hogy ugyanazon jogkérdésre alapított és a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt eljárásokban az ellentétes tartalmú határozatok közül, melyik a mérvadó. A végrehajtónak nem állt rendelkezésére információ arról, hogy a 26.P.22.124/2016/14. számú végzés jogerőre emelkedett vagy sem. Rendelkezésére állt azonban a Fővárosi Törvényszék jogerős határozata a biztosítási intézkedés hatályon kívül helyezéséről.