A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20576/2010/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §] Bírók: Mohácsi Lászlóné, Reményi Éva, Szabolcsi-Varga Krisztina

MEGYEI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

5.Pf. 20.576/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bíróság, mint másodfokú bíróság a személyesen eljáró felperes neve felperesnek - a dr. Vetró Nikoletta jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránt a Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2009. december 08. napján hozott 9.P. 20.808/2009/9. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy adja ki a felperesnek 15 nap alatt a 2009. július 04. napján tartott rendezvényen az alperes állományába tartozó, kényszerítő eszközöket alkalmazó rendőrök nevét, rendfokozatát és azonosító számát, valamint 30 nap alatt a rendezvényen a rendőrök vagy más személyek életét, testi épségét, vagyonbiztonságát közvetlenül veszélyeztető támadásról az alperes állományába tartozó rendőr által készített videófelvételeket, olyan formában, hogy az átadást megelőzően a videófelvételeken látható nem rendőr résztvevők személyes adatait, valamint azon rendőrök képmását, akiknek azonosító száma leolvasható, tegye az alperes felismerhetetlenné. Egyebekben helybenhagyja.

A peres felek másodfokú perköltségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a 2009. augusztus 26-án kelt levelében a 2009. július 04. napján történt köztéri rendezvénnyel összefüggésben 1-11. pont alatt megfogalmazott közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől. Az alperes a 2009. augusztus 26. napján kelt válaszlevelében a felperest arról tájékoztatta, hogy az adatigényléssel forduljon a Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mivel az adatigényléssel érintett időpontban és helyszínen az alperes csapatszolgálati százada a közvetlen alárendeltségében és irányításával látott el szolgálati feladatokat.

A felperes a 2009. augusztus 26-án írott levélben felsorolt közérdekű adatok kiadása iránt terjesztett elő keresetet az alperessel szemben. Az alperes által a perben közölt adatokra figyelemmel a felperes keresetét akként módosította, hogy kérte az alperes kötelezését a 2009. július 04-i budapesti rendezvényen szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt előállított személyek nevének, a rendőrök vagy más személyek életét, testi épségét, vagyonbizontonságát közvetlenül veszélyeztető támadást rögzítő videófelvételeknek, a kényszerítő eszközök alkalmazásáról szóló jelentések másolatának, a parancsnoki kivizsgálások anyagának, valamint a kényszerítő eszközöket használó rendőrök nevének, rendfokozatának és azonosító számának, mint közérdekű adatoknak a kiadására.

Álláspontja szerint a rendőrök intézkedésük alkalmával nyilvánosan az állam képviselőiként lépnek fel, akiknek egyedi azonosíthatósága alapozza meg esetleges személyes felelősségre vonásuk lehetőségét. Az intézkedés alá vont állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes időtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedő személy azonosságával, egyediségével, mivel az állampolgár panaszhoz, jogorvoslathoz való joga csak így garantálható.

Az alperes érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult, azzal, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazásáról szóló jelentések másolatának és a parancsnoki kivizsgálások anyagagának kiadását a személyes adatok kitakarása esetén nem ellenezte. Azt állította, hogy az előállított személyek és a kényszerítő eszközöket használó rendőrök kiadni kért adatai személyes adatoknak minősülnek, amelyek kiadásához törvényi felhatalmazás és az érintettek hozzájárulása is szükséges. Álláspontja szerint a kiadni kért videófelvételek vágatlan anyaga személyes adatokat is tartalmaz, amelyek csak az érintett személyek hozzájárulása esetén lenne kiadható. Ekörben az alperes utalt az Rtv. 42. §-ában és 42/A. §-ában foglalt előírásokra, amelyekkel összefüggésben rámutatott, hogy a felperes nem igazolta a felvételek kikéréséhez megkövetelt jogosultságot. Az alperes előadta, hogy a perbeli videófelvétel kapcsán a közérdekű adatok bárki általi megismerése Avtv. 19. § (3) bekezdésén alapuló korlátozása valósul meg. Az alperes arra is hivatkozott, hogy az eljáró rendőr tevékenysége során nem került hatalmi jellegű jogviszonyba az állampolgárokkal, önálló döntési kompetenciával nem rendelkezett, mivel a parancsnok utasításai alapján volt köteles eljárni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül írásban hozza a felperes tudomására a kényszerítő eszközök alkalmazásáról szóló jelentéseket, valamint a parancsnoki kivizsgálások anyagát, a személyes adatok feltüntetése nélkül. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és úgy rendelkezett, hogy a felek költségeiket maguk viselik.

Döntését azzal indokolta, hogy az 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 19. § (4) bekezdéséből következően a felperes által kért adatszolgáltatás körében a kényszerítő eszközöket használó rendőr állami feladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül, aki önálló feladatkörrel (hatáskörrel) nem rendelkezik, helyette csak a szerv, így az alperes rendelkezik döntési kompetenciával, amelynek tagjaként a rendőr az intézkedés során eljárt. Mivel a kényszerítő eszközöket használó rendőr az alperes alkalmazásában áll, így a kereset tárgyát képező adatok az Avtv. 3. § (1) bekezdése alapján olyan személyes adatoknak tekintendők, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges, ugyanakkor nem áll fenn olyan, törvény szerinti közérdek, amire figyelemmel elrendelhető lenne a személyes adatok nyilvánosságra hozatala.

Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a perbeli esetben a felperest nem vonták rendőri intézkedés alá, így az 1994. évi XXXIV. tv. (Rtv.) 20. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Minthogy a perbeli eseménnyel kapcsolatosan büntetőeljárás van folyamatban, így a videofelvételek, mint esetleges tárgyi bizonyítékok csak az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében vagy hatósági eljárás során használhatók fel. A felperes adatigénylése jogalapjának hiányában a kért adatok jogszerűen nem adhatók ki.

A perbeli esemény kapcsán készített videofelvételek vonatkozásában arra mutatott rá, hogy azok személyes adatokat is tartalmazhatnak, ezért nincs lehetőség kiadásukra. Utalt arra is, hogy a felperes a perben elzárkózott a személyes adatok eltávolítását követően kiadható felvételek kiadásától.

Az elsőfokú bíróság az előállított személyek nevét olyan személyes adatnak minősítette, amelynek kiadásához az érintett hozzájárulása szükséges. A kényszerítő eszközöket használó rendőrök nevét, rendfokozatát, azonosító számát sem tekintette közérdekű adatnak, mivel az intézkedő rendőrök esetleges felelősségének megállapítására külön eljárás keretében a rendőrség belső szolgálati szabályzata alapján van helye és etekintetben a felperes a jogi érdekét nem igazolta.